Nem győzöm a kedves tudásszomjtól szenvedő fórumlátogatókat felvilágosítani ezen témában más topikokban. Mivel nem akarom másét szétoffolni, ezért remélem közmegelégedésre, nyitok egy ilyen témájút is.
(Forintocska)
A topikmoderátornak teljes hatásköre van arra nézvést, hogy ki írhat a topikba és ki nem. A reklamációkat ez ügyben hozzám kell benyújtani, bölcsen fogok dönteni az ügyben, minden együttérzésemet elővéve a kedves felhasználó panaszait illetően.
(Opi)
Figyelem! A topikon 24 órás késleltetés van, frissen reggelt nickek csak 24 óra elteltével tudnak kommentelni!
Mivel az utóbbi időben több emailfiók feltörési kísérlet is volt, ezért ne válaszoljatok senkinek, akit nem ismertek (ha ismeretlen ír, inkább kérdezzetek rá a topikban, hogy valóban ő küldött-e üzenetet), ne adjatok ki semmilyen személyes adatot magatokról, facebook profilt, ne kattintsatok semmilyen linkre, amit ezek az emberek küldenek! Ama bizonyos fórum üzemeltetője látja az IP-címeket, ennek tudatában menjetek oda nézelődni!
azon azért elgondolkoztam, hogy azt a sminket néha le is kell mosni. és mi van, ha az nem tetszik a másiknak, ami előkerül alóla? de épp ez a kategória, amikor lány tetszeni akar, nagy melleket csinál magának. meg is tetszik olyannak, aki a nagy melleket szereti. és akkor egyszercsak levetkőzik a lány és kiderül, hogy nincs semmi a pusuppban. és akkor esetleg a pasi megjegyzést tesz. és akkor jönnek a konfliktusok. pedig csak nem kellett volna odahazudni azt, ami nincs. merthogy vannak olyan pasik is, akik nem rajonganak a nagy mellekért...
"Nos, ami főképpen a nemeket illeti, a férfi és a nő két típusként jelenik meg, és aki férfinak születik, az férfiként, aki nőnek, az nőként kell, hogy tökéletesítse önmagát teljes egészében, testileg és lelkileg, minden összekeveredettség felülmúlásával. Még szellemi téren is külön utat kell járnia a férfinak és a nőnek, amit csupán minden összezavarodottság és ellentmondásosság nélkül szabad elhagyni.
A heroizmus e két különválasztott és felcserélhetetlen irányzatának egyre eltökéltebben gyakorolt megvalósítása vagyis a nemek tradícionális és normális törvénye: minden olyasminek az eltávolítása, ami a férfiban nőies és a nőben férfias, egészen addig, amíg tökéletesen meg nem valósul az abszolút nő és az abszolút férfi."
Szóval szerintem jó, hogy a férfiak megvédték a nőket, és jó, hogy a nők ezért hálásak nekik. A végletekig vitt feminyizmus szerint persze nem jó...
"A szolgaság évszázadai után a nő szabaddá, önállóvá akart válni. A feminizmus azonban nem volt képes arra, hogy a nőnek más személyiséget kölcsönözzön, mint a férfiénak egyszerű utánzatát. Ezáltal az igényei és követelései pusztán maszkként szolgálnak, amely mögé az újfajta nő önmagával szembeni bizalmatlanságát, vagyis azon képességének hiányát rejti, miszerint alkalmatlan az lenni, ami: nő és nem férfi.
A feminizmus számára az a premissza szolgál alapul, hogy a nő önmagában nem rendelkezik értékekkel, és csak abban az esetben ér valamit, ha amennyire csak lehet férfivá válik, és a férfi előjogait is igénybe veszi. Ezért a feminizmus a legrosszabb értelemben vett elfajzás szimptómája. És míg a tradicionális etika megkövetelte, hogy a férfi és a nő egyre inkább önmaga legyen, és egyre merészebb képekkel fejezték ki, hogy mitől lesz az egyik férfi, a másik nő, - addig láthatjuk, hogy a "modern" mozgalmak a nivellációra törekednek, egy olyan állapot felé, ami a nemi individuáción és differenciáción valójában nem túl, hanem innen van.
Más oldalról: amit a feminizmus a prakticitás síkján szem előtt tartott, az a bankok, hivatalok, piacok és a modern élet más irányadó centrumai által kitermelt homunkulusz. Épp ezért a feminizmus könnyen bizonyíthatja, hogy a nő is többé-kevésbé ugyanazokkal az intellektuális és praktikus képességekkel rendelkezik, mint amelyekkel az új, önnön árnyékává vált férfi jogait, autonómiáját és "fensőbbségét" indokolja. Más szempontból viszont a férfi nem avatkozott bele a dolgok menetébe, sőt még elő is segítette azokat: a nőt a nyilvános életbe, a hivatalba, az iskolába, a műhelybe és a modern társadalom és kultúra egyéb kártékony területeire kényszerítette. Ezáltal megadta az utolsó nivelláló lökést is.
Abban a világban, ahol a bokszoló, a cowboy és a zsidó bankár a legmagasabb férfiasság megtestesítőjeként tölti be az aszkéta és a harcos helyét, ott a modern materializált ember szellemi elférfiatlanodásában megelevenedni látszik az afroditéi nő ősi fensőbbsége az érte értelmetlen módon dolgozó és az érzékiség által elállatiasodott férfi felett. A másik oldalon: a nemi korrupció és elkeseredés válfajai állnak, amelyeket felületesség kísér, vagy a női típus akár a fizikai jellemzőkig elmenő elfajzása, a nő természetes lehetőségeinek elsorvadása, benső lényének megfulladása. Innen a garçonne típusa: az elférfiasított, sportos, üres, bármilyen önmagán túli benső folyamatra alkalmatlan lány, aki végül alkalmatlan magára a nemiségre is."
A nők csak az elnyomóik által rájuk kényszerített szerepnek akarnak megfelelni, azért festik a hajukat. Te tehetsz erről is, és micsoda álszent dolog a nőknek felróni a saját bűnödet!
Úgy látom, nem csak a világ általános működését illetően vannak téveszméid, de az általad benne betöltött szerepet sem látod egészen egyértelműen, így szokás szerint ezt is kivetíted másokra :-)
Na, majd ha kineveljük belőlük az efféle patriarchális csökevényeket! Ilyen esetekben igazságosan és egyenrangúan kellene eljárni, nem? Egy férfi, egy nő az első sorba, egy férfi, egy nő a másodikba! Esélyegyenlőséget! Kvótát! :-)
"Újabb részletek! A pénztáros beszél a Flórián téri bankrablásról
Szerencsés” helyzetben voltam
Délután jött be egy fegyveres figura, rögtön hadonászott, hogy mindenki a földre. Én személy szerint fel sem fogtam, mi történt, ketten még kiszaladtak a fiókból, közben mindenki a földön, a biztonsági őr meg a rabló dulakodni kezdtek, de ezt a faltól nem láttam jól. Lövéseket hallottam, többet is, utána nagy csend, megijedtem, azt hittem, több embert is lelőtt. Aztán odajött a pénztárhoz – abban a „szerencsés” helyzetben voltam, hogy én voltam a pénztáros –, kipakoltatta velem a pénzt, elrakta a táskájába, és ahogy ki akart fordulni az ajtón, már ott voltak a zsaruk.
Káromkodott, rám nézett, hogy akkor menjek vele hátra, a tárgyalóba, ahova már a többi kollégámat beterelte. Szerencsére az ügyfeleket meg még egy kolléganőmet nem zargatta, őket otthagyta szó nélkül a földön. Őket a rendőrök rögtön kiterelték. Velünk meg bezárkózott a tárgyalóba, ideges volt, mondta, nem így akarta, túszokat nem akart, de most nincs más választása. A fiúk, fiókvezető meg Viktor kollégám nagyon bátrak és rendesek voltak, minket, lányokat, Andit meg engem maguk mögé nyomtak, és amennyire lehetett, takartak minket a testükkel. A rabló Viktorra mutatott, hogy akkor te velem jössz, ne félj, nem foglak bántani, nem lesz baj! Viktor bátran ment vele, pisztollyal a nyakán, de szerencsére két sarokkal arrébb el is engedte. Nekünk, dolgozóknak személyi sérülésünk nem volt szerencsére, viszont Tamás, a biztonsági őr megsérült, szegénynek az arca kék és zöld, a kézfeje sérült, össze kellett varrni, meg a karjába bele is harapott." Népszava Online