bocseszka azt hittem mögöttem vagytok, mikor konstatáltam, h nem akkor meg mentem előre ezerrel. Igaz nekem az kicsit lassú tempó volt amit jöttetek így idővel leléptem volna, köszike a társaságot az elején
Te Sanci hogy mi milyen jót BEAC-oztunk együtt.:) Kicsivel mindig előttünk jártatok. Tényleg kész lehettél, hiszen már csak egy téglagyári mászás lett volna vissza.:(
Mi Happysek végig vigyáztunk, hogy nehogy siessünk. Szép nyugiban tekerésztünk. Minden alkalmat megragadtunk az evésre. Rengeteg bringás ismerőssel találkoztunk. Nemhiába, népszerű ez a BEAC. A TT-zés sokkal jobban bejön mint a maratonozás.
Megettünk még 1 plusz dinnyét Hegyestetőn nehogy elérjük a kompot. Sajnos nem tudtunk 1 órát zsírosdeszkázni, hamarabb fordult a komp. 7 voltunk mint a gonoszok. Dömével, Gésával is sikerült 1 darabon közösen tekercselni.
Amit a futók műveltek az emberfeletti. Nem is értem hogy tudnak ugyanolyan tempóban jönni mint mi bringával.
Na majd jövőre megint 110.:) Igaz így is sikerült 120 km-t tekerni.
Hej, ha nekem egyszer ilyenem lehetne, biztos nem érdekelne mit is írtak rá! Barátaim egyébként is előszeretettel tréfálnak meg azzal, hogy váratlan pillanatokban az én bringámon is már csak ez szerepel, mert leragasztják a 'rello't.
A börzsöny szakaszt egy régi cimborámmal nyomáztam, aki ritkán teker keményebb terepen, így talán nem a legjobb választás volt számára ez a túra, de bevállalta az 50es távot. Én meg próbáltam benne tartani a lelket, mert Nagy Hideg Hegy után a térképet követelte, s ki akart szállni :). Felvázoltam neki a szopórészeket, s sikerült továbbhaladásra bírni. A szedres csalitos persze nagyon nem esett jól (tavasszal pedig jól járható írtott rész volt) de átküzdöttük magunkat, majd hegyestetőről lejövet a komphoz igyekezve a katlanos részen sajna felütötte a hátsót. Ekkor csűrt el mellettünk Sass Józsi is többedmagával, bár először azt hittem az alteregóját látom. Így nekünk maradt a 3 órás komp. A komp már elindult, mikor egy srác igazi végső befutóként még felugrott a hajóra. Éljenzés fogadta :)
Ködmönék ekkor estek be nagymarosra, de gondolom jól elvoltak a zsíroskenyerek között egy órán át :).
A Pilist már egyedül nyomáztam volna, ha nem akadok emberemre, mégpedig a kompra ugráló srác személyében. Számora durva tempót diktált, így a fellegvárba vezető köves tolós néha tekerős részen megúsztam mögötte. Innen Kisrigóig jojóztam mögötte elég sokáig, többször ellépett s csak néha derengett fel a háta. Ott megbeszéltük, hogy talán együtt jobban haladnánk. Kiderült azért siet, mert a táskáját (amiben a lámpája volt) a kisrigóba igérték, hogy felviszik de ez elmaradt. Így világosban szeretett volna beérni...Ez volt 16:40kor... 17:40 körül értünk fel dobogókőre. A piros háromszöges (új kék nyomvonal) talicskázás, kistányérozás azért elég embertpróbáló volt. Dobogókőtől a sárga jelölés rettentő trágya, de szerencsésen lekeveredtünk Tölgyikrekig. Nem irígyeltem az erre a szakaszra sötétben érkezőket, hosszú ideig nincs rajta jel, persze elágazás annál több. Lajosforráson isteni meggyes mandulás pitét kaptunk, irány Csikóvár, majd pedig a Kevély Nyereg.
Ott sötétedett ránk, s itt fáradtam el minden tekintetben. Előhalásztam a nálam lévő két lámpát, egy tikka plust, meg egy nyomi cateyet. A tikkát utitársamnak adtam, akinek ez volt első BEAC Maxija, s csak feltartottam a vége felé. Sajna az én lámpám nem tudtam úgy feltenni, hogy ne bólintson le folyton, így a kövesbérc előtt búcsút intettünk egymásnak. Útba igazítottam, s Pilisborosjenőn Ürömön át bal kézben tartott lámpával 9-re szerencsésen hazaértem. Este még kaptam egy köszönő smst 21:22re ő is beért.
Erre meg visszaterunk. Nekem a korcsolyazo stilus jott be, de mivel a kornyeken eleg keves kiepitett palya van, ezert ra kell gyurnom a klasszikusra is.
szerintem 2 éve nem tekertem ennyit egyben, jó volt, az első órában voltam kész és az 5. órától...
Sok ismerőssel találkoztunk, Sanci, Ködmönbá'....meg volt ott még egy gyerek...húú hogy is hívják vmi kaliber...no mindegy csóványostól jött velünk néha kicsit túlvállalta magát, a perecet azért ügyesen elkerülte, szerintem most még a pilisben bóklászik...:)
Futók brutálisan nyomják, bent terepen amíg nincs hoszú lejtő addig hobbi montis tempót tudják tartani több órán keresztül, ez meglepett.
Ha heti szinten összejönne az a 7-8 óra edzés vagy legalább intenzív sportolás az király lenne...végülis csak logisztika kérdése, abban meg jó vagyok.
hát a sífutásnak én sem vagyok a professzora csak úgy lájtosan nyomom, az alpesi verzióban nyomulok inkább. Ha gyorsan meg akarsz tanulni, és lesz hó, van kontaktom megfelelő oktatóhoz. Szerintem 2 nap alatt bele lehet jönni úgy, hogy élvezni fogod. Sokkal könnyebb, mint az alpesi szakág és nem is olyan veszélyes és persze kardiovaszkulárisan sokkal hetékonyabb.
Tömören. 6ó 20p. 170km. 2365m szint. Kb 27km/h átlag. 4l víz, 3dl kóla, 3 Powerbar szelet, 1 almás pite. 1 eléhezés. Erős szembeszél hazafelé. Ez a mai etap. Nem értem a körversenyeken, hogy mennek naponta ennyit. Mindegy. Én pihenek holnap.
Köszönet Kálmán Gábornak, aki Visegrádról Paprétig felhúzott. Ott nagyon magamalatt voltam. Ez 3ó-nál volt. Ott találkoztunk össze és ment a közös tekerés.
