Az eladók tombolnak, a vevők a fejüket verik a falba amiatt, ami az elmúlt évben történt az ingatlanközvetítők elburjánzásában. Kérlek adjatok tippeket itt, hogyan lehet kikerülni. Nincs egyetlen hirdetési site sem, ahol ne 95% közvetítői hirdetés lenne, sok ügynök ráadásban még el is hallgatja. Nem tudok ingatlant venni!!! Kábé 15 munkaórám van benne csak a hirdetési site-ok böngészésében a héten, és 7 db használható hirdetést találtam. Bocsánat a "reklámért". Plííííííííííííííz help!
EPS-H80 10 cm polisztirol+ragasztó+szövet bruttó kiszállítva: 1940 Ft/m2.
Vékonyvakolat br. 700 Ft/m2-től.
Ezzel szenben a bazaltgyapot listaára nettó 7880 Ft, ebből ugyan kevesebb is bőven elég és valami kedvezmény is továbbtolható, de a ragasztó is kb. 4x annyiba kerül, mint az EPS-hez.
Családi ház hőhídjainak, szigetelésének átvizsgálására, ezzel kapcsolatos tanácsadásra és/vagy ezzel kapcsolatos szakmunka elvégzésére keresek szakembert Pest környékén. Kérem, jelentkezzen, akinek van valami tippje.
(A szigetelés úgy tűnik, nem az igazi, illetve most fogjuk megcsinálni a tetőteret, amit jó lenne alaposan átgondolni)
A határoló falak páradiffúziós tényezőjétől és a páraképzési folyamattól függő ez a szám, plusz hőmérséklet, nyomás, légállapotok stb.
Pl: Ember (50 – 250 g vízpára/ó/fő, a kifejtett tevékenységtől függően), fürdőszoba (700 – 2 600 g vízpára/ó), konyha (600 – 1 500 g vízpára /ó) ruhaszárítás (200 – 500 g vízpára/ó/5 kg).
Nemmindegy, hogy a bezárt füdrőben otthagysz egy nyitva egy zuhanyzót 24 óráig (pl: 1% diffúzió), vagy egy bezárt fürdőben virágot locsolsz meg . (pl: 100% diffúzió)
- Fűtés korszerűsítés esetén - > csökkent a teljesítmény (cserépkályháról cirkóra), túfűtés, szellőztetés
Ide egy pötty. A cserépkályha - ugyanúgy, mint a többi beltéri kályha - a szobából szedi a levegőt. Ez télen annyit jelet, hogy a benti, viszonylag magas relatív páratartalmú levegőt kihúzza a kéményen. Helyette a külvilágból kerül hideg levegő, aminek a relatív páratartalma felmelegedve lecsökken. A külső és a belső hőmérséklet különbségétől függően eléggé ki tud száradni a levegő a lakásban.
Ilyen szitu után, ha olyan fűtés kerül bentre, ami nem az adott helységből szívja a levegőt, akkor emelkedni fog a páratartalom. Függetlenül a teljesítménytől.
72 órán keresztül 70-75% os feletti páratartalom a hideg felületre kicsapódva a gombaspóra megtelepszik (megfelelő táptalajon)
Okok:
- Gyorsan felépülő új házaknál gyorsan rászigetelnek és beköltöznek. Nem tud kiszáradni a fal. - > Kifűteni (túlfűteni) a lakást, sok szellőztetés, páramentesítő gép vagy fél évig.
- Új ház vékony szigetelés. (hőhíd) - > min 10 cm vastag szigetelés a falak kiszáradása után, szellőztetés
- Új ház nincs szigetelés. (hőhíd) -> Kifűteni a lakást, sok szellőztetés, páramentesítő gép vagy fél évig. Majd 1 év után amikor kiszáradtak a falak, jól rászigetelni.
- Régi ablakcsere (hőhíd) -> Filtráció megszűnik a jó légzárású ablakok miatt. Szellőztetés, és a homlokzat szigetelése.
- Régi ház nem megfelelő szigetelés a talaj felől (kapillárisan akár 10 m-re is a talajszinttől ill. a lábazat nincs szigetelve)- > Kiszárítás, szellőztetés, szigetelés javítása
- Fűtés korszerűsítés esetén - > csökkent a teljesítmény (cserépkályháról cirkóra), túfűtés, szellőztetés
- Ha napközben túlságosan levesszük a fűtést és hazaérve felkapcsoljuk, a levegő gyorsan felmelegedve a hideg falra lecsapódik, mivel nem tud olyan gyorsan felmelegedni, mint a levegő - > nagyobb hőfokon hagyni, ill. állandó hőmérsékleten, vagy szigetelés
Ha ezek sem segítenek:
70% alatt tartani a páratartalmat, szellőztetés, szellőztető rendszer, résszellőztetők, páraelszívó, légelvezető a fürdőszobába, rendszer, teregetéskor kinyitni a szobák ajtaját, így eloszlik a páratartalom, páramentesítő gép. kevesebb növényt a helyiségekben, kevesebb felmosás, inkább porszívózás.
Ha nincs hőhíd (hideg felület), nem tud lecsapódni a párás levegő (harmatpont feletti hőm.)
Régi tömör tégla és a B30-as tégla páradiffúziós ellenállási száma: 30.
Az EPS 80 szigetelőnél 20-40 közötti értékű, tehát ezeknél az épületeknél tökéletes bármilyen vastagságban.
Paneleknél és B30-as ill. tömör tégláknál szokták felhozni ezt a példát az EPS gyártók. Az újfajta tégláknál PH N+F, PH HS már másabb a helyzet, a páradiff. szám: 3-6 (átlag 4,5). Ezeknél tehát az EPS alapú szigetelések páralassítóak.
Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet rátenni EPS-t. Minél jobban szigetel egy fal, annál vastagabbnak kell lenni a szigetelés minimum vastagságának, egyébként a a rétegváltásnál ki fog csapódni mindenképpen a pára. PH-nál ez 7 cm felett javasolt szigetelni, hogy ezt elkerüljük.
A kőzetgyapotnál nincs páralassítás, tehát kb. 6-7x annyit párát tud leadni a tégla.
Természetesen itt is javasolt a 7+ cm szigetelés.
Hogy mennyit ad le a falon keresztül? A tömör, kevés lyukú és B30 nál ez az érték 1% -5%? körülire írják (igencsak eltérő adatok), az újabb porózus PH-knál átlagban 7x akkora. (-> kevesebb szellőztetés a páraképződés miatt) Itt fontos a páraáteresztő vakolat.
Van még EPS-ben Baumit Open/ Plusz aminek a hagyományos EPS-hez képest harmadára csökkentették a páradiff. ellenállását kb. 10-re.
Nekünk 6600Ft/nm lenne 10centis szigeteléssel,állványozással.Kicsit sokaljuk.. Nagyon befülled a ház,ha nem szellőztetünk gyakran és megfelelően akkor penészedik stb..,de ez nem az én véleményem,csak sokan mondták.
Hát, így, ahogy mondod. Van egy "urban legend", amit egyesek jól felfogott érdekükből terjesztenek, és van egy kimért, számított, és a gyakorlat által is igazolt tapasztalat.
Az EPStől csak a buta emberek agya fülled be, de ott sem tud már sok kárt okozni.
Másik topikban ismét felmerült a 'cell-féle szigetelések és a lakás vízháztrtásának kapcsolata.
Egyik vélemény, amit ismerek, arról szól, hogy amennyiben a fal alulról nem nedvesedik, azaz a lábazati szigetelés rendben van (illetve szükség esetén a padló alatti is), akkor a nikecell igazából nem befolyásolja a belső terek páraháztartását, tekintve, hogy alapesetben a falon keresztül mozgó pára cirka öt százaléka a szumma vízmozgásnak. Ugyanakkor a nyílászárók cseréje, légtömörsége 'cell nélkül is képes befullasztani a lakást, ha keveset szellőztetnek.
A másik vélemény szerint viszont a 'cell önmagában képes befullasztani a lakást.
A magam részéről eddig az első véleménnyel szimpatizáltam, tekintve hogy jóval differenciáltabbnak tűnik, és a fal páraáteresztő képességéről ez az alacsony szám már több általam olvasott szakkönyvben is feltűnt.
10 cm vastag homlokzati EPS80 bruttó 1600 Ft/m2. Felrakás munkadíja nettó 2000-3000 Ft/m2. Plusz a háló, élvédő, ragasztó, alapozó, vékonyvakolat. Ha a minimum értékeket nézzük akkor az 5000 Ft reális összeg hely, vállalkozó, anyag függvényében.
Jól látod, rosszabb a hőszigetelése, hőhidas lesz ott.
1. lehetséges megoldás: van párkányfogadó, de kivülről teszel szigetelést a párkányfogadó elé a párkányfogadóval megegyezző magasságút. Így persze a párkányod magasabbra kerül, arra kell majd figyelni, hogy a tok alján a vízkivezető nyílásból kijövő víznek legyen helye elfolyni.
2. lehetséges megoldás: nincs párkányfogadó, és a falnyílásnál a parapetre ragasztasz pl. 3 cm vastag PS lapot és majd erre a PS lapra ül rá az ablak. Itt is magasabbra kerül a párkány.
A belül gipszartonozott falra azt mondják , hogy nagyon jó klímát teremt, mert magábaszívja a párát és szükség esetén kiengedi. Így valamennyire egyensúlyt teremt. De milyen festékkel szabad lekenni , hogy ez a tulajdonsága megmaradjon???? Mert hogyha ilyen diszperziós, műanyagos festéket használsz akkor lezárod a belsejét és lőttek ennek a tulajdonságának. Szerintem. Nem???
És a tapétázással mi a helyzet? Ragasztó + tapéta és már vége ennek a tulajdonságának? Gondolom annyira lezárja itt is az a műanyagos tapéta. ???
Sziasztok! Szeretnénk szigetelni a házunkat,elvileg Nikecellel,de többen mondták,hogy az nem jó,nem egészséges stb,hanem a kőzetgyapot szigetelést javasolják. Mi a véleményetek? Árban nagy a különbség?Ha jól tudom a nikecell kompletten 5-7ezer/nm 10centi vastaggal számolva,a kőzetgyapot mennyi?
A másik topikban nem válaszoltak, felteszem itt is hátha tudtok tanácsot adni:
Sziasztok
Hozzáértőktől kérdezném.Jól gondolom, hogy az ablakbeépítés egyik kritikus pontja a párkányelhelyezés?Ugyanis nálam kívül belül kőpárkány van, és télen a belső párkány olyan hideg mint az állat.Gondolom jó fajta hőhíd van ott.Miképpen lehet ezt kiküszöbölni?Ablakcserénél szedessem le a gyári párkányfogadót és inkább purhabozzam ki a tok alatt, vagy mi a jó megoldás?
Szerintem a 3-4 cm széles párkányfogadó jóval inkább átereszti a hőt mint az ablaktok!!
Én a padláson akarom a csövezést megoldani, a hőcserélő megkerülhetetlen, ekkor pedig szerintem nem igazán okoz problémát a hőhíd. Ha kintre vezetjük a levegőt, akkor a kimenő levegő helyett valahol be kell jönni levegőnek, ami hideg lesz, ezért is ajánlatos a hőcserélő. A padláson meg úgy is lesz paplan, legfeljebb nem sík, hanem dombos.
A peterch készített sk ilyen hőcserélőt, de vannak rendszerek is.
