Bádogos bizonyára tud hajlítani ilyet. De szerintem te is, csak neked meg kéne venni az egész táblát. Utána popszegeccsel rögzítik, vagy ragasztják. Vagy mindkettő.
érdeklődni szeretnék, hogy van-e bármilyen megoldás a következő problémára:
az ereszcsatorna függőleges vízelvezetője láncos megoldással készült. Abban az esetben ha nagyobb mennyiségű csapadék esik és fúj a szél, akkor a ház homlokzatára megy a leeső víz nagyobb mennyisége. Létezik-e bármilyen megoldás - pl.: egy szűkítő cső - amivel könnyebben szabályozni lehet a kifolyó eső vizet?
Azt hittem volt már róla szó: én úgy találtam, hogy nem sokkal olcsóbb a horganynál, sőt... A festése az jó - elektrosztatikusan fixálják - de kicsit gyengébb, mint a horgany. Bádogosok többsége - 5-el egyeztettem, ebből 1 rakta a horgany elé - szerint tartósságban valószínűleg a horgany alatt marad, de ugye több évtizedes tapasztalat nem van. Problémás a megmunkálás, mert hegeszteni nem lehet csak szegelni vagy ragasztani. Viszont a színezés sokat dob a dolgon.
átnéztem a topicot, de színes alumínium ereszcsatorna rendszerről nem sok infót találtam. Akinek van tapasztalata róla kérem írjon, mert a bádogos ilyent ajánlott.
Ráadásul azon gondolkodom, hogy alulról lezárom az ereszt. Vagyis nem látszó gerendák és lambéria, hanem lezárt eresz OSB lemezzel és vakolással. Így meg még kevésbé lehet hozzáférni a csatornához.
Ez is egy jó ötlet. De továbbra is az a bajom ezzel, hogy amikor szerelik óhatatlanul leverik a védőréteget itt-ott. És ha aztán nincs rendesen lekezelve.... Márpedig nem szívesen másznék fel az 1 méter feletti kinyúláson bűvészkedni a festékkel :(
Én horganyzott acéllemezből csináltam a csatornát. Lehet kapni 4fm-es darabokban.
Métere 600 Ft volt. Mielőtt a bádogos feltette elvittem szinterezni lindabpiros színűre. Ennek métere kb. 500 Ft-ba került. Így gyakorlatilag 1100 Ft-ból lett, egy a cserép színére festett csatornám. állítólag sokkal tartósabb mint a kézel festett csatornák.
Nekem eleve a VM Zink féle horgany tetszik - mivel rézre nincs pénzem - de túl sok a különböző vélemény, ezért kértem itt gyakorlati tapasztalatokat.
A Lindab is sokaknak "bejön", de van egy-két elrettentő példa Budapesten. Alunak is vannak előnyei - főképp az ára - de azt nem szeretnék. Így marad a horgany, viszont nem csináltatva, hanem készen.
Egyik oldalról az én bádogosom a 2 méteres "irányba" hajtja, így jön ki 3 db egy táblából. Másik oldalról ő valami géppel csinája, nem kézzel kopácsolja. Majd holnap megkérdem, mert a mostani ház mellett a szomszéd ma rémülten hívott fel, hogy beázik - szerinte miattunk - és ki kell hívnom a bádogbácsit.
" a lemez 2x1 m, tehát 2 m-es darabolkból állítják össze (1 m-ből 3 db 333-as csatorna jön ki)"
A lemez tényleg ekkora, de a hengerelés miatt csak a méteres irányában lehet hajtani, így jönnek ki a méteres darabok.
A hullámosodás alatt arra gondoltam, hogy a szél kézi pörgetése miatt nem ugyanaakkora a darabok íve, így ha az egyik oldala egyene akkor a másiknál lehetnek eltérések.
- Géppel is hajlítanak (és akkor az egyik szélt befelé, a másikat kifelé pörgetik), de a bádogosok kézzel végzik ugyanezt és mindkél szélet befelé pörgetve - a lemez 2x1 m, tehát 2 m-es darabolkból állítják össze (1 m-ből 3 db 333-as csatorna jön ki) - Ha hullámos, az már nagyon "n-ed osztályú" bádogos. Inkább attól lesz hullámos, hogy a T. Bádogos nem épít be dilatációs elemet így a nagy melegbe nem tud mit csinálni a szerencsétlen anyag - Forrasztani illik tudni. Főképp annak aki bádogosnak nevezi magát. Bevezetett technológia. - "Ragadás" : ezzel nem tudsz mit kezdeni, de jóval kevesebbet ér, mint a réz. Persze a Lindab még kevesebbet
Pont most akartam körülnézni, hogy mik a tapasztalatok a horganylemez csatornával. Barterben az anyaghoz hozzájutnék nagyon kedvezően, de van pár kérdés, ami nem hagy nyugodni:
- mivel a lemezekből kézzel hajlítják a csatornát, ezért fennáll a méretkülönbség (azaz hulámos oldalvonal) veszélye,
- a lemez adottságai miatt méteres darabokból kell összeforrasztani a csatornát - ez munkadíj szempontjából nem mindegy. Tényleg, erre van valakinek már árajánlata?
- MatthiasI : a szerkezeti prblémák alatt mit értesz? a forrasztásokat és a méretproblémákat?
Egyébként úgy hallottam, hogy sajnos a horganylemez is "ragad" a lakosság egy jól körülhatárolható csoportjának kezéhez :(
Messziről nem látod, de közelről már látszhat. Nekem ezért javasolta az ács a javítófestéket, mert ők szokták alkalmazni. Az viszont biztos, hogy nagy előnye, hogy egyezik a szín.
Én sem úgy gondoltam, hogy a tetőn lágyítanak acélt! :D
A rézben állítólag pont az a szép, hogy hideghengereléssel akár 4-5-ször keményebb lehet. Az 1000 fok feletti olvadás nem is annyira a nyakba csöpögés elkerülésére jó, hanem alkalmasint képes "megfojtani" a tüzet.
De hát ez pillanatnyilag valóban nem szempont, mert rezet nem terveztem. Bár itt szóba kerültek egész extrém árkülönbségek, gyakorlatban olyan 50-65%-kal drágább a réz a jó minőségű horganynál. (333-as ereszre horganyból 3200-ért, rézből 4900-ért van ajánlatom).
Nekem azt kell figyelembevennem, hogy viszonylag sok a bádogos munka és ha valami olyat rakok fel, amit X idő múlva már javítani kell, az nem lesz munkadíjban sem olcsó.
Akkor jól gondoltam, hogy az Rp02-höz tartozó nyúlásra gondolsz. Érdekes, ezt a kifejezést még nem hallottam, pedig elég kifejező.
Az acél lágyításával nem arra gondoltam, hogy a tetőn kilágyítod. :) Viszont a gyárban minden nehézség nélkül megcsinálják.
A keménység növelése minden fémnél elérhető hidegalakítással. Ugyanis a diszlokáció sürüség akár két nagyságrenddel is megnövekedhet, ami keménnyé és rideggé teszi az anyagot. Ezért lehet eltörni a nem túl rugalmas drótokat hajlítgatással, ezért törik el egy időután a vezeték, ha mindig ugyan úgy tekered fel a fúrógépre. :)
Abban igazad van, hogy neked is érdeked, hogy a szaki optimális körülmények között a megfelelő anyaggal dolgazzon. Azért bádogos boltokban ritkán kapni rugóacélt. :)
Abban is igazad lehet, hogy egy háztűznél szar lehet, ha még az olvadt alumínium is az ember nyakába csöpög.
Off
Nemrég találkoztam olyan Titánnal túlötvözött alumíniummal, amit úgy lehet hajtogatni, mint a gyurmát. Hihetetlen volt.
Elkerülte a figyelmem. Mondjuk nem is csoda, mert valóban napi hír lett.
Aha: értem. ... Ma nézegettem a városban az egyes épületek burkolását. Továbbra is nagyon kevés helyen látom a Lindab jellegű megoldásokat. Bár hatásodra most erre is kértem árakat... :)
Ideális esetben a rugalmas anyagok nagy mértékű nyújthatósággal rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy az adott anyag képes a méretéhez mérhető nagyságrendű alakváltozást szerkezeti károsodás nélkül elviselni. Nyilván ez összefügg a keménységgel is. Ez utóbbit pedig azért kell hangsúlyozni, mert míg más anyagoknál ötvözéssel érhető el a keménység különbőző foka, a réznél pedig hidegalakítással is nyerhető nagyobb keménységű anyag (olyannnyira, hogy egyes egyiptológusok a mai napig meg vannak győződve arról, hogy a vaskorszak előtt pusztán a réz fizikai alakításával sikerült a fáraók korabeli Egyiptomnak olyan eszközöket készítenie, mellyel a piramisok nagykeménységű gránit tömbjeit is meg tudták művelni).
Az acél lágyításáról nem érdemes sok szót ejteni, azonban érdemes megjegyezni, hogy nem annyira egyszerű az ügy, mint gondolod: a "legfeljebb a szaki szentségel egy keveset, ha nezen hajlik az anyag" csak a dolog egyik fele. A másik pedig az, hogy az olyen anyaggal amelyikkel küzdeni kell nyilván nem lehet egyszerűen ÉS normálisan megoldani pl. egy félkörívet. Mintahogy az sem mindegy, hogy egy tetőn dolgozva mennyire bonyolult dolog egy korcolás elvégzése. ... Fontos még a keménység a vápák kialakításánál, illetve a boltívek fedésénél is.
Olvadáspont: nyilvánvaló, hogy nem mindegy pl. egy tűzesetnél, villámcsapásnál.
A keménység sem értem miért olyan fontos. Ötvözéssel az alumíniumnál is lehet nagyon nagy keménységet is elérni és az acélt is elég jól ki lehet lágyítani. Legfeljebb a szaki szentségel egy keveset, ha nezen hajlik az anyag, de ezek az anyagok azt a pár kiló vizet elbírják, a havat meg a szelet meg inkább a csatornavasak viselik, nem?
Az olvadáspont meg végkép nem világos, hogy mit számít.
Na szépen leszek: eddig egyetértés nem nagyon alakult ki :) Te akkor elsősorban a horganyzott acéllemezt pártolod.
De miért az az etalon? Középületek nagy részét réz illetve horgany fedi. A műemléki épületeknél általában a réz dominál, az új építéseknél a horgany (Roosvelt tér "Spenót", Süba irodaház, Orczy Központ, de a Szabó Ervin Könyvtár is).
Én inkább a rézt tekintem etalonnak, hisz annak a legjobb a szakadónyúlása, van belőle több fajta keménység (ami a tető különböző elemeinél nagyon előnyös, hisz mindig a legjobb típusú keménység alkalmazható mikzben csak a szakítószilárdsága változik a nyúlás miatt viszont tetszőlegesen formázható) és nem utolsósorban olvadáspontja közel 1100 fok. Ez utóbbihoz a csak az acéllemezek foghatóak ami viszont nem olyan önnyen formázható.
Én egyelőre úgy érzem az "arany középutat" az ún. titáncink alapanyagú horganyok jelentik (Rheinzink, VM Zink). Legalábbis a Construmát végignézve ezek tetszettek meg a legjobban, de jó hallani a véleményeteket.
A kivitelezésnél már látom, hogy a dilatáció az egyik "veszedelmes" pont. Nem csak Te hívtad fel rá a figyelmem, hanem a kereskedők is. Másik érdekes dolog, hogy valóban nagy baromság mindent bonthatatlanul rögzíteni, hisz sérülés esetén zűrös a csere-bere.
Anyagválasztáson túl: ki, milyen színt választott az ereszcsatornához? Az épület színébe simulót vagy lényegesen eltérőt?
