Akkor gondolom elfelejtettek a központi költségvetésből pénzt csepegtetni a megyéknek a pihenőkre, és a benzinkutakra. Amúgy a Balaton mellett az M7 Szárszó-Szentgyörgy szakaszán sincs egy darab pihenő vagy benzinkút sem. Pedig az nem volt egy olcsó szakasz...
Mint írtam, egyáltalán nincsenek. A múltkor láttam a TV-ben egy magazinműsort, (tudom, nem kell hínni nekik) és ott mondták, hogy autópályára hajtás elött tankoljunk, mert nincs ám se kút, se pihenő. Így könnyű olcsónak lenni.
Így van, semmi keresnivalójuk a 86-oson. Menjenek az A2-esen vagy vonattal!
Az előbbivel csak az a baj, hogy ha nincs elektronikus útdíj, akkor csekély 11 eurós napidíjért minden tagállamnak át kell engedni a legnagyobb kamionokat is. A vonatos változatot is előbb el kellene fogadtatni az EU-val, ahhoz meg előbb rendes vasút kellene. Talán ha kívül maradtunk volna... Fából vaskarika az egész.
Ez a "de jó, hogy itt mennek át a fontos közlekedési folyósok", meg ez az egész tranzitország dolog nekünk csak egy nagy szívás.
Én azt hallottam hogy a horvát autópályák költségvetésben nem szerepelnek a parkolók és a benzinkutak, ezeket ugyanis nem az autópályaépítés kötségvetéséből állják, hanem a megyei önkormányzatok építtetik meg később.
Megfogadtam, hogy nem szólok a topikhoz, de mivel megnyugodtak a kedélyek, megpróbálok. Szóval azért hallottam, miért is olyan olcsó a horvát autópálya. Mert kevesebb a lehajtó, nincsenek pihenők, benzinkutak. Így persze, hogy olcsóbb.
csak egy apróság, hogy lássuk, az útépítőink tanultak a történelemből. most ugye mindenki azzal jön, hogy mennyivel olcsóbb a horvát autópálya-építés, mint a magyar. és hogy mi volt 120-130 éve? "a német államokban 10-20 ezer font körül mozgott a vasutak mérföldje. A híres (vagy inkább hírhedt) magyar keleti vasút építése idején a hetvenes években egy-egy mérföld felépítése mintegy 1 millió koronába került, ami 50 ezer font körül mozgott... Egy-egy vonal felépítésére létrehozott társaság a megvesztegetés és panama melegágyává vált. Külön üzletágak alakultak ki az állami vasúti koncessziók ’kijárására’, az elnyert koncessziók kézbekerítésére.” (ez egy ÁSz-tanulmányban van, én konkrét cégnevekkel, politikusi nevekkel, stb. szeretném ezt megcsinálni)
Tegnap kirándultunk Kőszegre. A 85-ös forgalmát Csornáig ismertem (sok kamion), utána már kevés. Visszafelé, gondoltam a 86-os felé jövök. Bár ne tettem volna...
Ami ott van, az iszonyatos. Tényleg kellene az M86. Nem kicsit, nagyon :)
Ami kamionforgalom ott van, nem csodálom, hogy a helyi sajtó azzal van tele minden héten, hogy a lakók már nem bírják. 1 falu elkerülőt csinálnak most, de van még x falu. Azokkal mi lesz? Hiába a 40-es (30-as) tábla a faluban, a kamionok 70-80-al mennek. Percenként sokszor 20-30 db (falkában). Rengeteg a lengyel, de sok szlovén, horvát, szlovák.
Csorna pedig fuldoklik. Olyan nyomvályút, mint a 86-os csornai bevezetőjén, még nem láttam. Kiterelték a forgalmat, mert életveszélyes volt (15-20 centis).
Nem is beszélve az M8-ról...szerintem ehez is kell még vagy tíz év amire az egyik oldalon eléri valami autóút féle. Nem is értem, hogy miért akarjuk az M8-ast építeni Körmend és Rábafüzes közt, amikor nemsoká mindenki az M7-en fog járni, ha a szlovének átadják a lendvai szakaszt.
Igen, ezért sem értettem hogy miért olyan igénytelenek a völgyhidak. Amikor először jártam ott, azt vártam majd látok tuti olasz desig völgyhidakat. A Bologna - Róma autópályán főleg felsőpályás ívhidakat építettek, vb pálcikákból. Valószínű volt valami olasz standard kidolgozva ezekre a hidakra. Biztos célszerű volt, és olcsó, de ezek a hidak nagyon formátlanok, összevetve mondjuk a sibeniki Krka híddal, vagy a maslenicaival.
ez hiányzik nekem is leginkább; az, hogy a hidak utak részei legyenek. szegény szekszárdi híd 2003 óta áll magában, azóta egy centi M9-es nem épült hozzá.
"Ez egyébként szerintem egy fontos különbség a két nép közt is, a spanyolok sokkal igényesebbek és kreatívabbak mint az olaszok, akik csak a múltjukból élnek."
Mondjuk auto-formatervben az olaszok igencsak az elbolyban vannak...
Én másképp olvasom ezeket az "élenjárásokat". Adott egy frusztrált mérnöki lobby, amelyik elefántot csinál az egérből és a mérhetetlen szellemi energiákat, amivel értelmes hálózatokat alakítanánk ki a gazdaság teherbíróképességének megfelelően, mérhetetlen fizikai erőfeszítésekké transzformálja, melyek hálózattá nem képesek összeállni, újabb és újabb mementókat pottyantva el az országban. Kisföldalatti, Dunaújvárosi híd, négyesmetró, Lánchíd, stb...
Az intelligencia nem a méreteknél kezdődik, hanem az együttműködésnél és az arányos gondolkodásnál.
Alapvető tévedés az hogy mi európa meghatározó hatalma lettünk volna. Magyarország egésze az első világháború környékén kezdte beérni európát gazdasági fejlettségben. A helyzet egyébként sokban hasonlít a maira. Nagyon büszkék vagyunk erre a korszakra, de mi egyáltalán nem voltunk európa gazdag országa. Egy elmaradott ország próbálta rohamtempóban behozni évszázados lemarasását, és éppen a legkorszerűbb technológiák miatt az első világháborúig sokmindenben sikerült is. Nagyhatalomnak pedig csak mi tartottuk magunkat (gyarmatok hiánya), az első világháborút épp emiatt buktuk el...sajnos a monarchia volt a gyenge láncszem, lásd olasz front (Isonzó, Piave), keleti front, csupa vereség, sehol nem tudta felvenni a versenyt hosszú távon a monarchia az antanttal és a szövetségeseivel, éppen a gazdasági gyengesége miatt.
Biztosan igazad van abban hogy a pénzlenyúlás is lehet egy olvasata a hídnak, de azért van számos más is. Pl.: ahogy a kisföldalatti egy élenjáró fejlesztés volt, a korszak első és így legkorszerűbb földalatti "villamosa" az európai kontnensen, úgy a dunaújvárosi híd is egy élenjáró technológia, hatalmas szellei energiák terméke. Ha valaki európában hosszabb hidat akar építeni ebben a kategóriában biztos hogy a dunaújvárosi-hídat fogja tanulmányozni. De nem kell olyan messzire menni, az első Erzsébet-híd és a Szabadság-híd is az volt a maga korában...
Egyébként egészen biztos vagyok abban hogy a millenium idején is komoly pénzlenyúlások voltak.
1890-ben Magyarország Európa egyik meghatározó hatalma volt, hihetetlenül összetett földrajzi környezetben. Ehhez képest a millfav egy olcsó és praktikus villamos.
Ha az igényeségről szólna a mese, akkor nem szólnék egy szót sem. De nem arról szól, hanem a pénzlenyúlásról és a hülyeségről.
Ha így gondolkodtak volna őseink, akkor az 1890-es években is az európában utolsók! közt kullogó Magyarszág (nem számítva persze a balkánt de azzzal gondolom még ma sem számolunk) nem költött volna egy drága Szabadság-hídra, egy még drágább Erzsébet-hídra, egy milleniumi földalatti vasútra, de az operára a bazilikára és a parlamentre és még sok középületre sem.
Én azt mondom hogy inkább építsünk kevesebbet, de ami építünk abból építsük a legjobbat. A szekszárdi vagy az oszlári híddal nem hiszem hogy büszkélkedni fogok az unokámnak, de a kettes metróval sem, a négyessel viszont annál inkább, ahogy a dunaújvárosi híddal is.
Persze az is egy szint hogy kielégítjük a szükségleteinket, viszont az is egy országimázs hogy Olaszországban járva mindig elcsodálkozom az igénytelen előregyártott elemekből készült vögyhidaikon, Spanyolországban viszont csodálom az autópályákon a gyönyörű hidakat, vagy éppen a korlátok kialakítását. Ez egyébként szerintem egy fontos különbség a két nép közt is, a spanyolok sokkal igényesebbek és kreatívabbak mint az olaszok, akik csak a múltjukból élnek.
Én nagyon szeretném ha Magyarország lenne közép-európa Spanyolországa, Budapest pedig közép-európa Barcelonája.
Mindig önkielégít a mérnöktársadalom, mindig. Nincs nőjük ezeknek? Mi a tökömet keres Európa leglaposabb, legvízszegényebb és legalacsonyabb országában a leghosszabb, meg a legmagasabb, meg a leg....?