Keresés

Köszi a sok segítséget mindnyájatoknak!

Tehát, ha jól értem, akkor az EPH az az én esetemben, a radiátorok csövének, a vízcsőnek és a gázcsőnek egymással való összekötése, majd a földelésre való rácsatlakoztatása? Beleértve a gázóra áthidalását is egy vezetékkel. Esetleg a fürdőkádat is.

Na ezért a jogvédők agyonvágnak....!

Hátha az MSZ 172/1:1986   '89-es módosítása nélküliért kevesebb bünti jár. Az MSZ 2364-et megse próbálom.....  :))))

Egész jól felfogtad.:)))

De nem csak az áramszolgáltató földeli le a PEN vezetőt, hanem minden lakóház becsatlakozásánál a csatlakozás közvetlen közelében le kell földelni. Nálad is meg kell, hogy legyen.

Az áramszolgáltató a szabadvezeték hálózaton, ha jól emlékszem 150m-enként és minden végponton leföldeli a PEN vezetőt.

1.1.1. Villamos berendezés: az MSZ 1600-1 szerint.

1.1.2. Erõsáramú (energiaátviteli): az MSZ 1600-1 szerint.

1.1.3. Gyengeáramú (információátviteli): az MSZ 1600-1 szerint.

1.1.4. Segédeszköz nélkül elérhetõ: az MSZ 1600-1 szerint.

1.1.5. Egyidejûleg érinthetõ: az MSZ 1600-1 szerint.

1.1.6. Áramkör: a villamos szerkezetek és vezetékek közös táppontról, közös (azonos)

túláramvédelmen keresztül táplált együttese (csoportja).

Megjegyzése k:

1. Az áramkör magában foglalja a vezetékeket és a hozzájuk tartozó egyéb villamos szerkezeteket (kapcsoló, csatlakozó,

védelmi vezérlõ, jelzõ stb. - az MSZ 1600 szabványsorozat 6. fejezetébe tartozó - szerkezeteket) is, de a rájuk

csatlakoztatott fogyasztókészülékeket nem!

2. Az áramkör vezetékeihez tartozik valamennyi üzemi vezetõn kívül a védõvezetõ is, ha van ilyen. Egy védõvezetõ több

áramkör vezetékeihez is tartozhat.

1.1.6.1. Elosztó áramkör: az az áramkör, amely kizárólag elosztókat (elosztótáblát, elosztó-berendezést,

kapcsoló-berendezést) táplál, csatlakozóaljzatokat, fogyasztókészülékeket közvetlenül nem, csak

elosztókon keresztül.

1.1.6.2. Végponti áramkör: az az áramkör, amely közvetlenül (elosztó közbeiktatása nélkül)

csatlakozóaljzatokat és/vagy fogyasztókészülékeket táplál.

Megjegyzé s:

Az az áramkör, amely közvetlenül csatlakozóaljzatot vagy fogyasztókészüléket táplál, végponti áramkörnek minõsül abban az

esetben is, ha ugyanez az áramkör elosztót is táplál.

1.2.1. Érintésvédelem (közvetett érintés elleni védelem): a testzárlatok következtében felléphetõ

érintési- és/vagy lépésfeszültségek által okozott élettani veszélyek megelõzésére, illetve

csökkenésére szolgáló mûszaki intézkedések összessége.

1.2.2. Érintés elleni védelem ( közvetlen érintés elleni védelem ): az MSZ 1600-1 szerint.

1.2.3. Egyenpotenciálra hozás (EPH): a testek és más vezetõanyagú (nem villamos) szerkezetek

vezetõi összekötése azok azonos vagy közel azonos potenciálra hozása céljából, a következõ

módok valamelyikével:

- egyenpotenciálra hozó hálózatta l(3.2.4. szakasz), egy épület vagy más nagyobb, körülhatárolt

terület általános egyenpotenciálra hozására;

- helyi egyenpotenciálú összekötésse l (3.6. szakasz), az érintésvédelem hatásosságának

növelésére azokban az esetekben, amelyekben a hibafeszültség és/vagy a kikapcsolási idõ

megfelelõ csökkentése nehézségbe ütközik;

- földeletlen egyenpotenciálra hozássa l (4.4. szakasz), amely önálló érintésvédelmi mód.

— — — — —

* Az e szabványban használt szakkifejezések egységes rendszerben vannak az MSZ 171 és a z MSZ 1600 szabványsorozat

szakkifejezéseivel. Azok fogalommeghatározásai tehát módosítás nélkül, változatlanul érvényesek e szabvány szempontjából is.

MSZ 172/1–86 – 4 –

1.2.4. Védõvezetõs érintésvédelmi módok: olyan érintésvédelmi módok, amelyek mûködéséhez az

érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek testét védõvezetõvel kell összekötni.

Megjegyzése k:

1. Az IEC* ezen érintésvédelmi módok gyûjtõneve céljára a "kikapcsoláson alapuló érintésvédelmi módok” elnevezést

használja. Ez azonban némi félreértésre vezethet. A szigetelt rendszerek védõföldelése (IT-rendszer) ugyanis csak bizonyos

körülmények fennállása esetén kapcsolja ki az esetleg fellépõ testzárlatot.

2. A földeletlen egyenpotenciálra hozás (4.4. szakasz) nem tekintendõ védõvezetõt igénylõ érintésvédelmi módnak. Az ott

alkalmazott összekötõ vezetõ nem védõvezetõ, hanem egyenpotenciálra hozó vezetõ.

1.2.4.1. Nullázás (TN-rendszer): az érintésvédelemnek az a megoldása, amelynél a tápláló rendszernek

közvetlenül földelt üzemi vezetõje van, és ezt, illetve a róla fémes csatlakoztatással leágaztatott

vezetõt kötik az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek testére védõvezetõként.

Megjegyzése k:

1. A közvetlenül földelt üzemi vezetõ a többfázisú rendszerekben általában a nullavezetõ (innen a "nullázás” elnevezés),

egyfázisú vagy egyenáramú rendszerekben a középvezetõ. Bizonyos többletkövetelmények teljesítése esetén viszont nincs

akadálya annak sem, hogy a közvetlenül földelt, más üzemi vezetõt ("szélsõ vezetõt”, „pólusvezetõt” vagy „fázisvezetõt”)

alkalmazzák „nullázás” céljára.

2. Az IEC TN elnevezésében szereplõ elsõ betû a rendszer tápponti földelését (T: terre= közvetlen földelés), a második betû a

testre kötött védõvezetõt (N: nullavezetõ) jelöli.

3. Az IEC ezen kívül megkülönbözteti:

- a TN-C rendszert, amelyben az üzemi nullavezetõ közös (C: common) a védõvezetõvel;

- a TN-S rendszert, amelyben az üzemi nullavezetõt a hálózat teljes hosszában szétválasztják (S: separated) a

védõvezetõtõl és

- a TN-C-S rendszert, amelyben a védõvezetõ a hálózat egy részén közös, más részén el van választva az üzemi

A hazai szabvány ezt a megkülönböztetést nem alkalmazza. Hazai nullázott hálózataink túlnyomó része e felosztás szerint

TN-C-S rendszernek minõsülne.

4. A KLÉSZ illetve korábban az Érintésvédelmi Rendszabály a hatálya alá tartozó kommunális épületekben az olyan

nullázás t, amelynél az épület egyenpotenciálra hozó hálózata (EPH) össze van kötve a nullavezetõvel, nullavezetõvel

egyesített földelõhálózatnak (NEFH) nevezi.

1.2.4.1.1. A nullázás külsõ feltételei: azok a követelmények, amelyek teljesítése esetén a teljes, fémesen

összefüggõ hálózatot nullázottnak (TN-rendszerûnek) szabad minõsíteni (3.3.5.1. szakasz).

1.2.4.1.2. A nullázás belsõ feltételei: azok a követelmények, amelyek teljesítése esetén egy élesen

körülhatárolt területen (általában egy épületben) lévõ villamos szerkezetek érintésvédelmét

nullázással szabad megoldani anélkül, hogy a teljes fémesen összefüggõ hálózatot nullázottnak

(TN-rendszerûnek) minõsítenék (3.3.5.2. szakasz).

1.2.4.2. Védõföldelés közvetlenül földelt rendszerben (TT-rendszer): az érintésvédelemnek az a

megoldása, amelynél a tápláló rendszernek közvetlenül földelt pontja van, és az

érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek teste a tápláló rendszerrel fémesen össze nem

kötött földeléshez van kötve.

Megjegyzé s:

Az IEC TT elnevezésében szereplõ elsõ betû a rendszer tápponti földelését (T: terre=közvetlen földelés), a második betû a

testre kötött védõföldelést (T: terre=közvetlen földelés) jelöli.

— — — — —

* International Electronical Commission = Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság, amelynek TC 64 Mûszaki Bizottsága foglalkozik az

épületek villamos berendezéseivel. A Bizottság által kidolgozott és kiadott, e szabvány témakörét érintõ nemzetközi szabványokról, valamint

e szabvány és a nemzetközi szabványok elõírásainak összhangjáról az F7. függelék ad áttekintést.

** Kommunális és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzata (a továbbiakban: KLÉSZ), kiadva a 8/1981. (XII. 27.) IpM számú rendelettel,

amely egyidejûleg hatálytalanította az 1/1964. (IX. 9.) NIM számú rendeletet és az azzal kiadott "Érintésvédelmi Rendszabály"-t.

– 5 – MSZ 172/1–86

1.2.4.3. Védõföldelés földeletlen és közvetve földelt rendszerben (IT-rendszer): az érintésvédelemnek

az a megoldása, amelynél a tápláló rendszernek nincs közvetlenül földelt pontja (a rendszer a

földtõl szigetelve van, vagy csak számottevõ impedancián - ellenálláson és/vagy reaktancián -

keresztül van földelve), és az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek teste

védõföldeléshez van kötve.

Megjegyzés:

Az IEC nem tesz különbséget a földtõl szigetelt és az impedancián keresztül földelt rendszerek között, mert váltakozó áramú

rendszerben a rendszer földhöz viszonyított kapacitásán keresztül szükségszerûen létrejön a közvetett földelés. Az IT jelölésben

az elsõ betû a rendszer tápponti földelését (l: impedancia = közvetett földelés), a második betû a testre kötött védõföldelést (T:

terre = közvetlen földelés) jelöli.

1.2.4.4. Áram-védõkapcsolás (maradékáram-kapcsolás): a védõvezetõs érintésvédelmi módok olyan

kikapcsoló szerve, amely az áramkör valamennyi üzemi vezetõjén folyó pillanatnyi váltakozó

áram elõjeles összegének a nagyságára mûködik.

Megjegyzés:

A korábbi magyar szabvány ezt önálló érintésvédelmi módnak tekintette, e szabvány - a nemzetközi elõírásoknak megfelelõen -

csak a nullázás vagy védõföldelés egyik lehetséges kioldószervének. E változás azonban csak a tárgyalási módszer változása, a

mûszaki követelmények lényegében változatlanok.

1.2.4.5. Állandó szigetelés-ellenõrzõ berendezés: az IT-rendszer kikapcsoló szerveként alkalmazott

olyan megoldás, amely egy nagy belsõ ellenállású, törpefeszültségû (általában egyenáramú)

segédáramforrást kapcsol az IT-rendszer egy üzemszerûen vezetõ része és a föld közé, s ennek az

árama - amely a védett rendszer szigetelésén keresztül folyik, így erõssége a szigetelési ellenállás

értékére jellemzõ - vezérli a kikapcsolást.

Megjegyzés:

Az állandó szigetelés-ellenõrzõ berendezés az IT-rendszerû, fémesen összefüggõ hálózat bármely pontja földhöz viszonyított

szigetelésének - szimmetrikus vagy asszimetrikus - romlására egyformán mûködésbe lép. Sem megoldásában, sem

mûködésének jellemzõiben nem azonos tehát a "földzárlatjelzõ berendezés"-sel, amely általában a földhöz viszonyított

feszültségek (ritkábban az üzemi vezetõk áramainak és/vagy e két mennyiség szorzatának) asszimetriáját érzékeli, és így

szimmetrikus hibák kimutatására egyáltalán nem alkalmas.

1.2.5. Védõvezetõ nélküli érintésvédelmi módok: olyan érintésvédelmi módok, amelyek mûködéséhez

az ilyen érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek testét nem kell védõvezetõvel

Megjegyzés:

Az IE ezeknek az érintésvédelmi módoknak nem ad közös gyûjtõnevet.

1.2.5.1. Érintésvédelmi törpefeszültség alkalmazása (a továbbiakban: törpefeszültség alkalmazása): a

villamos szerkezetek érintésvédelmének olyan megoldása, amelynél e szerkezeteknek kizárólag

érintésvédelmi törpefeszültségû rendszerekkel való táplálásával érik el azt, hogy testzárlat esetén

ne léphessen fel a megengedett UL -nél nagyobb érintési és/vagy lépés feszültség, és az e

szabvány szerinti biztonsági követelmények teljesítésével hárítják el a nagyobb feszültségû

rendszerekbõl történõ feszültségáthatolás veszélyét.

1.2.5.1.1. Törpefeszültségû berendezés: az MSZ 1600-1 szerint.

Megjegyzés:

Az MSZ 1600-1 szerint jelenleg:

Törpefeszültségû az a berendezés, amelynek névleges feszültsége bármely két vezetõje között 1000 Hz-nél nem nagyobb

frekvenciájú, szinuszos váltakozó áram esetén 50 V-nál, legfeljebb 10% hullámosságú egyenáram esetén 120 V-nál nem

nagyobb, és ezen értékeknél nem nagyobb a névleges feszültségértékek mellett a földhöz képest meghatározható feszültség

nagysága sem.

(Váltakozó áram esetén ezen effektív értékek.)

Nem szinuszos (de áramirányt váltó) váltakozó áramok és 10 %-nál nagyobb hullámosságú egyenáramok esetén a megengedett

legnagyobb érték az adott termékre vonatkozó állami szabványban meghatározott, 50 V és 120 V közötti érték; ennek

hiányában a csúcsérték váltakozó feszültség esetén 71 V-nál, egyenfeszültség esetén 120 V-nál nem nagyobb.

1.2.5.1.2. Érintésvédelmi törpefeszültségû berendezés: az MSZ 1600-1 szerint.

1.2.5.1.3. Üzemi törpefeszültségû berendezés: az MSZ 1600-1 szerint.

MSZ 172/1–86 – 6 –

1.2.5.2. A villamos szerkezet elszigetelése: a villamos szerkezetek érintésvédelmének olyan megoldása,

amely e szerkezetek testzárlat következtében feszültség alá kerülhetõ villamosan vezetõ részeit

szigeteli el az ember által érinthetõ részeitõl, II. érintésvédelmi osztályú villamos szerkezetek

alkalmazásával vagy ezzel azonos értékû szigetelésnek a létesítés során történõ beépítésével.

1.2.5.3. A környezet elszigetelése: a villamos szerkezetek érintésvédelmének olyan megoldása, amely a

villamos szerkezet testét érinthetõ személyeket szigeteli el a környezetben levõ földpotenciálú,

nem szigetelõ részektõl.

1.2.5.4. Földeletlen egyenpotenciálra hozás: a villamos szerkezetek érintésvédelmének olyan

megoldása, amelynél az egyidejûleg érinthetõ villamos szerkezetek teste villamosan vezetõ

összekötés révén egyenpotenciálra kerül, ugyanakkor az is meg van akadályozva, hogy az ezeket

érinthetõ személyek - akár ezeken az összekötéseken, akár a környezetben lévõ más (nem

villamos) fémszerkezeteken keresztül - földpotenciált érinthessenek.

1.2.5.5. Védõelválasztás: a villamos szerkezetek érintésvédelmének olyan megoldása, amelynél a

villamos táplálást egy, csak ezt az egyetlen szerkezetet ellátó, földtõl szigetelt rendszerrel oldják

meg; itt e szabvány biztonsági követelményeinek teljesítésével érik el azt, hogy ebbe a rendszerbe

idegen (nagyobb feszültségû vagy földelt rendszerû) feszültség ne hatolhasson át.

1.2.5.6. Korlátozott zárlati teljesítményû áramkör alkalmazása: az érintésvédelem olyan megoldása,

amelynél az áramkörbe iktatott soros biztonsági impedancia (védõimpedancia) olyan kis értékre

korlátozza az áramkör kimenõ zárlati teljesítményét, hogy áramerõssége az emberre

veszélytelennek tekinthetõ.

1.3.1. Villamos szerkezet: a vezetékek kivételével minden, a villamos energia termelésére,

átalakítására, szállítására, elosztására vagy felhasználására szolgáló komplett gyártmány, termék

vagy szerelési egység.

Megjegyzés:

Ilyenek a villamos gépek, transzformátorok, készülékek, mérõmûszerek , védelmi szervek, szerelési anyagok, szerelvények és

Ez a fogalom gyakorlatilag a vezetékanyagok kivételével magában foglalja az összes villamos gyártmányt, terméket és

helyszíni szerelés által elõállított szerelési egységet, de nem vonatkozik ezek beépített alkatrészeire.

1.3.2. Üzemszerûen vezetõ rész: az MSZ 1600-1 szerint.

1.3.3. Test: a villamos szerkezetek fémbõl vagy más, villamos vezetõ anyagból készült, minden olyan

hozzáférhetõ szerkezeti és tartó része, amely üzemszerûen nincs feszültség alatt, de számolni kell

azzal, hogy meghibásodás vagy rendellenesség következtében feszültség alá kerülhet.

Megjegyzés:

Az üzemszerûen vezetõ részektõl az MSZ 171-1 szerinti kettõs vagy megerõsített szigeteléssel elválasztott fémrészek nem

tekinthetõk olyannak, amelyek feszültség alá kerülésével számolni kell.

1.3.4. Szigetelések (alapszigetelés, kiegészítõ szigetelés, kettõs szigetelés, megerõsített szigetelés) az

MSZ 171-1 szerint.

1.3.5. Érintésvédelmi osztály (röviden év. osztály) az MSZ 171-1 szerint.

1.3.6. Védõcsatlakozó kapocs (földelõkapocs, a továbbiakban: védõkapocs): a villamos szerkezetek

védõvezetõ csatlakoztatására szánt kapcsai, illetve érintkezõi.

Megjegyzés:

A helyes elnevezés a védõkapocs, mert a villamos szerkezetekhez azok helyes mûködése, árnyékolása stb. céljára is szükséges

lehet földelés csatlakoztatása. Az ilyen földelések azonban üzemiek, s így nem erre a kapocsra kell azokat csatlakoztatni.

Másrészt a védõvezetõ nem mindig földelõvezetõ, hanem nullázóvezetõ is lehet.

1.3.7. Biztonsági impedancia (védõimpedancia): az MSZ 171-1 szerint.

– 7 – MSZ 172/1–86

1.4.1. Védõvezetõk (PE-vezetõ): a védõvezetõs érintésvédelmek követelményeinek teljesítéséhez elõírt

vezetõ, amely a következõ részeket köti össze:

- testek,

- földelõk,

- központi földelõkapcsok,

- a betáplálás közvetlenül földelt üzemi vezetõje,

- a villamos szerkezethez nem tartozó, vezetõ anyagú részek.

1.4.2. Egyenpotenciálra hozó (EPH-) vezetõ: az egyenpotenciál létrehozására szolgáló, de

védõvezetõnek nem minõsülõ vezetõ.

Megjegyzés:

E vezetõnek általában legalább az egyik pontja nem villamos szerkezethez van kötve. EPH-vezetõnek minõsül azonban a 4.4.

szakasz szerinti, földeletlen egyenpotenciára hozás összekötõ vezetõinek az a szakasza is, amely esetleg kizárólag villamos

szerkezetek testét köti össze.

1.4.3. PEN-vezetõ: a nullázás érintésvédelmi mód esetén az a vezetõ és/vagy vezetõszakasz, amely

üzemi áramot és testzárlati hibaáramot is vezethet, tehát egyaránt ellátja az üzemi vezetõ és a

védõvezetõ feladatát.

Megjegyzés:

A PEN elnevezés a védõvezetõ (PE) és a nullavezetõ (N) elnevezésének összevonásából származik.

1.4.4. Nullázóvezetõ: a nullázás érintésvédelmi mód esetén a védõvezetõnek az a szakasza, amely

üzemi áramot nem vezet.

1.4.5. Védõkapcsoló-vezetõ: az érintésvédelmi kikapcsoló szervek mûködéséhez szükséges olyan

vezetõ, amelyen a testzárlati áram nem halad keresztül, s így nem minõsül védõvezetõnek.

Megjegyzés:

A védõkapcsoló-vezetõnek jellemzõje, hogy egyik vége mindig a védõkapcsolás érzékelõjéhez csatlakozik, akár annak

táplálására, akár az általa adott kikapcsolási impulzus továbbítására.

1.4.6. Egyenpotenciálra hozó gerincvezetõ (EPH-gerincvezetõ): az EPH-vezetõnek az a szakasza,

amely közvetlenül a központi EPH-csomóponthoz csatlakozik.

Megjegyezés:

Ebbõl a szempontból nemcsak az elsõ leágazásig terjedõ szakasz EPH-gerincvezetõ, hanem ennek a központi EPHcsomópontból

kiinduló vezetõnek mindaz a gyûjtõ jellegû szakasza, amelyrõl EPH-leágazó vezetõk ágaznak le, de amely nem

csatlakozik önállóan számottevõen nem földelt házi fémhálózathoz.

1.4.7. Egyenpotenciálra hozó leágazóvezetõ (EPH-leágazóvezetõ): az EPH vezetõknek az a szakasza,

amely a (nem önállóan számottevõen földelt) fémszerkezeteket egymással vagy az EPHgerincvezetõvel

köti össze.

1.4.8. Földelõvezetõ: az a vezetõ, amely a központi EPH-csomópontot vagy a védõvezetõt a földelõvel

köti össze.

Megjegyzés:

A földelõvezetõnek az a szakasza, amely a talajban van, csak akkor minõsül földelõvezetõnek, ha a talajból villamosan el van

szigetelve. Ha szigeteletlen, akkor ez a szakasz már földelõnek minõsül.

1.4.9. Villamosan vezetõ összekötés: fémszerkezetek, vezetõk vagy egy vezetõ és egy fémszerkezet

minden olyan összekötése, amelynek elemei egymáshoz tartósan és megbízhatóan vannak fémes

érintkezéssel összeerõsítve.

Megjegyzés:

Ilyenek általában a hegesztéssel, forrasztással, szegecseléssel, csavaros kötéssel vagy csõvezetékek esetén a szokásos

karmantyús vagy karimás csõkötéssel készített összekötések. Az olyan fémszerkezetek (pl. rácsos, keretes, vagy sok elembõl

összeállított fémszerkezetek), amelyek elemei egymással számos kötõelemen keresztül csatlakoznak, akkor is villamosan

vezetõ összeköttetésben állónak tekintendõk, ha egy-egy kötõelem által nyújtott fémes érintkezés jósága vitatható.

MSZ 172/1–86 – 8 –

1.5.1. Földelés: valamely testnek, vezetõanyagú tárgynak vagy vezetõnek a földdel való közvetlen vagy

közvetett összeköttetése.

A földelés magában foglalja a földelõket vagy azok rendszerét és a földelõvezetõt, illetve a

1.5.1.1. Üzemi földelés: az üzemszerûen feszültség alatt álló vezetõrendszer valamely, üzemi

szempontból erre alkalmas pontjához csatlakozó földelés.

1.5.1.2. Védõföldelés: a villamos szerkezetek testének érintésvédelmi célú földelése.

1.5.1.3. Közvetlen földelés: a földelésnek az megoldása, amelynél a földelendõ pont és a földelõ közé

nincs beiktatva számottevõ (a földelõvezetõ impedanciájánál legalább egy nagyságrenddel

nagyobb) impedanciájú villamos szerkezet.

Megjegyzés:

Áramváltó közbeiktatása még nem változtatja a közvetlen földelést közvetetté.

1.5.1.4. Közvetett földelés: a földelésnek az a megoldása, amelynél - általában üzemi szempontok

alapján - a földelendõ pont és a földelõ közé számottevõ (a földelõvezetõ impedanciájánál

legalább egy nagyságrenddel nagyobb) impedanciájú villamos szerkezet van beiktatva.

1.5.1.5. Független földelés: olyan földelés, amelynek a potenciálját a közelében lévõ, többi földelés

legnagyobb megengedett árammal való terhelése sem befolyásolja észrevehetõen.

1.5.1.6. Zajmentes földelés: az a független földelés, amelynek a potenciálját a közelében lévõ többi

földelés legnagyobb megengedett terhelése a hozzá kapcsolt elektronikus berendezés

érzékenységénél legfeljebb egy nagyságrenddel kisebb mértékben változtatja.

1.5.1.7. Önállóan is számottevõ földelés: az a nem villamos célra készített fémszerkezet (pl.

fémcsõhálózat), amelynek a talajban fekvõ, hatásos (a talajfelszínnél legalább 0,5 méterrel

mélyebben lévõ) részeinek hossza legalább 4 méter.

1.5.1.8. Villámhárító-földelés: az MSZ 274-1 szerint.

1.5.1.9. Túlfeszültség-levezetõ földelés: az a közvetett üzemi földelés, amely csak túlfeszültség-levezetõn

vagy oltócsövön vagy szikraközön keresztül csatlakozik az üzemszerûen feszültség alatt álló

rendszer valamely pontjához.

1.5.2. Földelõ: az a villamos vezetõ tárgy vagy szerkezet, amely a talajban van elhelyezve és azzal

villamos összeköttetést létesít.

1.5.2.1. Mesterséges földelõ: az a földelõ, amelynek egyetlen vagy fõ célja a villamos földelés

létrehozása: továbbá az a talajban lévõ vagy azzal érintkezõ, más célú szerkezet, amely a

villamos földelés céljainak elérésére az eredeti céljától lényegesen eltérõ formában van kialakítva.

1.5.2.2. Természetes földelõ: az a talajban lévõ vagy azzal érintkezõ, nem villamos célú fémszerkezet,

amit lényeges módosítás nélkül villamos földelés céljára is felhasználnak.

Megjegyzés:

E szempontból nem tekinthetõ lényeges módosításnak, hogy a földelõvezetõ csatlakoztatására a fémszerkezeten megfelelõ

helyet képeznek ki.

1.5.2.3. Felszíni földelés: az a földelõ, amely nincs elszigetelve a talaj felsõbb rétegeitõl.

1.5.2.4. Mélyföldelõ (füldelõkút): az a földelõ, amelynek a talajjal villamosan érintkezõ része teljes

egészében a talaj mélyebb rétegeiben helyezkedik el, és vezetõ részei a talaj felsõbb rétegeitõl

gyakorlatilag el vannak szigetelve.

– 9 – MSZ 172/1–86

1.5.2.5. Függõleges földelõ (rúdföldelõ, csõföldelõ): az a földelõ, amelynek a talajjal villamosan

érintkezõ része gyakorlatilag függõleges.

1.5.2.6. Vízszintes földelõ: az a földelõ, amelynek a talajjal villamosan érintkezõ része a talajszinttel

közel párhuzamosan van elhelyezve, hosszúsági mérete pedig sokszorosa a keresztmetszetének.

1.5.2.7. Összetett földelõ: különbözõ földelõk összekötésébõl kialakított földelõrendszer.

1.5.2.7.1. Földelõháló: vízszintes földelõkbõl kialakított, terv szerinti elrendezésben elhelyezett, egymással

villamosan vezetõ módon összekötött, egy határozottan körülhatárolható területet behálózó

1.5.2.7.2. Földelõhálózat: egy adott területen található valamennyi természetes és mesterséges földelõ

villamos vezetõi összekötésével kialakított földelõrendszer.

1.5.2.8. Betonalap-földelõ: az a földelõ, amelyet az épületek és építmények vasbeton alapozásának

acélbetéjeibõl alakítanak ki.

1.5.2.8.1. Természetes betonalap-földelõ: az olyan betonalap-földelõ, amely az építészeti célokat szolgáló

kialakítástól egyáltalán nem, vagy csak annyiban különbözik, hogy a földelõhöz való villamos

csatlakozás céljára a betonból fémes kivezetés van kialakítva.

1.5.2.8.2. Mesterséges betonalap-földelõ: az olyan betonalap-földelõ, amelyben a betonba ágyazott vezetõ

az építészeti céltól függetlenül, kizárólag földelés céljára való, vagy amelyben az építészeti célú

acélbetétek kialakítása az eredeti céltól eltérõen, kifejezetten a villamos felhasználás céljainak

1.5.3. Földelések egyesítése: a különbözõ célú földelések olyan összekötése, amelynél sem

gyakorlatilag, sem elméletileg nem lehet a földelõvezetõ-rendszert úgy elválasztani, hogy minden

földelési célra különálló földelés maradjon a rendszerben.

1.5.4. A földelések összekötése: a különbözõ célú földelések összekötése úgy, hogy a földelõ rendszert

gyakorlatilag vagy elméletileg olyan részekre lehessen szétválasztani, hogy minden célnak

megmaradjon a saját külön földelése.

1.5.5. Földelések különválasztása: a földelések telepítése úgy, hogy az egymáshoz legközelebb esõ

földelések is független földelést adjanak.

1.6.1. Szerelõi ellenõrzés: az érintésvédelem alapvetõ hibáinak kimutatása céljából, különleges

szakképzettséget, illetve azok kiértékelését nem igénylõ ellenõrzés.

1.6.2. Szabványossági felülvizsgálat: az érintésvédelem olyan részletes ellenõrzése, amely alkalmas

arra, hogy kimutassa: teljesíti-e az érintésvédelem a szabvány valamennyi elõírását; általában a

méréseket és azok számszerû eredményének kiértékelését is tartalmazza, ezért elvégzéséhez

külön ezirányú képzettség is szükséges.

1.6.3. Földelési ellenállás: a földelt (földelést igénylõ) pont és a végtelen távoli földpotenciálú hely

közötti ellenállás, amely lényegében a földelésen átvezetett áram következtében létrejövõ

potenciálkülönbség és az azt létrehozó áram hányadosa.

Megjegyzés:

A földelési ellenállás a földelõ szétterjedési ellenállásának és a földelõvezetõ ellenállásának összege.

1.6.4. Szétterjedési ellenállás: a földelõ és a végtelen távoli földpotenciálú hely közötti ellenállás,

amely lényegében a földelõn átvezetett áram következtében létrejövõ potenciálkülönbség és az azt

létrehozó áram hányadosa.

MSZ 172/1–86 – 10 –

1.6.5. Hurokellenállás (hurokimpedancia): a vizsgált pontban a fázis- és a védõvezetõ között

létrejövõ (mérési célból létrehozott) zárlat esetén a zárlati áramkör ellenállása (impedanciája).

Megjegyzések:

1. Nullázás esetén a nullázott fogyasztói hálózatot közvetlenül tápláló generátor, illetve transzformátor fázistekercsébõl,

onnan a nullázott fogyasztóig terjedõ egyik fázisvezetõbõl, a nullázó- és a nullavezetõbõl, valamint a hozzájuk

párhuzamosan kapcsolódó földbõl álló kör ellenállása (impedanciája).

2. Nem nullázott, védõföldeléses érintésvédelem esetén az ún. „földelési hurokellenállás”, ehhez hasonlóan lényegében a

földelt fogyasztóhálózatot közvetlenül tápláló generátor, illetve transzformátor fázistekercselésébõl, onnan a védõföldelt

fogyasztóig terjedõ egyik fázisvezetõbõl, valamint a védõ- és az üzemi földelésekbõl álló kör ellenállása.

1.7.1. Földzárlat: valamely üzemszerûen feszültég alatt álló vezetõ szigetelési hiba következtében

létrejövõ vezetõi kapcsolata a földdel vagy más földelt szerkezettel.

1.7.1.1. Egysarkú földzárlat: a fémesen összefüggõ rendszer egyetlen pontján, egyetlen fázisvezetõ

1.7.1.2. Kétsarkú földzárlat: a fémesen összefüggõ rendszer egyetlen pontján, ugyanazon idõben, két

különbözõ fázisvezetõ földzárlata.

1.7.1.3. Kettõs földzárlat: a fémesen összefüggõ rendszer két különbözõ pontján, ugyanazon idõben, két

különbözõ fázisvezetõ földzárlata.

1.7.2. Földzárlati áram: a földzárlat helyén a vezetõkbõl a földbe kilépõ áram effektív értéke.

1.7.3. Testzárlat: valamely üzemszerûen feszültség alatt álló vezetõnek szigetelési hiba következtében

létrejövõ vezetõi kapcsolata valamely villamos szerkezet testével.

Megjegyzés:

Ha a test földelve van, vagy nincs a földtõl szigetelten elhelyezve, akkor a testzárlat egyben földzárlatot is jelent.

1.7.4. Testzárlati áram: a testzárlat helyén a zárlatos vezetõkbõl a testen keresztül folyó áram.

1.7.5. Szivárgóáram: egy fémesen összefüggõ rendszer egy meghatározott részén (pl. egy adott

villamos szerkezetben), annak hibátlan állapotában a föld, illetve a test felé folyó áram.

Megjegyzés:

Váltakozóáramú táplálás esetén ennek legnagyobb része kapacitív áram, csak kisebb összetevõje a szigetelési ellenálláson át

folyó, hatásos áram.

1.8.1. Hibafeszültség: a meghibásodás folytán feszültség alá került test és a végtelen távoli

földpotenciálú hely között fellépõ feszültség.

1.8.2. Érintési feszültség: két, egyidejûleg érinthetõ, üzemszerûen feszültség alatt nem álló, vezetõ

anyagú rész között szigetelési hiba következtében fellépõ feszültség.

1.8.3. Megengedett érintési feszültség: UL(Ulimit): az érintési feszültségnek az a legnagyobb értéke,

amely adott körülmények között a szabvány elõírásai szerint meghatározott idejû kikapcsolás

nélkül fennmaradhat.

1.8.4. Lépésfeszültség: lépés közben a talajt érintõ lábak között, a talajban folyó földzárlati áram

hatására fellépõ feszültség.

– 11 – MSZ 172/1–86

1.9.1. Kioldóáram: az érintésvédelem valamely kikapcsoló szervét önmûködõen mûködtetõ áram

1.9.2. Kiolvasztóáram: az érintésvédelmi kikapcsolást végzõ olvadóbiztosítót a szabvány elõírásai

szerint meghatározott idõ alatt kiolvasztó áram erõssége.

1.9.3. Kioldási szorzó: a kioldó vagy a kiolvasztó áramnak és a kioldást végzõ szerv névleges

áramának hányadosa.

1.9.4. Idegen fémszerkezet: a villamos berendezéshez nem tartozó olyan fémszerkezet, amely

valamely potenciált (általában földpotenciált) közvetíthet.

Megjegyzés:

Ilyen idegen fémszerkezetek általában:

- a fémbõl készült épületszerkezetek;

- a gáz, a víz, a központi fûtés és a hasonlók fém csõvezetékei;

- a vezetõanyagú padlók és falak.

1.9.5. Potenciálbefolyásolás: a talajfelszín potenciáleloszlásának befolyásolása, meghatározott terv

szerint elhelyezett földelõkkel, valamely földelõ környezetében az érintési és/vagy lépésfeszültség

1.9.6. Zöld/sárga: a szigetelt vezetõk, sínek, kapcsok és más hasonlók védõvezetõ funkciójának

megjelölésére alkalmazott színkombináció, amelynél a zöld és a sárga szín éles határvonallal van

Megjegyzés:

Kiviteli részleteit a termékszabványok írják elõ. Ezek általában csak azt kötik meg, hogy egyik jelzõszín felülete sem lehet

kisebb a teljes felület 30%-ánál. Nem határozzák meg azonban, hogy hosszanti, keresztirányú vagy csavarmenetszerû sávokat

Sajnos ennyi erőből nem megy.... ábrával és szóban egyszerűbb,  különben a szabványt kellene leírnom, hogy pontos legyek.Egyébként nem bonyolult dologról van szó, de félreértve (pl nulla, nullázóvezető) nem megfelelően történő alkalmazása komoly veszélyt idézhet elő.- ezért volt a kirohanásom.

Az épületedbe egyébként 1 fázis esetén ELMŰ részről csak két vezeték megy be: Fázis (L) - és PEN, ehez magadnak pl. a rúdföldelőtől beviszed az "alátámasztó" földelés földelővezetőjét. Az elosztónál ezeket a megfelelő sínekre csatlakozva, a PEN-t szétválasztod PE-re, és N-ra.

Az N megy a dugaljaid nullája felé, a PE lesz a védővezető.

Bonyolítva: az elosztó PE sínjéről kell az EPH gerincvezetékeket kiindítani, ha ez egyben az EPH csomópont is.

Az EPH gerinvezetékről ágaznak le az EPH leágazóvezetők, ezekre kötöd a nagykiterjedésű fémszerkezeteidet, melyeket helyenként egymással is össze lehet kötni.  s így tovább.....

Nyugi, nem megyek tanárnak.....

köszi az okítást!

Nekem fizikailag 3 vezeték jön be a lakásba:

Fázis, nulla és a föld, ami valószínűleg a PE lehet. Ebből lehet gazdálkodni. Az, hogy a földelés az épületben hová vezet, ki tudja.

Akkor ha jól értem, amit a köznyelv fázis, nulla és földnek nevez, amikor egy földelt konnektort lát, az manapság fázis, nulla és nullázó?

A nulla és a nullázó, az meg egy ponton egyé válik valahol az elmű hálózatán és le van földelve az elmű által? Azaz manapság az elmű földel, nem a lakóház?

Vagy rosszúl értem?

Egy  laikusnak nagyon nehéz elmagyarázni, hogy milyen vezetők vannak.

Nem csak három féle!

Nullázásos rendszerben:

1. N = üzemi nulla vezető ( csak üzemi áramot vezet)

2. PE = Nullázó vezető (csak testzárlati áramokat vezethet)

3. PEN= Közösített nulla vezető (üzemi áramokat és testzárlati áramokat is   
             vezethet)

4. L1, L2, L3, = fázis vezetők

5. F= Földelő vezető ( ma már földeléses érintésvédelmet ritkán alkalmaznak ezért

        a földelőtöl az EPH csomópontig vagy a nullázási csomópontig tartó vezetéket
        nevezük földelő vezetőnek)

Tehát az EPH csomóponttól a földelési csomópontig is vezetheted, de vezetheted a kapcsoló tábla alatt lévő csomópontra ahol a nullázás történik. ( ezt a vezetőt a két hely közül bárhova vezeted, még nevezhetjük földelő vezetőnek is, mert közvetlen kapcsolatban van a földeléssel)

Ennél érthetőbben én sem tudom elmagyarázni.

Nem utállak, de tanárnak lszi nem menj. :)

Ha állítasz vmit, h nem ugyan az, akkor ennyi erőből már rá is világíthattál volna, hogy miben/miért nem ugyan az. "nullavezető és nullázóvezető egyáltalán nem ugyanaz,"

Eddig 3 féle vezetékről hallottam nulla, fázis és föld. Legalábbis a 230V-os normál hálózatban gondolokodva.

Szóval más forgalmazó szerint meg érdemes csak vésőgépre áldozni, mert könnyebb egy ilyen gép, mert kevesebb alkatrész van benne, kisebb a meghibásodási esélye.

Nekem volt Hilti 72-s gépem, azóta se gyártanak(direkt) hozzá fogható stabil szerkezetet. Ismerőseim körében a dewalt nembevált:)

Metabó/makita márkákat előnyben részesítek az utóbbi időben.

A Hilti ár/tudás hányadosa szerintem indoklolatlanul magas.

Sok Makita, Hilti és Bosch van, nekünk több kategóriában. Elsősorban  fúrókalapácsot használunk, szerintem csak vésőgépért áldozni drága, - a gyártó mást javasol.

Nekünk nagyon bevált gépek: Bosch DFR 2-22; 2-24;  Makita 4001 fúrókalapács; Makita 5001; Nagyon jó a Makita 24 V-os akksis kis kombikalapácsa;

Hiltiből A régi TE 54-es kombikalapácsot szeretjük.

Amiben csalódtam: Hilti 76; Hilti 24V-os akksis kombikalapácsa.

A Hiltitől ami nagyon jó: a kis akksis gépek 12V-os (csavarbehajtó kategória), azonban most már a Makita csavarbehajtója is tartja vele az élvonalat és jóval olcsóbb.

Lényeg a gépekkel: mind a sajátunk, kölcsönbe nem adunk, megpróbáljuk rendeltetésének megfelelően használni, pl. a kategóriának megfelelő gépet a megfelelő feladathoz.

Fontos a szerszámok végeinek megtakarítása mielőtt a tokmányba teszed, + kevés kenőzsír. Időnként gépkarbantartási nap van, ahol a portól megtisztítjuk a gépet, a szerszámot, a gépdobozt. Így a gépeinkre gyakorlatilag nagyon költeni nem szükséges.

Gépvásárlás általában akciózáskor; a Hiltivel lehet egyezkedni bemutatógépekre, (sőt használatlan bemutató gépekre is)

A Hiltit a "körzetes" Hilti képviselőtől vesszük évek óta; A Makitát, Bosch-t is mindíg egy régi jól bevált kereskedői kapcsolat-tól akik garanciális szervizesek is, így mindíg van infó, hogy mit érdemes és mivel van sok gond, eddig nem csalódtunk....

Mivel mindíg azonos helyen vásárolunk, ezért van az akciós árból is plusz kedvezmény.  Szerintem így érdemes fejleszteni.

Hi Lacivill!

Volt már pár fémkeresőm, gyakorlatilag használhatattlanok. Nos ez más kategória. Az ára is 25-27 E Bruttó.

Viszont 5-7 cm-t belát a falszerkezetbe. Ha találsz valamit, a Zoom funkcióval pontosítani lehet a helyzetét. Pl. egy 3 cm széles MM vezeték, ami 2 cm mélyen van, szinze miliméterpontosan lekövethető szélétől a mási széléig.

Én a DeWalt-al mindig maximálisan meg voltam elégedve. Szerintem veri a Hiltit, és kevesebb a karbantartásigéne/költsége. SOHA semmi problémám nem volt DeWalt-al.

Makita, már hullot szét kezeim között. (Na jó megdolgozott az áráért, de akkor sem kéne egy gépnek ennyi "műszak" után javíthatatlanul elromolnia.

Makita kezd gagyizni, legalábbis jelennek meg gagyilló termékei (ki..szott árverseny).

A Makita csavarbehajtóm viszont jól van 2 hónapos, beb..na, ha baja lenne)

Üdv.: Veki 

Mik a tapasztalataid, ajánlod nekünk?

Ár?

Apropó mostanában terveztem venni egy csak véső SDS maxos jószágot, dewaltal dolgoztam mostanában, én Makitát néztem ki.....

Jó tervet még nem láttam::)

De ha lenne akkor is a kivitelezőn van a hangsúly!

Hi!

Én ezzel szoktam vezetéket keresni, vagy a vasbentonban az acélpálcákat. Persze nállam pont az a cél, hogy ne találljam meg (a fúróval).

http://www.bosch.hu/products/pt/gw/produktkatalog/index.phtml?ut=6,3,1

Üdv.: Veki

Vezetékkeresésre ezt használom:

http://www.metermantesttools.com/mmusen/products/MM+VT201.htm?catalog_name=MetermanUnitedStates

Viszont csak azt mutatja, megy-e arra fázis...

Vagy érpárkeresős cucc, aminél ha feszmentes a hálózat, akkor biztitáblánál lekötözöl mindent, rá egyik vége, másik végével lehet ufót keresni:

http://www.calcentron.com/Pages/ideal/ideal_62-141_TRACETone.html

Ezekkel úgy nagyjából el lehet lenni.

Mennyivel lennél előrébb, ha tudnád merre mennek a csővek?

Általában biztitábla magasságában szokott menni menyotól 20-50 cm-re vizszintesen, kapcsolónál/konektornál soxor függölegesen jön le a cső, de nem mindig.

csodálkozom is, hogy nem kell, annyi minden hülyeségért legombolják az embert, aminél meg értelme is lenne, tojnak rá.

Ezen a problémán segítene, ha pl. családiház használatbavételi engedélyéhez kérne a hatóság kivitelezői nyilatkozatot, biztonságtechnikai jegyzőkönyveket, mint általában a közületi, állami beruházásokon szokás, abban a pillanatban több szerelőről kiderülne, hogy mit mer vállalni, ha azt alá is kell írnia, illetve "büntetőjogi felelősége tudatában" nyilatkozni kell és írás marad róla.