A kérdőjel léte vagy nem léte nem befolyásolja magát az etimológiát, amit adtam. Amúgy igazad van: én az ÉKSz.2 elektronikus változatában néztem meg Win98, és ott -- a unicode kezelés rejtelmei miatt -- kérdőjel látszik a balra mutató nyíl helyett (WinXP-n nézve jó a megjelenítés).
> Ezek szerint az igei ég (~lángol) és a főnévi ég (~mennybolt) közös eredetű nomenverbum, mint pl. a fagy?
Mea culpa, nem ellenőriztem a memóriámat, mielőtt a hozzászólást tettem: így súlyosat tévedtem. Most utánanézve, a mainframe külön eredetűnek véli őket: az ég ige rekonstrukciója fgr. ? *äŋ3, míg az ég főnévé fgr. *säŋe.
> Mert kétségkívül bele lehet magyarázni (pl. a láng is fényes meg a nappali égbolt is), de kicsit izzadtságszaga van...
Szvsz. a dolog nem annyira izzadtságszagú. Ami miatt kizárt az az, hogy a rokonnyelvi adatok alapján eltérő fgr. tövet rekonstruálnak mögéjük. Az ilyen ősi szavaknak végül is volt idejük arra, hogy folytonosan specializálódva a jelentésük mára jelentősen eltérjen.
Így a dolog nem meglepőbb, minthogy az egymástól jelentésben meglehetősen messze álló szeret, szerep, szerez igék mögött ugyanaz a tő, és ugyanaz a kiinduló jelentés áll. A magyar ég főnév finn megfelelője a sää, amely időjárást jelent: ez szintén kissé izzadtságszagú lenne, ha pl. nem lehetne mellettük adatolni a zürjén synöd ‘levegő’. Ugyanígy az a. sky ‘ég’ és a hide ‘rejt(őzik)’ igék ugyanarra az ieu. alapnyelvi (s)keu- gyökre vezetődnek vissza, melyhez társított jelentés éppen egy eléggé kevéssé intuitív „közös nevező”: a ‘takar’. A szláv nebo ‘ég’ szót pedig az óizlandi njól ‘éjszaka’ szóval vetik össze: itt az összekötő kapocs az ‘ég’ és a ‘felhő’ gyakori azonossága (vö. a sky ‘ég’ ~ ósvéd scio ‘felhő’; szl. nebo ‘ég’ ~ lat. nebula ‘felhő’), a ‘felhő’ kapcsoltsága az ‘árnyék’-hoz (ósvéd scio ‘felhő’ ~ ónorvég skuggi ‘árnyék’), az ‘árnyék’-nak pedig a ‘sötét’-séghez (szl. těnь ‘árnyék’ ~ tьma ‘sötét[ség]’), ez utóbbinak pedig az ‘éjszaka’-hoz. (Nos ez, utóbbi magyar vonatkozásban, az ellenkező „előjellel” is megtörténhetett volna: Prométeusz az égből lopta el a tüzet az embereknek. Ez a monda azt jelzi, hogy elég erős kulturális beágyazódottsága van a ‘tűz’ és az ‘ég’ kapcsolatának.)
> Ezért kérdeztem meg tőled, hogy mi is az eredete, mert az állapothoz és a cselekvéshez köthető más szavak is mutatnak bizonyos azonos eredetre valló vonásokat. Vagy rosszul látom?
Tény, hogy ugyanaz a jelentésváltozás (kibővülés) más, rokonértelmű szavon sem kizárt. Azonban ez nem szabad, hogy automatikusan elfogadottá tegyén egy etimológiát: részletes vizsgálat mindenképp szükséges. (L. pl. az én ezt követő, vrobeenak teendő hozzászólásomat.)
Esetünkben az a gond, hogy a 'magas hőmérséklet'-re utaló jelentés csak névszóhoz köthető, igéhez nem, illetve ez a jelentés is meglehetzősen kötött, (a testhőmérsékletre) leszűkített. Emiatt a két szócsoport összetartozása szükségképpen gyengébb hipotézis, és nem zárhatjuk ki azt sem, hogy ez csak "műtermék".
A szótárak ismeretlen eredetűnek tartják. Azt viszont az etimológia megalkotásakor fontos figyelembe venni, hogy igen késői szó (legalábbis az írásos adatok alapján). A ’zöldtakarmánynak való kukorica’ jelentés 1857-ből, a ’vegyes főzelék’ jelentés 1896-ból, a ’vegyes savanyúság’ jelentés viszont csak 1916-ból adatolható. Ez arra utal, hogy a csalán csípős voltára való utalás értelmét veszti.
...a csalánnak, azon kívül, hogy szúr, csíp, éget, bök stb. mi köze van a savanyúságokhoz? Pont ennyi, ez elég is. Az aranygaluskának sincs sok köze az aranyhoz. Egyébként nem értek hozzá, de mintha több savanyúságot erjesztéssel készítenének, többek közt a csalamádét is. De mondom, ez csak egy ötlet.
Érdekes amit mondasz! A csalamádé tehát elsősorban a haszonállatok elé vetett aprított zöldtakarmányt jelenti, ami rendszerint összedarabolt zöldkukoricábol áll. Ezt gyakran silónak nevezik, szerintem tévesen, hiszen a siló valójában eme takarmány - csalamádé - tárolására szolgáló verem, tartály vagy akár egyfajta épület.
A Nagy csalán (Ursa dioica) teájának gyógyhatása ismert, azt azonban, hogy fogyasztható lenne mint egyfajta saláta?! Vagy csak mert csíp, szúr ezért a későbbiekben házilag készített csípős vágott savanyúságokat a csalánhoz hasonlíthatták? Csalánmádé ~ csalamádé? Hát nem tudom. Azért fura, mert a savanyúságok csípős ízét általában tormával vagy ecettel érik el, (ha van is benne erőspaprika, akkor is tesznek bele tormát...) szóval ennyi erővel tormamádé is lehetne!
summa summárum, nem értem, hogy a csalánnak, azon kívül, hogy szúr, csíp, éget, bök stb. mi köze van a savanyúságokhoz? Gondolom a torma is egy régóta hasznosított kultúrnövény!? És akkor még nem is beszélve arról, hogy nem minden csalamádé csípős!! Mindenesetre lehet, hogy neked van igazad és tényleg a csalán szavunk a megoldás. Érdekes..
Egyetlen találatot kaptam a mádé szóra, ez egyfajta vágott zöldtakarmányt jelenthet (mint ahogy maga a csalamádé is ezt jelentette egykor). Azért kerestem erre, mert felmerült bennem, hogy a szó eleje a csalánból származik - végül is az is csíp. Tehát a tippem: csalán + mádé.
Ami a metal zenéről írt pejoratív hangnemű véleményedet illeti, azt hiszem ez nem alaptalan, és többé-kevésbé egyet kell, hogy értsek vele, de örülök, hogy nem általánosítasz! Azonban muszáj volt ezeket a szavakat közzé tennem, mert már idegesített, hogy nem tudok mit kezdeni velük :) Ez azonban nem témája a topiknak, úgyhogy többet én sem foglakozok velük.
az lehetett a helyzet, hogy a fenti láz- igével együtt ún. igenévszó volt (mint pl. ma az ég).
Ezek szerint az igei ég (~lángol) és a főnévi ég (~mennybolt) közös eredetű nomenverbum, mint pl. a fagy? Bizonyítja ezt valami? Mert kétségkívül bele lehet magyarázni (pl. a láng is fényes meg a nappali égbolt is), de kicsit izzadtságszaga van...
(teccik ez a megszólítós stílus, csak soxor elfeledkezem róla :) )
Érdekes a gondolatmenet és én a magam kútfője alapján arra a fogalmi párhuzamra találtam rá, amely a forróság (mint a láz tünete) és a forrongás (mint a lázadás szinonímája) között mutatkozik. Ezért kérdeztem meg tőled, hogy mi is az eredete, mert az állapothoz és a cselekvéshez köthető más szavak is mutatnak bizonyos azonos eredetre valló vonásokat. Vagy rosszul látom?
> Tényleg: honnan ered a lázadó szó? Mi köze van a lázhoz?
Kérdés, hogy a fi]láz szónak van-e köze a lázad, lázít, lázong szavakhoz. Ez utóbbiakban vitathatatlanul egy közös láz- igető van. Az ilyesmit úgy szoktum mondani: fiktív tő. Ez nem azt jelenti, hogy "ki van találva", hanem azt, hogy "csupaszon", képzetlenül nem fordul elő (ilyen még pl. a fer- ~ for- is, ami a forog, fordul, ferdül stb. igékben van meg.) Ennek a láz- igének az eredete ismeretlen, és jelentése a származékaiból rekonstruálható.
Ami a láz főnevet illeti: ez vagy a fenti től független szó, vagy elvonás a lázad szóból, vagy pedig az lehetett a helyzet, hogy a fenti láz- igével együtt ún. igenévszó volt (mint pl. ma az ég). Ha összefüggenek, akkor a közös jelentés azon alapulhat, hogy láz esetén a betegség (rontó szellemek stb.) támadtak fel az emberben/emberre.
A védikus kultúrával csak érintőlegesen foglalkoztam: azt azonban tudom, hogy a szanszkrit ākāśa egy védikus fogalom, az ötödik elem, melynek szótári jelentése ‘szabad, nyílt tér, üresség; éter, ég, lég’, vö. <http://webapps.uni-koeln.de/cgi-bin/tamil/recherche?dictionary=mwd&st=AkAza&prst=exact&en=&pren=exact&maxhits=50>. A többit kéretik hozzá kitalálni (valaki valamikor talált [vagy kitalált!] az ākāśa-val foglalkozó írásokat, amiből most jó kis new age-kultuszt lehet csinálni).
> Mit jelent pontosan a latin Cautio criminalis kifejezés, mely egy a boszorkányüldözések során megjelent mű címe;
A bűnügyi [értsd: bűnügyek kivizsgálásakor alkalmazandó] körültekintés, elővigyázatosság
> Valamint ha fűznétek valami kommentárt az angol "stinkupuss" kifejezés (ha létezik egyátalán, ugyanis ez is egy számcím, lehet, hogy valami elvont gondolkodású szövegíró kitalációja...)
Úgy vélem, hogy ez a Stinkerpuss név átkódolt leírása, ez utóbbi a net tanusága szerint valami film macska karakterének a neve (? Bűzmacs, ? Dögmacs), vö. „Stinkerpuss fights the evil bad guys and shows us what it's like to be a kitten superhero”.
(Nem szeretnék azonban több mai heavy metal blődséget megfejteni, mert viszolygok a tapasztalható színvonaltalanságtól. Azért mondjuk a maiak [tisztelet a mindenkori kivételnek] a Thin Lizzyvel egy napon nem említhetők. Milyen az a "lázadás" vagy mi, amely üzletszerzési célzattal folyik...?)
Mit jelent pontosan a latin Cautio criminalis kifejezés, mely egy a boszorkányüldözések során megjelent mű címe;
Valamint ha fűznétek valami kommentárt az angol "stinkupuss" kifejezés (ha létezik egyátalán, ugyanis ez is egy számcím, lehet, hogy valami elvont gondolkodású szövegíró kitalációja...) jelentéséhez, hálás lennék! Odáig stimm., hogy a stink az bűz, büdösség.
