Ebben a topikban a vívás harcművészeti aspektusait szeretnénk megvitatni. Elsősorban a történelmi európai vívással, ezen belül szablyavívással szeretnénk foglalkozni, de minden más vívás képviselője is szívesen látott vendég a topikban.
Nagyon szépen köszönöm minden topikolónak a támogatást!
Nagyon jól esik.
Érdekesnek találom ezt a ,,lehet e teljesen rekonstruálni és miből?" kérdést, mivel ezt az előadásomban többször is jeleztem.
Jelen pillanatban és szerintem teljes mértékben soha nem lehet rekonstruálni. Az előadásomra magamat is meggyőztem és innentől ezt így használnám, hogy nem Keresztessy rendszer, hanem Keresztessy stílus.
Miért nem lehet sose rekonstruálni:
1. Csak közvetett forrásokra akadhatunk, ő maga sosem írta le, ezért tökéletes rekonstrukció lehetetlen, de több jellemvonását ezekből ki lehet következtetni.
2. Amit Ulrich írt,, alapállás, vágás, stb" alap technikák, ezeket Keresztessy már eleve nem oktatta, mivel ,,kezdőkkel" ő nem igazán foglalkozott már az 51.-utáni időszakban.
3. A kutatásom alapján nem beszélhetünk konkrét módszertanról, hanem egy kvázi ,,személyre szabott" terve volt mindenki felé.
Amit tudunk a vívásáról, azt konkrétan ő róla tudjok, hogy ő hogyan vívott, innen jött a nyitott kvart állás.
Szerintem a Keresztessy kutatás eddigi legnagyobb eredménye, hogy egy kis betekintés van arra, hogy mi az amire ő hangsúlyt fektetett.
1. A védés utáni riposzt
2. Az ellenfél kivárása, vagy szugerálása és a gyors reakció
3. Támadás indítani csak karra, riposztból fej vagy melkas.
1 konkrét gyakorlatunk van jelen pillanatban, amiről tudjuk, hogy Keresztessy is oktatta, ezt a jövőben egy teljes rekonstrukcióval nyilvánosságra hozom.
Most a jövöben 2 utat kell bejárni, azért, hogy bármi nemű hitelességgel beszéljek a továbbiakban Keresztessy munkájáról.
1. Az olasz iskola elsajátítása
2. Egy teljesen új rendszer létrehozása Arlowi alapokkal, amik a bonyolultabb, haladó Keresztessy technikákra felkészítik a vívót
Kár, hogy a fiatalabb srácokat nem látjuk barantás versenyeken.
(Legalábbis én nem tudok arról, hogy a Bajvívó Magyarok csapat tagjai szervezett formában megjelentek volna ezeket a versenyeken. Az egyetlen kivétel a bajai Milán csapata.)
Pedig alapvetően teljesen barantás eszközökkel vívnak.
Kimondottan jó, hogy vannak ilyen HEMA-rendezvények, ahol ehhez hasonló, kellemes vitaindító előadásokat lehet meghallgatni. Nagyon értékes dolog az online közvetítés!
Per pillanat -- az előadás alapján -- nem látom annak a lehetőségét, hogy rekonstruálni lehessen a Keresztessy-féle vívás konkrét dolgait, arra pedig még kevesebb esélyt látok, hogy magát a komplett rendszert fel lehessen éleszteni a maga teljességében (erre még sokkal több vívóforrás esetében sem lenne mód). Ugyanakkor a felvidéki csapat kutakodása kimondottan hasznos, mivel közelebb hozza a mai vívókhoz Keresztessyt mint embert, mint vívómestert. Szóval, az egész vívótörténeti jelenséget. Ez határozottan inspiráló.
Én is most néztem végig, érdekes volt, köszi Dávid!
Nekem is az az aggályom, hogy konkrét technikákat mi alapján lehet rekonstruálni? Pl. az akármilyen kvartot? Egyáltalán érdemes-e nagyon belemenni, mert egyszerűen ez már személyes preferencia, testi adottság, tehetség kérdése, stb., hogy ki milyen nüanszok alkalmazásával lesz sikeres.
Eddig nem nagyon hallottam erről a késő-római erődről. Most megnéztem pár videót, egy picit a Castrum Virtuale kiállítást stb. Impozáns! Főleg, ha lenne valami újjáépített falrészlet, kapu stb. Ott aztán lehetne bemutatózni.
A fenékpusztai erőd kapcsán késő-római / kora bizánci projektbe kezdtem. Lassan lesznek bemutatható eredmények, illetve bemutatók.
Közben elkészült a Berbekucz-féle módosított, kengyeles végvári stílusú Hema szablyám. Ezt még a huszárvértes projekthez rendeltem. (túl sok mindent szeretnék egy életbe zsúfolni...)
"Daidódzsi Júzan, más néven Taira Sigeszuke (1639–1730), korának híres konfuciánus szellemiségű tudósa és hadművésze volt. Műve, a Busidó Sósinsu már a Tokugava-korszakban íródott, és leginkább fiatal szamurájnövendékeknek szánt tankönyvként szolgált. Erkölcsi és szellemi útmutatása révén a busidó eszméinek egyik legfontosabb közvetítőjévé vált.
DAIDÓDZSI JÚZAN CÉLJA AZ VOLT, HOGY A HARCOS ERÉNYEIT – A HŰSÉGET, A KÖTELESSÉGTUDATOT ÉS A BÁTORSÁGOT – A BÉKEIDŐBEN IS MEGŐRIZHETŐ NORMARENDSZERRÉ FORMÁLJA.
Műve világos, gyakorlatorientált nyelvezete miatt évszázadokon át alapműként szolgált a szamurájok képzésében. Ma azért érdemes olvasni, mert a becsületről, önfegyelemről és belső tartásról szóló időtálló tanításai kapaszkodót nyújtanak egy olyan korban, ahol az értékek gyakran elmosódnak."
Hagakure -- legalább hallott róla az ember.
Muszasi műve -- bele is olvastam. A fenti könyvről nem is hallottam :-(
Tegnap 6 új Free Schollert köszönthetett köreiben az Egyesület. Ők azok, akik szombaton egy óra futás után levizsgáztak mindhárom tradícióból, levívtak 110 párbajt 111 perc alatt, megvédték díjukat hosszúkarddal és két választott speciális fegyverrel is.
Majd vasárnap ünnepélyes keretek között megvédték szakdolgozatukat vagy mestermunkájukat is.
Immáron Szabad Diákok vagytok, büszkék vagyunk rátok!
"Dating from around 1050 to 1150 and measuring one meter (3.3 feet) in length, the sword is inlaid with gold-colored copper forming the shape of a cross and a spiritual symbol known as an endless knot, the museum added."
"It appears that the sword was deposited in the river on purpose, and there were no traces of a scabbard found nearby.
“Medieval swords were deeply personal possessions: they were either buried with their owner or – alternatively – ritually deposited into water,” said the museum.
“In the latter case, they are often exceptionally well preserved,” it added.
At the time it was forged, the area would have been ruled by the Bishop of Utrecht, a nearby city, although he would have been in frequent conflict with the Counts of Holland and Flanders, who were becoming increasingly powerful.
“This era also saw a shift in military tactics and weaponry: vertical slashing from horseback gave way to horizontal thrusting between pieces of armour,” said the museum.
“This sword, which could be wielded with one hand, embodies that transitional phase – suited to both techniques.”"
Az FS-dolgozat megírása során kapcsolatba lépett más szablyavívó közösségekkel:
* CrossCut;
* valami németországi társasággal, konkrétan Indes.
Egy vicces kérdés: Huttonnál van szúrás, közben már nem voltak arrafelé párbajok. A szúrás általában halálos technika. Lehettek-e "titkos" -- nem igazán legális -- párbajok?
Korrekt válasz: Angliában társadalmilag nagyon elítélték az élet-halál párbajokat. A könyv 1889-es, az utolsó párbaj arrafelé 1854-ben volt és akkor is már 2 francia állampolgár párbajozott valahol egy mezőn. Hadseregi tiltás 1845-ben. Vívóeszköz: ~600 g, 80 cm-es pengével rendelkező szablya.
Egy másik bíráló: Roppant inspiráló volt, hogy egy bevezető edzés után kialakult egy egész kutatás!
