MVM áramszolgáltatóval kerültem ismét közeli kapcsolatba... azóta összeugrik a gyomrom, ha rájuk gondolok.
1. Nem értik, hogy mit akarok. Pedig csak egy sima átírásról van szó.
2. Megkérdezik, hogy mit szeretnék, (Mennyi KW/hó legyen) aztán a fordítottját teszik a szerződésbe. (220 KW-ot írtam be, erre ők beírtak 50-et)
3. Az általuk rendszeresített plexi védőburkolaton nem lehet átlátni, így nem lehet az órájukat leolvasni, de azért kérik az óra állás feltüntetését amikor át akarom íratni a nevemre.
4. A plexi cserét csak plomba bontással lehet elvégezni, szóval nem megy simán. Utána vissza kell plombáltatni.
5. A kukucskáló ablak beszerelése sem egyszerű, mert eltart vagy 2 hétig. (Megrendelés, beszerelés.) Átírási határidő: pedig 15 nap...
6. Személyesen intéztünk mindent, de az sem jó nekik, menjünk vissza vagy nyomtassam ki, írassam alá tanúkkal, majd fényképezzem le, és úgy küldjem vissza.
7. Vigyek igazolást -én!?- az elhunyt előző tulajdonos haláláról, és a hagyatéki eljárás megtörténtéről...)
Amikor végre úgy néz ki, hogy talán sikerül mindenben a kedvükre tenni, akkor még kitalálnak valamit amivel bosszanthatják az újdonsült ügyfelüket. Bár nem vagyok újdonsült, csak a címem változott meg.
Aztán küldenek egy elégedettségi kérdőívet, hogy értékeljem a munkájukat... (Kapják be)
Az összes közmővet sikeresen átírattam 1 nap alatt, velük 1 hónap sem elegendő.
Az a vezetőképes rész, amely nem része a villamos berendezésnek, de alkalmas valamely villamos potenciálnak – általában a helyi föld villamos potenciáljának – az odavezetésére.
[FORRÁS: IEC 60050-195:1998, 195-06-11]"
A helyi földpotenciált azért tartják veszélyforrásnak mert az esetleges hibaáram nem csak a PE-PEN vezetőn folyik hanem a párhuzamosan a helyiföldpotenciállal és a transzformátor közötti földpotenciál szakaszon.
Ha a hibaáram a vezetők a PE-PEN potenciálját megemeli a földhöz képest a helyi földpotenciál eltérő lesz minél távolabb van a hozzá legközelebbi földeléshez. De a helyi villámcsapás esetében is felléphet potenciál különbség a föld és a PE hálózat így a berendezések, érinthető fém épület elemek, stb...
Így lesz a helyi földpotenciál távoli.
Hogy ez bekövetkezzen pár tényezőnek teljesülnie kell.
Csak hogy így az asztalra, polcra állványra, lépcsőkorlátra, öltözőszekrényre, stb... is vonatkozhatna...
Meghibásodás sem szükséges pl: a betonkeverőnél ahol a ki tudja milyen távolságban lévő PE a távoli földpotenciálhoz képest fesz mérhető így ezt kiegészítő földeléssel lehet jelentősen korlátozni. Persze bármely védővezetős készülék, a hosszabbító PE kapcsa is rázhat a "távoli földhöz" képest.
Legfőbb jellmzője ugyebár az. hogy A két vége NEEEEEM ugyanazon a potenciálon van !!!!
1. A távoli vége/része valahol messze (a megérinthetőnél messzebb) érintkezik egy valamilyen ottani potenciállal.
2. Ami NEM azonos potenciál a közeli=megérinthető végénél lévő potenciállal.
Ez a potenciál különbség okozhat gondokat, ezért kell "leföldeni" idegen potenciált odavezető cuccot. RÖGTÖN az első lehetséges helyen ahol bejön a mi helyi potenciáló területünkre. (ahol belép az épületbe/ingatlanba...ugyebár) Amivel a távoli potenciált itt nálunk leöljük a helyi potenciálunkra kötéssel !!! és ezzel ártalmatlanná tesszük nálunk.
---- A műhelyben a padlón álló önálló gépállvány vagy a raktár salgópolca NYILVÁN NEM ez az eset. Mert nem éritkezik semmilyen távoli a helyétől eltérő potenciállal, ugye nem ?! De akkor miért is kellene bekötni az EPH-ba ? ----
Sőt, hiba lehet bekötni. Mert a fölösleges bekötéssel éppen azt a kockázatot hordozza. hogy Megrázásra képessé tesszük esetleg mégis.
Csak azért bekötni, hogy egy spéci hiba esetén a rákerülő "magányos-kóbor fázis" lecsapja a kismegszakítót, kiolvassza a biztosítót. Ezért az az indoklás ugye erre, hogy így bekötve a fémes zöldsárga zárlati árama biztossabban működhet, mint a természetes földelés kisebb árama.
A nagy kérdések. - kell-e készülni az ilyen spéci hibára ? - nem okozunk-e vele nagyobb veszélyt, mint nélküle helyben/máshol? - mi van ha mégse csapja le, olvasztja ki ?!
A vigasz az, hogy ha más nem is, de S/K érti, miről szól a villanyszerelés.
Elég csak egyet nézni:
És akkor jöhet az összeesküvés elmélet, a "mi van ha" tábor, hogy a gépnek elszakad véletlen a védővezetője
Igen, az EPH erre is jó, egyébként meg pont ezen "mi van ha" szól a mostani szabványban említett kiegészítő védelem áram-védőkapcsoló alkalmazása - "a hibavédelem meghibásodása esetében" ugye írja a szabvány.
- Szép gondolatok, a szabványhoz kapcsolódó magyarázószöveg nem szabvány.
- Továbbra sem látok ebben sem fém polcocskát, satupadot
- A bekötendő dolgok világosak: - közüzemi csővezetékek, vasbeton épületszerkezeti részek, és az a fránya "idegen vezetőképes részek" ennek a mibenléte a vita tárgya igazából, mert ráhúzzák ezt a fogalmat az asztalra, polcra állványra.
Az a vezetőképes rész, amely nem része a villamos berendezésnek, de alkalmas valamely villamos potenciálnak – általában a helyi föld villamos potenciáljának – az odavezetésére.
[FORRÁS: IEC 60050-195:1998, 195-06-11]"
de lehetne idézni a régi MSZ 172-ből is hasonló fogalmat:
"Idegen fémszerkezet: a villamos berendezéshez nem tartozó olyan fémszerkezet, amely valamely potenciált (általában földpotenciált) közvetíthet.
Megjegyzés: Ilyen idegen fémszerkezetek általában: - a fémbõl készült épületszerkezetek; - a gáz, a víz, a központi fûtés és a hasonlók fém csõvezetékei; - a vezetõanyagú padlók és falak."
satupad, fém falipolc, öltőzőszekrény, ajtókeret itt sincs.
- A műhelyek zömében nem tevékenykedik tervező minden egyes új gépnél vagy polcnál.
„411.3.1.2. Védő egyenpotenciálú összekötés Az egyenpotenciálú összekötés e szabvány szerint a táplálás önműködő lekapcsolásával működő áramütés elleni védelmek szerves része, elhagyhatatlan tartozéka.
- 7 - Azokat a bejövő fémes részeket, amelyek veszélyes potenciálkülönbséget vezethetnek be és nem részei a villamos berendezésnek, minden egyes épületben a védő összekötő vezető felhasználásával be kell kötni a fő földelőkapocsba; ilyen fémes részekre példák a következők:
─ az épületben lévő közüzemi csővezetékek, pl. gázvezetékek, vízvezetékek, távfűtési rendszerek;
─ a szerkezeti idegen vezetőképes részek;
─ a vasbeton épületszerkezetek hozzáférhető fémrészei. Az ilyen, az épületbe kívülről bevezetett vezetőképes részeket az épületen belül, az épületbe való belépési pontjukhoz a lehető legközelebb kell bekötni az egyenpotenciálú összekötésbe.Az épületbe belépő, a belépésüknél szigetelő közdarabbal rendelkező fémcsöveket nem kell a védő egyenpotenciálú összekötésbe bekötni. MEGJEGYZÉS: A HD 60364-5-54:2011 szabvány 542.4.1. szakasza a fő földelőkapoccsal való további összekötéseket is felsorol.”
E szakasz szerint tehát a védő egyenpotenciálú összekötést minden épületben ki kell építeni, függetlenül attól, hogy a villamos szerkezetek teste és az idegen vezetőképes részek egyidejűleg érinthetőek-e vagy sem. Ez szigorítás a visszavont MSZ 172-1 előírásaihoz képest, amely szerint ez csupán akkor volt követelmény, ha a villamos szerkezetek testét és az idegen fémszerkezeteket egyidejűen érinteni lehetett. A védő egyenpotenciálú összekötés létesítése nem csak a fogadószintre vonatkozik, a többi szinten is ki kell alakítani az egyenpotenciálra hozást a szabvány 415.2 szakasza szerint. Azonban a szinteken a kiegészítő védő összekötő vezető a szinti elosztó PE sínjére csatlakozik, ahova a fogadószintről induló PE vezető hozza fel a földpotenciált (PEEPH vezető). Tanácsos az idegen vezetőképes részek egyenpotenciálra hozását is szintenként sugarasan kialakítani és a szinti elosztó PE sínjéről indítani a kiegészítő védő összekötő vezető gerincvezetékét.
1. MEGJEGYZÉS: A kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötés a hibavédelem kiegészítéseként van elfogadva.
2. MEGJEGYZÉS: A kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötés alkalmazása nem zárja ki a táplálás önműködő lekapcsolásának más okokból pl. a szerkezetek tűzvédelméből, hőigénybevétel elleni védelméből stb. eredő szükségességét.
3. MEGJEGYZÉS: A kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötés kiterjedhet a teljes berendezésre, a berendezés egy részére, egy gyártmányra vagy egy helyiségre.
4. MEGJEGYZÉS: Különleges helyek esetében (lásd az MSZ HD 60364 sorozat vonatkozó 7. részét) vagy más okokból további követelményekre lehet szükség.
415.2.1. A kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötésbe be kell vonni a rögzített szerkezetek összes egyidejűleg érinthető testeit és az idegen vezetőképes részeket, beleértve a vasbeton szerkezetek acélbetétjét is, ha ez megoldható. Az egyenpotenciálú rendszert össze kell kötni az összes villamos szerkezet, köztük a csatlakozóaljzatok védővezetőivel.
A biztonságos tervezést és kivitelezést segítheti elő az egykori MSZ 172-1:1986 szabvány ide vonatkozó előírásainak tanulmányozása, illetve alkalmazása. Az MSZ HD 60364-4-41:2018 jelű szabvány magyarázatos kiadása is tartalmazza a már visszavont MSZ 172-1 szabvány 3.2.4. … 3.2.4.4.3 szakaszainak előírásait, ezzel is tájékoztatva és segítve napjaink szabvány alkalmazóit. Az itt idézett megoldások tervezői megfontolások alapján napjainkban is jól alkalmazhatók.
- 8 - Ma az érvényes szabványkövetelmények alapján az általánosan elfogadott és alkalmazott szabály: ahol a villamos szerkezetek teste és az idegen vezetőképes részek egyidejűleg érinthetőek ott minden esetben ki kell építeni a védő egyenpotenciálú összekötést. Ennek azonban nem kell egy külön „gerinc-hálózatot” kiépíteni, hanem az MSZ HD 60364-5-54:2012 szabvány B mellékletében bemutatott példa ábrája szerinti kialakítást, illetve megoldást javasolt alkalmazni. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy új létesítmény esetében, vagy felújításkor, átalakításkor, illetve a működés vagy a technológia megváltozásakor, illetve funkcióváltáskor minden esetben a villamos tervezőnek gondosan tanulmányozni kell a helyszín kialakítását, vagy a berendezések elrendezését és ahol fennáll annak veszélye, hogy a villamos szerkezetek teste és az idegen vezetőképes részek egyidejűleg érinthetőek, azaz feltételezhető idegen potenciál megjelenése, ott villamos tervezőnek elő kell írni a védő egyenpotenciálú összekötést.
Tehát napjainkban nincs egyértelmű egzakt, általánosan, mindenhol alkalmazható kötelező előírás vagy követelmény, hanem a vázolt szempontok alapján a villamos tervezőnek esetenként, egyedileg kell meghatározni védő egyenpotenciálú összekötés létesítését, megadva a helyét, a vezető anyagát, a keresztmetszetét és a színjelölését.
Ezért kell a táplálás önműködő lekapcsolása védelmi módnak 0,4 s belül kikapcsolni. Ha a hibás gép testének megemelkedik a potenciálja, és én ezzel összekötöm az eddig veszélytelen állványt, akkor az állvány is emelkedett potenciálra kerül, nem? Tehár "kiterjesztem" gyakorlatilag a hibát. És akkor jöhet az összeesküvés elmélet, a "mi van ha" tábor, hogy a gépnek elszakad véletlen a védővezetője, és a sok ilyen-olyan kiegészítő EPH-val hozzákötött szerkezet ott lebeg 230 V-on, állványokkal, polcokkal, vas asztalkával együtt.
A szabványok kötelező alkalmazása megszűnt, kivéve ha jogszabály ezt kötelezővé teszi, úgyhogy inkább maradjunk csak annyiban, hogy szabványi előírás. De nem is ezt vitatjuk, viszont hogy mindent bele kéne kötni, ami fémből készült, az már kérdéses.
De ha már történelmi visszatekintés, akkor 1986-ban is csak akkor kellett EPH hálózatot kialakítani, ha a helyhezkötött villamos szerkezetek testével egyidejűleg érinthető kiterjed fémszerkezet is van. Szóval kis asztalka, satupad kilőve. De menjünk még visszább, mondjuk 1950-60-as évek, akkor "védőhálózat"-nak hívták, és 4,5-5 méter távolságon belül kötözgették össze a dolgokat...
Kár frappáns válasszal vergődni,csak további kakaskodás lesz a vége.
Ami eddig mindig bevált,amikor ott áll vörös fejjel,habzó szájjal az ajtóban, üdvözölni kell mosolyogva beinvitálni nézzen körül nyugodtan. Eddig mindig győzött a kíváncsiság.
Ha nem is lesztek öribarik de megenyhül. Örömmel tölti el hogy be lett avatva amihez egyébként semmi köze.
Engem is zavar, ha zavarok valakit. De aztán rájöttem, hogy így nem lehet dolgozni, félre kell tenni a gátlásaimat.
Úgyhogy ha amúgy minden rendben van, akkor nem tudok foglalkozni vele. Udvariasan megkérem, hogy még másfél órát bírjon ki, aztán végzem. Ha nem érti meg, hát nem érti meg.
Kedves Fórumtagok! Szerintetek napelemes rendszerhez (termelői kábelként) tartós kültéri használatra az épület külső falán eresz alatt (és védőcsőben) villamosbiztonsági szempontból vagy egyéb előírások (szabványok) szerint alkalmas a H07RN-F típusú (GT) kábel? (Ennek a kábelnek viszonylag kicsi a hajlátási sugara, így a ház sarkainál a kivitelezés viszonylag esztétikusan megvalósítható.) A véleményeteket előre is köszönöm!
Pláne, ha vaspapucsban jár, netán a zuhanyból jött strandpapucs nélkül. Ettől még az EPH a védővezetős érintésvédelmi módokhoz 1986 óta kötelező. Lehetne érvelni, hogy a lábas érintkezést a szakemberek kevésbé veszélyesnek tekintik, vagy hogy gépek közelében az emberek cipőben és zokniban járnak, de nem kell érvelgetni, az EPH kötelező.
