A vezetékből több fér a védőcsőbe, illetve lehet variálni a színekkel (ami pl alternatív kapcsolásnál előnyös), de legfőképpen olcsóbb fajlagosan. Nyilván a legelőnyösebb vezeték az, amit nem kell megvenni, ha kábeled van, akkor csináld azzal. A védőcsövet ne hagyd el, bárki bármi mást mond, utoljára az MMFal vezetéket volt divat a vakolatban vinni, 30 éve.
Nálam - isten tudja miért - kizárólag kábelt használtak, tökéletesen működik. Mondjuk szinte az összes körnek külön védőcső van, szóval nem volt gond a zsúfoltság.
Az amperekkel pedig viszonylag egyszerű számolni, mert a konnektorhoz 2,5-es vezető kell (max 16A biztosítás), a világítási köröknek 1,5-es (max 13A biztosítás). (családi házas méretekben elhanyagolható azoknak az eseteknek a száma, amikor ettől el kell térni) 1,5-es vezetéknél vékonyabbat sehova ne használj, a szabvány előírja, hogy ez a minimum falban vezethető keresztmetszet. A sütő/főzőlap pároshoz szokás vastagabbat vinni, nem tudom milyen hosszú lesz ez a kör, de a 4-es szinte tuti elég családi házas környezetben (de a 2,5-el sem tévedsz nagyot), ide szintén 16A-es biztosítás kell.
Szóval kb ennyi, ezzel elég jól túl van méretezve a rendszered, mégsem lesz szignifikánsan drágább, és leginkább - működni fog.
Ideális esetben konnektorokat nem sorolunk, minden kör külön védőcsőben megy. Mondom ideális esetben, nyilván ilyenek (majdnem) csak a mesében vannak.
Ha megfelelően szeparálod a nagyfogyasztókat*, és kellő számú kört alakítasz ki, akkor 50 évig nem kell hozzányúlni. Ja, és kizárólag réz vezetőt, illetve wago kötőelemeket illik használni.
Annyi még, hogy FI relé szempontjából érdemes a vizes helyiségeket és a kültéri dolgokat külön venni, szóval 3 FI-vel az egész ház szépen szeparálható. (nem ajánlott FI reléket sorosan kötni)
* Főzőlap, sütő, mosógép, mosogatógép, szárító, mikro, hűtő, fagyasztóláda, stb.
Védőcsőben azért szerettem volna elvezetni, mert ha a jövőben ki lesz cserélve, akkor könnyű áthúzni. Azt megtaláltam, hogy ez a kivitelezés jár a legrosszabb hővezetéssel a befalazott vagy a falon kívül vezetett megoldáshoz hasonlítva, ez is az oka annak, hogy kétszer is kérdeztem, hogy hogyan tudom meghatározni, hogy mi alapján kell az amper terhelést megterveznem. Szakmókus átküldött egy táblázatot a vezeték keresztmetszet-darabszám/védőcső méret vonatkozásában, ami már egy tökéletes alap, bár ez az amper terhelésről ez nem ejt szót.
Nem a saját káromon szeretnék tanulni, ezért is jöttem ide és teszem fel a kérdéseket. Szeretném nyilván megkönnyíteni a dolgom, ezért is kérdeztem, hogy a vezeték miért előnyösebb a kábellel szemben? :)
"Nem teljesen vágom, hogy védőcsőben miért akarsz kábelt?"
Én inkább azt nem értem, hogy ha van (kettős szigetelésű) kábele, akkor mi szükség van még védőcsőre is? Csak saját idejét pazarolja, életét bonyolítja a védőcsővel. Ráadásul védőcsőben haladó kábel esetén rosszabb a hőelvezetés/hűlés, ezért kevesebb amperrel szabadna terhelni.
Három fő oka van a kábelnek. 1,5-ösből jelenleg is van a háznál, amit ésszerű lenne elhasználnunk, továbbá amatőr vagyok és nem gondoltam, hogy hátránnyal jár kábelt használni vezetékek helyett. Miért célszerűbb a kábel helyett vezetékeket behúzni?
Nem könnyűszerkezetes, teljesen átlagos tégla házról és helyiségeiről van szó.
Csak feltételezem,hogy padláson vagy álmennyezet felett vezetett kábelek valahogy védőcsőbe, süllyesztve jutnak el egyes fogyasztókhoz,süllyesztett szerelvényekhez. Így a csőben sem lesz vissza blankolva hanem kábelként lesz vezetve.
Vagy könnyűszerkezetes az épület és így lesz rögzítve a falazat üregeiben...?
Ha vegyesen van a csőben világítási és dugalj áramkör is, akkor annyit tegyél bele, hogy lazán belemenjen. Ha erősebb fogyasztók vannak csőszakaszban, akkor a szellős behúzást javaslom.
Inkább tegyél több csövet párhuzamosan, vagy eggyel nagyobbat, mintsem összeszorítsd a vezetéket.
Mielőtt megkérdeznéd mi a különbség a laza és szellős behúzás között, annyi hogy laza akkor ha behuzószállal simán tudod behúzni, szellős ha majdnem kézzel is be tudod tolni.
Szakmókus: Köszönöm, megkaptam. Ezzel a táblázattal többször találkoztam már, de így a könyv alapján máris hitelesebb. Egy-két dolog nem tiszta benne, arra rákérdeznék később.
Mr. Pepe00: Egy védőcsőbe húzott kábelek amper terhelhetősége tényezőktől függ. Igen, erre írtam, hogy háztartásban, MÜ III-as védőcsőben, falban elvezetve, 1,5 mm2 és 4 mm2 közötti 3 eres kábelek lesznek (talán falon kívül, de elsősorban a falban szeretnénk). A hőmérséklet általános hőmérséklet mint bármely házban, mondjuk 16-35 Celsius fok (tél-nyár). Ezen tényezők alapján valaki megtudja mondani, hogy hogyan sakkozhatom ki, hogy hány kábelt vezessek egy védőcsőben? Nyilván a kábelek elméleti maximum amper terhelésével számolnék (1,5=10A; 2,5 16A kismegszakító), és úgy tervezném az áramköröket, hogy egyrészt a térbeli elhelyezés megfelelő legyen a házban, másrészt megfeleljen a követelményeknek az amperherhelést illetően minden védőcső. Van erre valamiféle táblázat vagy hasonló?
"A trafóknál szokásos a lágyforrasztás.Semmi gond vele."
Tapasztalat alapján állíthatom hogy gond lesz vele. A forrasztó ón merevvé teszi a szigetelés alatt is a hajlékony vezetéket (már ha sikerülne is egyáltalán a gumikábelt bevonni) és az átmenetnél törni fog.
Másrészt biztosan melegedni fog a csatlakozás, huzamosabb (ipari jellegűnél biztosan) használattól garantált hogy az ón leolvad.
Régen mi is forrasztottuk (25-30 éve),de manapság kizárólag préselt,ill érvéggel készített kötést alkalmazunk.
Nem kimondottan villanyszerelés, de bízom benne tudtok segíteni:
Műhely mélyéről előkerült egy Einhel Euro Master Cen 150 hegesztő tarfó. A munka kábelek (test és elektróda fogó) a dobozon belül fix csatlakozással kapcsolódnak a trafó tekercséhez. A kábelek másik végéről ről le lett vágva a test- és elektróda fogó csatlakozás, minimum 20 éve biztos nem volt használva. Használni szeretném a hegesztőt, ezeket pótoltam. Sajnos akár hogy próbálom a gumikábelt csupasztás után megtisztítani a fekete gumi és oxidáció maradéktól, reménytelen. A fogókhoz kötési pont erősen melegszik és a hegesztés sem úgy alakul mint ahogy elvárható lenne. Már kb, 15~20cm-t lederaboltam de még mindig fekete elemi szálak vannak a sodratban.
Át szándékozom alakítani a járatos bajonetes csatlakozásra, több különböző hosszúságú kábelem van a másik hegesztőmhöz így csere szabatos is lenne.
Az a gond: az elhelyezési lehetőség miatt az előlapra szerelt új csatlakozó aljzatokat nem éri el a szekunder oldalból kijövő vezetékvég ami 4,2 mm átmérőjű tömör v.réz vezeték.
Milyen csatlakozási lehetőséget javasoltok ? úgy tudom a cinnel forrasztott vezetéktoldás itt nem célszerű. Egyébként mekkora keresztmetszetű vezetéket kellene alkalmazni? Próbáljam meg inkább (milyen méretű?) v.réz lemez csíkokkal? Az egyben megoldaná a csatlakozóknál a kábelsarut, a trafó tekercsre meg csavaros több U alakú szorítókötés . Szerintetek?
Ha viszont a tanár/tankönyv mindig elég nyomatékosan használta az "ajánlás/javaslat" kifejezést,
ennek ellenére a villanyzerelő iskolából távozó szakemberek a tobábbiakban is csupán szájról-szájra terjedő "népdalokból" merítik a szaktudásukat (a valódi hivatalos előírások megismerésének bármiféle igénye helyett),
ez ismét csak a hazai szakoktatás csődjét (sürgős reformra szorulását) mutatják.
"De tanították. Nekem is és megkérdeztem pár kollégát, nekik is"
Ha a gyerek úgy jön ki az iskolából, hogy úgy tudja, hogy ez a táblázat valamiféle KÖTELEZŐ ELŐÍRÁSokat taralmaz, akkor az a tanár hülye a szakmájához, mert a tanítás helyett (nagy tudatlanságukban magabiztos) hülyéket képez szakemberek helyett.
Ez a táblázat úgynevezett javaslat/ajánlás (már aki agyilag meérti ezeket a kifejezéseket).
