van egy regi mellekepuletem ami jelenleg sufni kent funkcional. tavasszal tervezem a felujitast mert a teto sem 100-as. a falakba tuti alu vezetekek futnak. a kerdsem, hogy rakhatok-e a falba sodort rez vezeteket vagy csak 1.5 mcu rez kabelt ami "tomor" egy szalu.
ill ahogy emlekszem es a sodort rezkabel hosszabitokent funkcionalt azt hiszem errol ment a betonkevero mikor epitkeztunk, atmeroje 2, ez jobb mint egy 1.5mcu vagy felejtsem el a sodor rezkabelt a falba?
a sufniba a legnagyobb fogyasztom egy inverteres hegesztomasina 120A
Vegyük a legrosszabb esetet, mikor egy saválló (festetlen) fémajtó odacsípi a másfeles drótot, szétnyomva a szigetelést, a FI relé pedig már 10 éve megdöglött, és csak egy kismegszakító véd. Átlagos családiház, az óránál 20A-s megszakító, bővítéshez már cserélni kellene az oszlopról bejövő légkábelt. A villanyhálózat nem rég lett felújítva, már réz drót van a falban.
Mekkora feszültség keletkezhet egy földelt készülék fém burkolatán, ha a mellette lévő konektorban (egy körön vannak) lévő készülék testzárlatos lesz? Tételezzük fel, hogy a védővezetők megfelelőek.
"Ha én egy fém házú kettős sz. fúrógéppel éppen egy földelt berendezés vastag öntvényét fúrom akkor veszélyben vagyok?"
Ilyenkor a kettős szigetelés pl "százmillió az egyhez" baleseti valószínűsége helyett a földelt burkolatú berebbezések pl "tízmillió az egyhez" baleseti valószínűsége az érvényes a fúrógépre. De aki a "tízmillió az egyhez" valószínűséget VESZÉLYnek nevezi....
"Nekem megvan az összes ilyet "kacat" kell valakinek ?"
Ha az összes szöveg kereshető formátumban van, akkor engem is érdekelne, köszönöm.
Ha van közöttük olyan dokumentum, amelyben a szöveg kép formátumban van (tehát lehetetlen benne egyes szavakra rákeresni), akkor köszi, nem érdekel a dolog.
Sok mindennel meg tudtam barátkozni, az EPH szerintem egy agymenés, tele ellentmondással, de a villanyszerelők és a rézdrótkereskedők jól járnak vele. "A potenciálkiegyenlítő vezetéken nem, vagy legalábbis nem szükségszerűen, lép fel a nagy áramerősség."
" A kábel minimum 4 mm² keresztmetszetű MKH réz vezeték"
Amit aztán rákötnek egy 5 rétegű csőre, vagy egy 40-es szennyvízcsőre pusztán lelkesedésből.
Persze van, ahol van létjogosultsága, de az szerintem nem a családi házas övezet, inkább az elektronikai ipar, ahol egy alkatrészt úgy kell tudnod letenni az asztalra, hogy közted és az asztal közt nincs potenciálkülönbség.
Szerintem egy szabályt akkor tartasz be igazán, ha megérted a miértjét.
Nagy igazság!
A nem szabad és kész, az olyan, hogy ha saját belátásod szerint meg lehet csinálni, akkor megcsinálod, mert nem tudod, hol a buktató.
Pontosan, főleg bonyolultabb esetekben, tudni kell a miértet, hogy jól dönthess.
Az EPH meg számomra olyan, mint ha egy rosszul rögzített biztonsági öv miatt még egy biztonsági övet be kellene építeni az autóba. Egyéni szociális problémád, hogy a mondáshoz forduljak. :) Miként a szabványmagyarázó megjegyzi, nincs tökéletes védelem, csak elfogadható kockázat az elfogadható költséggel szemben.
Szerintem egy szabályt akkor tartasz be igazán, ha megérted a miértjét. A nem szabad és kész, az olyan, hogy ha saját belátásod szerint meg lehet csinálni, akkor megcsinálod, mert nem tudod, hol a buktató.
Az EPH meg számomra olyan, mint ha egy rosszul rögzített biztonsági öv miatt még egy biztonsági övet be kellene építeni az autóba.
"az Index fórumán Szakmókus hülyeségnek tartja a szakíró magyarázatát, az jellegzetes magyar dolog."
Azt írja a szakíró hogy azért nem lehet a kettős szigetelésű készülék fém alkatrészeit földelni mert a meghibásodás veszélyes idegen potenciált hoz a készülékbe kívülről? Tehát nem a kettős szigetelésű berendezés hibájából.
Azaz a védővezető a hálózatból a hálózat meghibásodásából?
Ez bármilyen I év.o. készülék megteheti. Ezért a véleményem az hogy ez nem lehet a magyarázat.
Ha én egy fém házú kettős sz. fúrógéppel éppen egy földelt berendezés vastag öntvényét fúrom akkor veszélyben vagyok?
A szakirodalom a hivatalos magyarázat. A szabványokban elég ritka a magyarázat. A szakirodalmat Magyarországon idáig az írta, aki részt vett az IEC szabványosítási bizottságaiban Magyarország részéről, így hát ő volt tisztában az ott elhangzó (de persze az itthoni illetékes szakmai körben megtárgyalt!!!) elméletekkel. Hát, hogy az Index fórumán Szakmókus hülyeségnek tartja a szakíró magyarázatát, az jellegzetes magyar dolog. :D
Köszönöm, ez így elfogadható magyarázat a jogi oldalról.
Tehát ha egy kettős szigetelésű fémburkolatos erősítőt ellátok védőfölddel megfelelően kivitelezve, és eltávolítom a kettős szigetelés jelzést, onnantól az én felelősségem, ha az a készülék megráz valakit, ha megfelelően földelt konnektorba dugta.
Engem viszont a villamos oldal is érdekelne, nem csak a jogi. Eddig azt vettem ki, hogy nagyobb az esélye, hogy áramütés ér, ha védőföld van a készüléken, mint ha kettős szigetelésű, mert a védővezető potenciálja megemelkedhet egy máshol keletkezett fázis-védővezető zárlattól.
Gyakorlatban meg az van előttem, hogy ha egy hajcsat beleesik egy fémdobozos kettősszigetelésű készülékbe, és a fémházat összezárja a fázissal, akkor késza gyilkológép. Ha védőföld lenne a dobozon, akkor már csattanna is a megszakító.
Ez némileg félremagyarázás. Ez a kérdéskör alapvetően jogi természetű és a felelősségről szól.
A készülék érintésvédelmi rendszerének megtervezője a felelős azért, hogy a készülék kialakítására vonatkozó érintésvédelmi szabályok be legyenek tartva. Ez a személy büntetőjogi felelősséget visel ezért, ha elrontja, és emiatt valaki meghal, akkor könnyen lehet belőle letöltendő is akár (az illető kb. úgy tud mentesülni, ha ügy lesz egy ilyen esetből, ha bizonyítani tudja, hogy a szabvány előírásainak megfelelő rendszert tervezett/épített, mert az az állítás, hogy ebben az esetben minden tőle telhetőt megtett).
Az a valaki, aki nem ez a személy, az nem változtathat a készülék érintésvédelmi kialakításán, ezért nem földelheti csak úgy a kettős szigetelésű eszköz akármilyen alkatrészét. Persze az illető bármikor dönthet úgy, hogy szeretne egy másmilyen készüléket csinálni ebből a készülékből, és szeretné az érintésvédelmi kialakítást megváltoztatni, de ez akkor már egy másik készülékké válik, és ezzel ezt a felelősséget rögtön magára is rántja, annak minden következményével (neki kell gondoskodnia arról, hogy az új érintésvédelmi kialakítás szabályai teljesüljenek). Amíg valaki tartja magát az eredeti érintésvédelmi kialakításhoz, és pusztán annak megfelelően köti be és használja az eszközt, addig az illető nem felel a készülék kialakításáért.
Pedig pont a legtöbbször elhangzott indok, hogy egy kettős szigetelésű cucc érinthető fém részét azért nem szabad földelni, mert egy másik készülék meghibásodása miatt feszültség kerülhet oda.
"Egy fúrógépnél a fém hajtóműház védővezetővel való ellátását viszont még logikusnak is tartanám, például ha sikerül megfúrni a falban a fázist."
Falat is gumivésővel vésünk gumikalapáccsal. További előnye hogy halk!
Szerintem nem volt még eset hogy egy tokmány áramütést okozott volna. De ennyi erővel egy szög a falban is rázhat.
"...hogy a védővezetőre feszültség kerülhet egy másik készülékről.Ha ez az oka annak, hogy a kettős szigetelésűt nem szabad földelni..."
Ez nem lehet magyarázat. Számtalan földelt készülék van egymáson vagy egymás mellett mégsem tartunk tőle hogy veszélyes lenne egyszerre megérinteni kettőt. A hűtőt is félelem nélkül kinyithatjuk, ahhoz hogy áramütés érjen hiányozni kellene a védőföldnek és meg is kellene hibásodnia.
A készülék tervezésekor nem arra gondolnak mi lesz ha a tápláló hálózat PE rendszere meghibásodik. Hogy az működik-e vagy sem az nem a készülék hibája.Az azért elvárt dolog.
"...akkor miért engedik gyártani a mosógépet, ahol egy testzárlattól pont a fém burkolatra kötött védővezetőnek kellene megvédenie?"
Ha ez egy keverőtárcsás gép, annak háza aligha lesz testzárlatos a kettős szigetelés miatt. Az sajnos előfordulhat hogy a középrész rozsdás vízzel fröcskölve ront a szigetelésen, rendszerint kicsit csíphet is ilyenkor már nyoma van a készülék alatt is a szivárgásnak.(rendszerint hangja is van.)
