Öt év alatt lehetett 5-10 bedug/kihúz, meg 5-10ezer is - nem mindegy. Én első körben fognék egy új hosszabbítót, és arról járatnám a készüléket, hogy kizárjuk a dugvillában laza/sz@rul megcsinált bekötést (7A-hez illik rendesen (érvéghüvely/saru) megcsinálni). Ha így nem melegszik, akkor a régi elosztót kell elfelejteni, ha meg melegszik, akkor a dugvillában kell rendesen megcsinálni a bekötést.
Vedőcsőnél mekkora ráhagyással kell számolni, hogy normálisan befűzhető legyen.
Mondjuk kéne benne vinni 4db utp-t, ami legyen 7mm/db, az 28mm, akkor a 32-es cső elég, vagy azért legyen vastagabb, hogy ne erővel kelljen végig rángatni benne?
Nem a dugvilla a hunyó , hanem az elosztó érintkezöin a rugó gyenge . Vagy már régi és sokszor volt bele dugva , meg kihúzva belöle a dugvilla , vagy gyártásilag gyenge a rugó .
Sziasztok. Mondjatok egy normális, megbízható márkát dugvillára, hármas lengőelosztóra.
Az elosztó barnára szineződik a hőtől a lyuk körül, A dugvilla kihúzás után megégeti a kezemet olyan forró az 1800W-tól. Elvileg a kétszeresét kellene bírnia 16A van ráírva.
Ha a kérdéses családi házban erre reális esélyt látnék
Kéne látnod. A fürdőszoba, a pincében a kazán helye, satöbbi.
A "csővezetékeken nem folyhat semmi áram" szabályt szigorúan véve a közmű csövek EPH-ba kötését meg is lehetne tiltani, vagy kötelezővé tenni szigetelő anyagú közdarabok beiktatását a ház összes be- és kilépési pontjain.
Csakhpgy... nem véletlenül írtam, hogy:
"nem lehet úgy tervezni, hogy a közműcsövek legyenek védővezetők tervezni."
Amit be is idéztél, majd nagyvonalúan átsiklottál felette. :D
"...vagy kötelezővé tenni szigetelő anyagú közdarabok beiktatását a ház összes be- és kilépési pontjain..."
Tízenéve az utca gerincvezetékről vastag falú KPE csövön jön a föld alatt a víz-gáz vezeték. A falon kívül alakul át fémcsőre a gázcső. A víz vezette idegen potenciált már a tanár úr levezette korábban.
Társasháznál sajnos nem ennyire egyértelmű a közmű potenciálja.
"egy fémtartály belsejében, szájában az egyik pólussal, pláne meztelenül, pláne izzadtan, pláne félig telve a tartály sósvízzel"
Ha a kérdéses családi házban erre reális esélyt látnék, akkor alacsonyabb feszültséget írtam volna :)
"nem lehet úgy tervezni, hogy a közműcsövek legyenek védővezetők (beleértve az EPH célúakat is)"
A "csővezetékeken nem folyhat semmi áram" szabályt szigorúan véve a közmű csövek EPH-ba kötését meg is lehetne tiltani, vagy kötelezővé tenni szigetelő anyagú közdarabok beiktatását a ház összes be- és kilépési pontjain. Hiszen pl egy fém vízcsövön akár az utca felé, akár a kerti csap felé is folyhat hibaáram: talajban futó hosszú fém csőszakasz földelési ellenállása lehet akár sokszota jobb is, mint pl egy kötelességtudatból leütött 2 méteres legolcsóbb földelő szonda, tehát a hibaáramok nagyobbik része a vízcsövön fog leközlekedni a talajba.
Nem kell ahhoz 50 V, hogy veszélyes legyen. 50 V az száraz helyiségben érvényes, ahol a hozzáérés lehetősége is limitált (tehát nem egy fémtartály belsejében, szájában az egyik pólussal, pláne meztelenül, pláne izzadtan, pláne félig telve a tartály sósvízzel).
A lehetőségek meg nem nagyon elemezhetőek, nem állhat fenn áramütés veszélye sem, és nem lehet úgy tervezni, hogy a közműcsövek legyenek védővezetők (beleértve az EPH célúakat is).
"a legrosszabb ami történhet. Potenciálkülönbség miatt rázhat a két külön föld."
Arról is lehetne vitakozni, hogy melyik a veszélyesebb: 50V-nál nagyobb feszültség különbség két gázcső-szakasz között, vagy gázrobbanás lehetősége az áramot vezető gázcső miatt.
De szerintem a két eset bekövetkeztének VALÓSZÍNŰSÉGÉT kellene összehasonlítani:
- hosszan fennálló elektromos hiba miatt a két földszonda kötött tartósan legalább 50V feszültség különbség alakul ki (ennyi már megrázhat egy éppen akkor rossz helyre nyúlkáló embert)
- a két földszonda között egy pillanatra feszültség különbség alakul ki (ami gáz-robbantó szikrát okozhat)
Ennél még az is kevésbé rossz, ha a gázcsövet CSAK a régi szonda földeli le és az új szondával össze sem kötöd.
Persze eben az esetben ismerni kellene a régi szonda jelenlegi jóságát (földelési ellenállását) és azt is, hogy ezt az értéket még harminc évig vagy csak harminc percig képes tartani.
Ebben az esetben előfordulhat olyan elektromos hiba-kombináció, amikor a gázcsövön áram folyik. Márpedig az ilyen lehetőség kialakulását a szabvány tiltja (éppen áramot vezető gázcső = robbanásveszély). Persze egy ilyen robbanás valószínűsége hihetetlenül alacsony, de mégsem nulla.
"emlékeim szerint minden más vezetékre te is rossznak tartod a földbe rakott gégecsövezést meg hasonlót. Akkor földelővezetőnek sem alkalmas az olyan"
Ha úgy tekintjük, hogy a csupasz réz (sérül műanyag burkolat esetén) a talajban idővel elfogyhat, korrodálhat, akkor igazad van, a talajszonda vezetéke a földben nem lehet MKH vezeték még gégcsőben sem.
Tehát a szabvány szerint földelő szonda vezetéke esetén is földben CSAK földkábel használható,
aki helyette MKH-t vezet (akár gégecsőben), az nem szabványos megoldás, tehát saját felelősségre.
