Ahhoz, hogy valaki 1% alatti pontossággal meg tudja állapítani egy éppen megszólaló hang frekvenciáját, ahhoz az úgynevezett "abszolút hallás" kell. Én sok zenészt és zenéhez szorosan kapcsolódó embert ismerek, de közülük is csak kettőnek van abszolút halása.
Szóval az "emberi hallás galvanométer" sajnos nem működő dolog.
"Persze lehet negyed vagy nyolcad hangokkal is operálni :-)"
Tapasztalataim alapján egy átlag laikus a nyugati világban szokásos zenei skála egymást követő félhangjait még jól meg tudja különböztetni egymástól, de ennél finomabb különbségeket csak jóval kevesebben ismernek fel egyértelműen.
Másrészt egy műszerben elférő kis hangszóró nem tudja a mély hangokat, ezért a "zenélő műszerbe" én a zongora skála felső 50 billentyűjének hangjait táplálnám be (= két százalékos felbontás a fül számára). Tehát legszívesebben nem a feszültségből "csinálnám" a frekvenciát, hanem a processzor (digitális műszer) által kiszámolt feszültség-értékhez az 50 előre beprogramozott fix frekvenciából (valódi zenei hangok) a megfelelőt rendelmém hozzá szoftverrel.
Így ha ellenállás mérés üzemmódban egy potmétert kötsz a műszerre, akkor akár rendesen zenélni is lehetne vele, mint egy thereminen :)
"De én ezt nem képzelem normális nullapontos műszerrel. Normális ember az eltolt eltolt nullapontos műszerrel szeretné végezni."
A galvanométernek nincs akusztikai megfelelője :)
Emlékeztetőül: az egész dolog abból indult ki, hogy olyan műszert kerestem, ami az éppen mért értéket változó hangmagassággal is jelzi (a jelek szerint nem létezik ilyen, tehát ezt is én találtam fel).
Ennek egyik trükkje lenne az, hogy a hang-skála legmélyebb és a legmagasabb hangjához tartozó mért feszültséget szabadon határozhatom meg a műszer "skáláján", hogy kis feszültség-változás esetén is jelentős hangmagasság változást hallhassak. Csupán ezen működési logika demonstrálása céljából említettem a mérőhidak működési elvét.
"irányelv lehetett hogy a kétsarkú fogyasztók ne legyenek fázis érzékenyek"
A legtöbb egyfázisú fogyasztó megtervezésénél nem kerül szinte semmi extra erőfeszítésbe a fázis-érzéketlenség kialakítása, hiszen egy készülék nem válhat veszélyessé attól sem, ha a dugalj véletlenül rosszul lett bekötve.
Még azon egyfázisú készülékeknél, amelyek bekötésénél kötelezően meg van adva a fázis és a nulla, még azok többségénél sem életvédelmi célokat szolgál ez. Kazánoknál pl valószínűleg az ionizációs lángőrt így lehet legolcsóbban kialakítani.
A csak egy módon bedugható konnektor valóban jobb, de a különbség nem jelentős. Ha a megfordítva is bedugható konnektor annyira sok extra elektromos baleset okozója lenne, akkor már rég minden ország átállt volna valamelyik megfordítahatatlan szabványra.
Véleményem szerint a csatlakozó kivitele tervezésekor irányelv lehetett hogy a kétsarkú fogyasztók ne legyenek fázis érzékenyek. Amelyek igen azt fixen kelljen kötni.
Véleményem szerint a csatlakozó kivitele tervezésekor irányelv lehetett hogy a kétsarkú fogyasztók ne legyenek fázis érzékenyek. Amelyek igen azt fixen kelljen kötni.
Némely kazán kivételével nem is ismerek olyat ami fázis érzékeny. Mintha egy porfestő készülék is az lehetett volna....?
Eme dugaszoló aljzatnak a védőérintkezője a gyenge pontja, bár régi szerelvényeknél nem lemez hanem a lemezre szegecselt réz saru volt amely ha elgörbült volna be sem lehetett dugni a villásdugót.
Na most ezt nem értem. Elosztóról volt szó, abba kavartad bele, hogy német minta alapján méretezik vagy mi. Amit nem értettem. Főleg mert a paraszt úgyis fordítva dugja bele, had törjön a vezeték és akkor a dupla dugaljakról nem is beszéltünk, amiből jobbra/balra kellene kilógnia, ha olyan. Európa területén annyira pár országban, hogy szép lassan az olaszok is kezdenek franciásodni. EUnívül pld. Egyiptom, Indonézia, Azerbajdzsán is jó, meg persze egy csomó hely ami még nem jut eszembe de ezen indokolás alapján azért van nálunk így, mert Indonézia lakossága indokolta?
Még soha senki nem rtudott szabványt felmutatni erről. Ebben a könyvben is a rajzhoz szóló szövegben az van, hogy bármelyikre lehet bármelyiket kötni, észért vannak a jelek zárójelben:
EMOS márkájú lakatfogóval/multiméterrel/kétpólusú feszvizsgálóval van valakinek pozitív tapasztalata? Érdemes venni? Gondolom, nem egy Fluke, de hátha jó.
Ez egy jó megoldás, sajnos a belső részt már úgy alakítottam ki, hogy egy dupla váltós kapcsoló fér be. Szerelvénytől független megoldást tudsz esetleg? Valami diódás megoldás talán?
Nem is a fogyasztás a lényeg, hanem a két szélső lámpával együt van 1-1 reflektor is ami a ház végét világítja. A ház mögött sokszor ülünk este is, közben nem szeretném az utcát is világítani.
Az angol a legjobb. Eleve nem lehet összevissza dugni, és letröni se, mint a szlovákoknál, de még egy kapcsolójuk is van, sőt minden dugvillában egy olvadóbizti. Hülyebiztos.
Valóban M.o.-on nincs megadva , hogy a földelésen kívül a fázis és nulla melyik oldalra legyen kötve . : " A rendszer szimmetrikus kialakítású, a csatlakozódugók mindkét irányban bedugaszolhatók az aljzatba, így a fázis és nulla potenciál felcserélhető. Magyarországon ez a csatlakozó rendszer szabványos és használatos közösségi és lakóépületekben egyaránt. "
Nálunk : " A CSN és az STN jelzetű szabványok, kihasználva a rendszer polarizált voltát, a „B” típusú észak-amerikai csatlakozókhoz hasonlóan meghatározzák, hogy melyik áramvezető csaphoz kell csatlakoztatni a fázisvezetőt, és melyikhez a nullavezetőt. "
Nálunk ( Szlovákia ) elöírás van a bekötésre . Bal oldal fázis , jobb oldal nulla és középen a föld . Mivel nálunk egy henger alakú érintkezö áll ki a dugalj felületéböl , így a dugvillák fordított bedugása lehetetlen . Ezért elméletileg biztonságosabb .
Idézet egy M.o.-i leírásból : " kössük a vezetékeket a megfelelő helyre – mint a villanyszerelők – fázis megy a baloldalra; nulla megy jobb oldalra; föld pedig marad középen. A fázis fekete vagy barna vezeték, a nulla kék vagy piros színű vezeték, a föld pedig zöld-sárga vezeték. "
A billenős kapcsolók előtt a kapcsolók karosak voltak. Ebből eredően a lefele állapot a kikapcsolt állapot. (rokonaik a kismegszakítók kezelő szervei szintén így működnek) Meghibásodás esetén a mechanikai szerkezetek ritkán akarnak a gravitáció ellenében felfelé mozogni, így a lekapcsolás élvez némi prioritást a be kapcsolással szemben.
Mintha egy késes szakaszolót fordítva tennénk fel,egyértelmű hogy a gravitáció a be kapcsolásnak kedvez.
A kioldó szerkezetek karjai sem a gravitációval dacolva felfele mozdulnak el.
Ahol tőlünk eltérően használják, nem furcsálják hogy a kismegszakítót fel billentik a be kapcsoláshoz,a kapcsolót pedig le billentik a be kapcsoláshoz?
"...régen egyes villanyszerelési szakkönyvekben volt jelölve, hogy bal oldalon van a fázis."
Ezek egy ábrák vagy van hozzá szöveg is hogy szabványosan oda kell kötni. (...és akkor melyik szabvány szerint?)
Én úgy tanultam hogy lakáson belül ajánlott egyformán kötni az aljzatokat. Nem azért mert gondot okozna a fordított bekötés hanem az igényesség látszata miatt.
Mi másért rugóznánk a bekötésen ha bárhogyan be lehet dugni a dugvillát.
Ha nem lenne mindegy, (pláne a németek) biztosan jelölnék az aljzaton a L-N kapcsot. Ekkor logikusan a villában is szintén, mint a ~3 társaiban.
A világ melyik pontjain használható az az elosztó amiröl szó van ? Hiszen Európa területén is csak pár országban . Gondolom nem egy 5-10 milliós ország igényei alapján fognak gyártani pár ezer darabot , hanem a piac legnagyobb országa igényei szerint . Én csak Európa országaiba utazgatok , ha kell , vagy nyaralni megyünk . Mégis egy ilyen átalakító szett nélkül el sem indulok : vivanco RS 7W 22397 . :-)
