"Lefikáztad a magyar oktatást, a kondenzátorok besorolását aztán menet közben kiderült hogy csak jó lett volna csendben maradni."
Ne próbáld összemosni a két különböző dolgot: attól, hogy graetz közepén nem működik az elektrolit kondenzátor, annak semmi köze ahhoz, hogy nem jól oktatják a kondenzátorok alkalmazhatóságát: újabb és újabb szakkifejezéseket (és definícióikat) tanultatnak meg a szerencsétlenekkel (a fázisjavító kondenzátor nem álladó üzemű kondenzátor? Ha állandó üzemű kondenzátor, akkor miért nem üzemi kondenzátor?), ahelyett, hogy logikusan gondolkodni tanítanák meg őket. Mert a bemagolt tudás az iskola elvégzése után tíz perccel fakulni kezd, de a logikára, józan paraszti észre épülő tudás még 50 év múlva is előjön szükség esetén.
így azt is ki lehet próbálni , amikor a villanytűzhely két fázisra, illetve egy fázisra van bekötve. Katt ide!
Ne feledjük, hogy egy fázisról történő energiaellátás esetén akár 48 amper is folyhat a nullvezetőn, amihez már jó vastag (vagy több párhuzamos) kék színű villanydrót szükséges. Két eltérő fázisról történő betáplálásnál még nincs szükség nullvezető vastagításra, hiszen a nullán nem fog több amper folynyi, mint egy fázisvezetőn (ezt is ki lehet próbálni a szimulációban).
A három fázis hullámai időben eltolódva érkeznek a fogyasztóhoz, tehát például ha az egyik fázison éppen pozitív irányban folyik X amper áram és ugyanabban a pillanatban egy másik fázison negatív irányban folyik pont ugyanannyi amper, és ugyanakkor a harmadik fázis meg éppen nulla amperes, akkor az áramok pont kioltják egymást, tehát a nullvezetőnek nincs semmi dolga (a nullán nem folyik áram).
Ide kattintva megjelenik egy szimuláció. A jobb oldalon lévő három tologatóval a három fázis áramát tudod állítani kb 2 és 16 A között, de mindhárom "főzőlapba" beépítettem egy-egy kapcsolót is, azokkal is lehet játszani.
Figyeld meg, hogy ha a három fázis árama egyenlő, akkor a nullán nem folyik semmi, mivel az áramok a közös pontban kiegyenlítik/kioltják egymást, de mihelyt bármi különbség van az áramok között, rögtön áram kezd folyni a nullvezetőn is.
Persze teljesen áram-mentes nullvezetőre csak olyan tűzhelynél van esélyed, ami VALÓBAN három különböző fázisra van rákötve. Ha a tűzhelyed három fázis bemenetét két fázis között osztod el, vagy ha egyetlen fázisra kötöd mind a három bekötési pontot, akkor ne reménykedj az áram-mentes nullvezetőben :)
Szabad azt bárhogyan bekötni. - 1 fázisra - 2 fázisra - 3 fázisra
Csak érteni-tudni kell, hogy mivel jár! az adott bekötési mód. - Amper eloszlásban és annak kapcsán a szükséges - vezeték vastagságban - kismegszakító értékben - esetleg használati mód korlátozásban
Ez elött durván egy hónapja volt itt a téma . 3 fázisnál a fázisok az 1-2-3 , a nulla a 4-5 és a zöld sárga a földelés jelre kötödik . Valamint azt is írták , hogy M.o.-on 1 fázisra nem szabad kötni ! Hol van neked olyan hálózat a házban , ahol 7-10kW-ig ( gyártótól függö teljesítmény ) tudsz terhelni 1 fázist és még marad tartalék a többi fogyasztóra is ? Úgy van , ahogyan írtad . Az egyik fázis van a sütöre , a másik a fözölap vezérlésére és az egyik oldalra ( általában két fözözóna ) , a harmadik fázis pedig a fözölap másik oldalát táplálja ( a másik két fözözóna ) .
Tehát, azt mondod, hogy egy ilyen kapcsolásnál, ha például mind 3 fogyasztó ellenállása ugyanakkora és mind a 3 fogyasztó be van kapcsolva, tehát szimmetrikus a terhelés, akkor a nullán nem folyik áram?
2,5 mm2 rézkábel van előírva és B 16A biztosítékot tettem fel.
Azt gondoltam, hogy a fűtőszálak 380 volt-ról mennek és "nulla" nem játszik.
Viszont kinyomtam az egyik fázist és azt tapasztaltam, hogy sütő megy az egyik fázisról , 2 db főzőlap a 2. fázisról és a másik 2 főzőlap a 3. fázisról.
Tehát, ha jól értelmezem , akkor a 3 fázis összes árama "nullán" megy vissza, amit a 2,5 mm2 rézkábel nem bír el????
Valaki ismeri a villanytűzhelyek működését?
Egy fázisú bekötésnél 4 vagy 6 mm2 kábel van előírva.
Üzemi kondenzátor, állandó üzemű kondenzátor, fázisjavító kondfenzátor.... na ez az a mesterségesen előidézett fogalom-zavar, ami nélkül a szerencsétlen tanulók tízszer gyorsabban meGÉRTENÉK a szakmát.
Mert ugye a fázisjavító kondenzátor is "állandó üzemű" nem? És máris indulhat az összeveszés, hogy ami állandó üzemű az üzemi vagy nem üzeni és miért ne lehetne akár indító is...mert az oktatási anyag nem logikus, nem a tanuló már meglévő ismereteire és józan paraszti észre épít hanem az érthetelen dolgok bemagoltatására korbáccsal a hátuk mögött. Azrtán megy a csodálkozás, hogy szerncsétlen néhány évvel később miért veszekszik egy olyan dolgon, amit amúgy amúgy tök egyszerűen meg lehetett volna ÉRTETNI vele annak idején.
Egy (váltó feszültségre készült) kondira rá van írva a kapacitása és a határfeszültség. Egy helyesen (tehát nem Magaraországon :) oktatott villanyszerelőnek mindössze ez a két adat elég ahhoz, hogy meg tudja állapítani a kondenzátorról, hogy milyen célokra alkalmas és mikre nem."
Pedig lehetne önkritikát tanulni.
Lefikáztad a magyar oktatást, a kondenzátorok besorolását aztán menet közben kiderült hogy csak jó lett volna csendben maradni.
Kiderült hogy nagyon nem mindegy mire szánt kondenzátor (lásd 3mp üzemidőt bíró indító), kiderült hogy létezik elektrolit kondenzátor is, ésatöbbi.
Semmi gond ezzel, emberek vagyunk, mindig tanulunk újat.
De miért nem tudod ezt a kurva vagy beképzelt stílust leadni, nem is értem. Sokkal több lennél nélküle.
Ha a lakásban van villany, akkor valamilyen vezeték biztosan jön ki a mérőből,
csak jelenleg az a vezeték egyből megy mindenfelé a lakásban.
Ha a jelenlegi megoldás helyett elosztót szeretnél, akkor a mérőből kijövő vezetéknek egyből az elosztóba kell mennie és az elosztóból mehet a villany mindenfelé.
"Műanyag a szivattyú háza, benne egy műgyantával kiöntött egységben van maga a szivattyú. Ebben hol lehet földelés?"
A (legtöbb) villanymotor működéséhez vasmag is szükséges, amit akkor is le szoktak földelni, ha az kívülről nem érinthető meg. Ezért a műanyag burkolatú villanymotorokba is be szokik lenni kötve a földelés. Elméletileg persze létezhet kettős szigetelésű (földelő vezetőt nem igénylő) 230 voltos szivattyú, de én még ilyet nem láttam.
"Kihúztam, fít visszakapcsoltam, szivattyút visszadugtam, és semmi. Nem indult, de a fít se csapta le. Érdekes..."
Ha a zárlat melegedéssel jár együtt, akkor előfordulhat, hogy a lehűlés közben megszűnik a zárlat (hőtágulás megszűnt), tehát a hideg motor nem báncsa a Fi relédet.
javasolt kísérlet: nyomd meg a "Reset" gombot és figyeld meg (mindkét áramkörnél), hogy mik történinek az első pillanatokban (A "Simulation speed" csúszkával lassíthatod az időt)
HA egyszer NINCS betáp akkor ugye logikusan sehogyan sem...
Tehát KELL kiépíteni egy betápot >> mért fővezetéket a leendő elosztóig Ami értelemszerúen a plombált részból indul el.
Azaz kikell hozatni a plombált részből a szükséges 2/4 vagy 3/5 vezetéket. Olyan módon, hogy elérjen a leendő "első mért főlesztó"-ig.
Ezt egy plombabontási jogú regisztrált szerelő tudja megtenni neked, némi pénzért....
Ez lesz a "mért fövezeték"-ed.
----
A rensdzer tájképe ez...
- fogyasztók, konnektorok, lámpák, stb. - belső hálózat - esetleges alelosztó(k) - első mért főelosztó - mért fővezeték - mérő plombálva - utcai csatlakozó(betáp) vezeték és - földelőszonda, ami 10 Ohmál kisebb ellenálású - fő földelő vezeték
Az "első mért főelosztó"-ba kerül - FI relé (ÁVK RCD néven is ismert) - zöldsárga sín - kék sin - fázis elosztás kismegszakítókkal
Vagyis,
-1. lépés Ellenőrzöd/beméreted a meglévő földelő szondát, ha nincs/nemokés telepítesz és beméreted.
A szondáról induló FŐ földelő vezetéknek elkell jutnia az utcai betáp TN-C > TN-S szétválasztási pontjáig. Ami helyileg lehet (az áramszolgáltatótól is függ a konkrét kivitel) - a plombált részután >> 2/4 vezetékes betáp rendszer PEN+FÁZIS(OK), réginél ez valószínű megoldás vagy - a plombált részben >> 3/5 vezetékes betáp rendszer (PE+NULLA+FÁZIS(OK), újabb megoldás
HA 2/4 vezetékes akkor neked kell megoldani a 2/4 vezetékes TN-C rendszerről az átállást a 3/5 vezetékes TN-S rendszerre. Azaz a beérkező egy PEN vezető szétbontását két vezetőre PE és NULLA vezetőre.
HA 3/5 vezetékes akkor nyerésben vagy...
0. lépés Regisztrált szerelővel kihozatod a mért fővezetéket a plombált térből. (mivel, ha jól értem jelenleg nincs kihozva... bár ez így elég fura állapot)
Vagy lehet az az utolsó lépés is... az előszerelésed végén.
1. lépés Megépíted a "az első mért fölesztó"-d. Benne a FI relével és a szükség szerinti számú kismegszakítóval.
Sziasztok! Egy kis segítséget szeretnék kérni h bele lássak a dolgokba van egy regi há es nincs lakás eloszto csak a fogyasztásmero es azt szeretnem kerdezni hogy ha nincs a mérotol betap akkor hogy tudok lakaselosztot fel tenni ? És az avk betap vezeteket honnan hozom el az avk 40a
Sziasztok! Egy kis segítséget szeretnék kérni h bele lássak a dolgokba van egy regi há es nincs lakás eloszto csak a fogyasztásmero es azt szeretnem kerdezni hogy ha nincs a mérotol betap akkor hogy tudok lakaselosztot fel tenni ?
Szivattyúknál főképp olyan eseteket láttam hogy amiatt old a hővédelem mikor tekercszárlatos a motor. Így használva egyre rövidebb és rövidebb ideig fogja bírni amíg le nem ég végleg. Nem kell neki földelés, elég ha már annyira meg van olvadva vagy repedve stb hogy bejut a víz és azmiatt old a fi relé. A tengelye gondolom biztos fém, ott is kijöhet a vízhez az áram akkor is ha jó a szigetelés.
Hacsak nem olyan a felépítése mint egy jobb lúgszivattyúnak hogy semmilyen fémes része nem érintkezik a vízzel, akkor már érdekesebb A FI relé téma.
Műanyag a szivattyú háza, benne egy műgyantával kiöntött egységben van maga a szivattyú. Ebben hol lehet földelés? Ismétlem, medencéhez való papírszűrős vízforgatóról van szó.
Ma is kipróbáltam. Bekapcs, 1 percig ment, aztán fí lecsap. Nem is tudtam visszanyomni a fít, amíg a szivattyú be volt dugva. Kihúztam, fít visszakapcsoltam, szivattyút visszadugtam, és semmi. Nem indult, de a fít se csapta le. Érdekes...
Amúgy is tele volt már a tudatom a papírszűrős vackokkal, vettem homokszűrőset. Egyelőre úgy érzem, jó vétel volt.
Nem azért... hanem mert a diódák célja a kondik kisöntölése a rossz irányú félperiódusban Így a kondik mindg csak abban a félhullámban működnek ami a megfelel a polaritásuknak.
---
Manapság úgylátom ezt már a spéci dual fóliával oldják meg. Amivel összehozható a "polaritás független elektrolit" kondenzátor motor indítási célokra.
A dolog még ennél is egyszerűbb. amelyik kondi nem helyes polarizációban van, azt rövidre zárja a dióda. Így a kondi átütési fesz sem kétszeres, cserébe a kapacitás sem fele...
"a kondit feltöltögetni fel tudod a graetz-el de kisütni nem a diódák miatt."
Ha éjjel lesz időm, akkor részletesen belemélyedek a dologba (rajzolok is).
Addig is az orosz rajzon válaszd ki az egyik kondenzátort és gondold végig a kondenzátor kisütő áramának útvonalát (szintén a diódák figyelembe vételével).
Nekem pedig van egy Berni pásztor kutyám. Legalább annyira releváns információ a graetz-es felvetésemre az orosz kapcsolás diódája...
De ha már eljutottunk oda hogy létezik elektrolit indítókondenzátor, nézzük a két kapcsolást:
1, az eredeti "orosz"
Szegényes és halovány iskolai ismereteim alapján a két seggel összefordított kondi már önmagában bipoláris kondenzátor. Ha jól rémlik tán a max feszkó az egy kondinak megfelelő, a kapacitás meg feleződik, tehát nem túl előnyös kapcsolás (talán párszor építettem ilyet réges régen kondikból amikor a szükség hozta)
A diódának nagy üzemi szerepét így első blikkre nem látom, gondolom valami átpolarizálódás elleni biztonsági dolog lehet ha már szór a két kondi egymáshoz képest, de szabad a gazda.
2, Ha ebbe az áramkörbe berakod a graetzes cuccot eme 2 kondi helyett akkor feltöltöd a kondidat és mivel nem süti ki semmi onnantól nem folyik áram az AC ágon.
Aztán kíváncsian várom én is hogy milyen találmányod lesz falschthrajdakdmad szilumátorban, amit nyugodtan tekergethetünk mert csak nálunk fog változni a beállítás.
Ez pont olyan helytelen kifejezés mint a leválasztó transzformátor nevű téveszme. A villanyszerelő köznyelv az 1:1-es trafót hívja ennek holott minden klasszikus trafó leválasztó aminek van primert es szekunder tekercse es az sehol nem ér össze.
Ez nagyon nem így van. A villanyszerelő köznyelv csak abban téved, hogy az nem leválasztó, hanem elválasztó transzformátor. És azért hívják az elválasztó transzformátort elválasztó transzformátornak, mert az az elsődleges feladata, és amennyiben villamos biztonságtechnikáról beszélünk, akkor meghatározott többletkövetelményeket kell neki teljesítenie, tehát a közönséges transzformátor biztonsági szempontból nem tekinthető annak.
Mondjuk én 12 hozzászólással lejjebb nem is leválasztót írtam, hanem elválasztót. :)
Az elválasztó transzformátor kifejezés tehát nem villanyszerelő köznyelvi tévedés, az egy szabványokban definiált fogalom, ezelőtt 60 évvel is már az volt:
Ez egy 1962-es előírás. A ma érvényeset pedig ellenőrizni lehet az mszt.hu-n, az a
MSZ EN 61558-2-1:2007 Teljesítménytranszformátorok, tápegységek , indukciós tekercsek és hasonló termékek biztonsága - 2-1. rész: Általános használatú elválasztótranszformátorok és azokat tartalmazó tápegységek követelményei és vizsgálatai
