Ez a fórumot Testaccio Rabja az alábbi sorokkal indította 2002. februárjában:
Ki szereti nálam jobban Rómát? A rómaiakon kívül ki ismeri nálam jobban Rómát? És kit gyötör nálam jobban az, hogy mégsem ismerem igazán? Ki vágyik nálam jobban Rómába? Ki akarja mindenét pénzzé tenni, hogy hosszabb időre mehessen? Ki ír könyvet Rómáról Vagy ha nem ír, ki beszél magában állandóan Rómáról? Ki őrült bele Rómába nálam jobban? Ki indul mindennap hajnalban? Kinek van kedve nálam is Róma-őrültebb lenni? Ki írna ide Rómáról? (Háromnapos turisták kíméljenek, bár a jobb kérdésekre nekik is felelek.)
Szeretnék ennek szellemében itt csak történelemről, épületekről és szobrokról, kertekről és szökőkutakról mesélni, és hallgatni mások élményeit.
Természetesen egy utazásnál fontosak a gyakorlati tanácsok is, ezért indítottunk egy másik fórumot Utazási tanácsok Rómába utazóknak címmel, ahol felteheted kérdéseidet közlekedéssel, szállással, belépőjegyekkel és hasonlókkal kapcsolatban.
Segítségedre lehet ebben a kereső is, illetve a fórummal szorosan összekapcsolódó http://roma-szenvedely.eu/ oldal, ahol rengeteg infót találsz.
Tartsd tiszteletben a topiklakók kérését, és szívesen látunk mindkét fórumon:)
Szia! Azt olvastam, hogy tavaly megtartották az ingyenes múzeumhetet március első hetében, bár többen ellenezték. Kérdezem ki tud róla valamit, mert az interneten nincs feltüntetve, hogy igen-vagy nem, az Olasz Intézetben sem tudják. Érdekes...
Üdv. Régebben sokat éltem Párizsban. Hirtelenjében mondok egy kis teret a belváros közepén, melyről Hemingway is írt párizsi naplójában. Place de Contrescarpe. Ha kimaradt, leülni ott egy padra, szemlélődni. Még töprengek neked.
kéne egy kis segítség. Francia kultúráért-nyelvért rajongó fiam tölti kéthetes praktikumát Párizsban, és nagyon csalódott, hogy mindenütt csak a tömegturizmusba botlik. Még csak két napja van ott, és így persze még nem tudhatja, mondtam, hogy guglizzon, biztos van olyan oldal, ami az eldugott, kevésbé kommersz dolgokhoz vezeti, de gondoltam, még én is megpróbálok neki segíteni azzal, hogy megkérdezlek titeket, hátha van valami szíveteknek kedves apróság-szépség-különlegesség, amit ajánlani tudnátok az ifjúnak.
Elöre is köszönöm, ha válaszoltok!
(Tudom, hogy ez itt offtopic, de a "Franciaországi magyarok" címü topikban, ahova eredetileg írtam, javasolta lavanda, hogy jöjjek ide, hátha itt van olyan különlegesebb dolgokat kedvelö európajáró turista, aki tudna tippet adni. Türelmeteket köszönöm.)
Ceasar temploma. Octavianus ie 29-ben építtette azon a helyen, ahol Ceasart holttestét máglyán elégették, és az istenné emelt Ceasrnak szentelték. Pontosan a máglya helyén volt a kerek oltár.. A bejáratnál volt egy tribümként is használt terasz, amelyet "rostra ad Divi Julii" néven is ismertek, mert azok az egyiptomi hajóorrok díszítették, amelyeket Octavianus az ie 31-es actiumi csatában zsákmányolt. A templomot 1933-ban restaurálták.
Augustus diadalíve .A szenátus két diadalívet is megszavazott Augustusnak. Az egyiket az actiumi győzelem emlékére, a másik az úgynevezett Arco Partico. Ezt annak tiszteletére emelték, hogy ie 23-ban visszakapták a parthusoktól azokat a hadi jelvényeket, amelyeket 32 évvel korábban vesztettek el. Korábban úgy gondolták, hogy a Ceasar templomától délre levő talapzat tartozott az Arco Particohoz. De most egyesek úgy vélik, hogy északabbra levő területen lehetett, mert ott találták, meg a "Fasti consulares" és a "Fasti triumphales" töredékeit. Az előbbi a consulok, az utóbbi pedig a diadalmenetet tartott hadvezérek névsora. A diadalív két oldalán Viktória szobra állt, a tetején egy quadriga a győzedelmes Augustus szobrával, a széleken pedig a consulok és a hadvezérek listája.
Mellette egy négyszögletes terület, amelyről régebben azt gondolták, hogy itt állt Domitianus óriás méretű lovasszobra, amelyet 91-ben emeltek a germánok elleni győzelem alkalmából. A császárt halála után emléke elvesztésére ítélték( damnatio memoriae) és ezért a szobrot lerombolták. Most már úgy gondolják a szakértők ettől a helytől kicsit északra volt, ahol egy travertin blokkot azonosítanak a szobor talapzatával. Az emellett levő négyszögletes talapzat viszont lovasszobrához tartozhatott. Talán.
A Forum terétől 7 márvány oszlop talapzata maradt meg, kettőt közülük részlegesen helyreállítottak. Az oszlopok Diocletianus idejéből származnak. A helyet Ceasar alapította a Cemtumvirik bíróságának helyszínként. Utánanéztem. Ez egy eredetileg 100, később változó létszámú polgárból álló bíróság volt, amely földtulajdoni és öröklési kérdésekben döntött. Később Augustus majd a 483-as tűzeset után Diocletianus is restauráltatta. 49x101m-es terület volt, márvány padlózattal és márvány oszlopokkal körülvéve.
Innen keletre haladt a Vicus Tuscus, az etruszkok útja, amely a Forumot a a folyónál levő Velabro negyeddel kötötte össze, ahol hagyományosan sok etruszk származású ember élt.
Jobbra a Rostra Vandalica, a vandálok elleni 470-es tengeri győzelem alkalmából emelve. Akkor már nem sok győzelmük volt. A Septimius Severus diadalív felé eső szakaszon pedig az "Umbilicus Urbis" a város szimbolikus közepe., mellette Saturnus oltára, amit egyesek Vulcanus szentélyének tartanak. Az egyik legrégebbi szentély, a felirat már a császárkorból való .A Rostritól balra pedig a Miliarium Aureum egy Augustus korából származó, bronz borítású márványoszlop, a római 0 km kő.
A Forum tere ( Piazza del Forum) 120x50m-es négyszögletes terület, Augustus korában travertin kővel borítva, de később restaurálva. Phokas bizánci császár oszlopát, az exarcha emeltette a főnökének 608-ban. Az utolsóként készült emlékmű a Forumon, de egy másik épületből hozhatták, és az 3.sz-ból származik.
Egy szabálytalan alaprajzú területen található a Lacus Curtius. A névvel kapcsolatban két elképzelés is létezik. Az egyik szerint Marcus Curtius itt vetette magát a szakadékba ie 362-ban, hogy megakadályozza egy negatív jóslat beteljesülését. A másik szerint pedig egy Caius Curtius nevő szenátor temettette be itt az árkot.
A Segítő Istenek templomának portikusza (degli Dei Consenti) az utolsó még pogány szentély, utoljára 367-ben restaurálták, már több mint, mint 50 évvel a Milánói Ediktum kiadása után. 1834-ben ásták ki és 1858-ban állították részlegesen helyre. A korintoszi oszlopfős oszlopok valószínűleg a Flaviusok korából származik.
Septimius Severus diadalívétől jobbra II Costanzius 353-ban készült lovasszobrának talapzata, balra pedig egy másik talapzat egy oszlop maradványával. Ezt 303-ban állították fel Costanzius és Galerius cézárok uralmának 10 éves évfordulójára. Ez a Diocletianus féle tetrarchia korszka amikor nyugaton és kelten is volt egy-egy főcsászár és egy -egy alcsászár.
A Rostrik. Mert többes számban írja a könyv: i Rostri. A népgyűlés szónokainak pódiuma. 34m hosszú, 12m széles és 3m magas volt és tufából készült. Az eredeti helyszínről a Comitiumról hozták ide, amikor Ceasar átalakíttatta a Forumot. Nagyon régi eredetű. A rostro hajóorrot, amivel a pódiumot díszítették, ezeket ie 338-ban egy Anzionál vívott tengeri csatában zsákmányolták. A pódium hátsó részén oszlopok és fülkékben álló szobrok álltak. Constantin diadalívén van egy dombormű, amely ezt a helyet ábrázolja, a császár beszél katonákhoz, háttérben a rostrik.
Saturnus temploma. Megmaradt 8 gránit oszlop, jón oszlopfővel ésaz összekötő arcitráv. Ez az előcsarnokhoz tartozott. A köztársaság kor egyik legjelentősebb kultuszhelye, ereedtileg ie 497-ben szentelték fel, ie 42.ben átépítették utoljára pedig a 283-as tűz után állították helye. A mai szint alatt 3m-rel találhatók az ereedti épület maradványai. A pódium mögött volt az Aerarium, az államkincstár.. Balra volt Tiberius diadalíve, amelyet ie 16-ban Germanicus tiszteletére emeltek.
Concordia temploma, a Tabularium falánál. Ie 367-ben a patríciusok és a plebejusok kiegyezésére emelték, de a jelenlegi maradványok a Tiberius kori átépítés idejéből származnak. Vespasianus templomát fia, Domitianus emeltette nem csak apja, hanem bátyja Titus tiszteletére is.
Settimius Severus , majd Caracalla is restauráltatta, ezt felirat is jelzi. 1811-ben ásták ki. Az előcsarnok sarkának 3 oszlopa maradt meg. Az ásatások során etruszk kerámia maradványok kerültek elő.
Comitium. A népgyűlés helye, amit később Ceasar helyeztetett át a Mars mezőre. A tér alatt nagyon régi maradványok, amelyeket 1899-ben tártak fel. Ezt nevezik Romulus sírjának, valószínűleg Vulcanus szentéyle volt, Volcanal. Itt van egy fekete márvánnyal borított négyszögletes terület, mai formájában Ceasar korszakából. Innen vezet néhány lépcső egy tufa talapzathoz és oszlopcsonkhoz, amelyen ie 6sz-ból származó felirat töredék olvasható. Ez a legrégebbi latin nyelvű emlék, talán valamilyen szent törvény.(Llex Sacra) A maradváynokon rombolás nyomai látszanak, valószínűleg a gallok ie 390-es támadása idejéből.
Septimius Severus diadalíve, a császár uralomra jutásának 10. évfordulójára készült, a domborművek a partusok, és arabok elleni győzelmeit
mutatják be. Eredetileg mindkét fiát is dicsőítették, de miután Caracalla megölette Getat, annak nevét kitörölték, és a helyére a másik kettőt dicsőítő újabb szavkat véstek. A diadalív azért maradt meg ilyen jó állapotban, mert a középkorban teljesen beépítették újabb épületekbe. A domborművek Marcus Aurelius oszlopának stílusában készültek. Mellette egy Diocletianus idején készült út maradványa.
A Curia, ahol a szenátus ülésezett, a köztársaság kori épület volt, a Curia, Hostilia, a Szlla által ie 80 körül átépített a Curia Cornelia.Ceasar helyeztette át a mai helyére,ez a Curia Iulia. Ezt egy tűzeset után Diocletiamus 283-ban restauráltatta. Ezt építette át I. Honorius pápa templommá a 7. sz közepén. Innen vitette el Borromini a bronzkapukat a Lateránba .Csak 1883-ban azonosították az épületet Curiaként és csak 1900-ban kezdődött helyreállítás, amely a templom lebontásával 1937-ben fejeződött be. Négyszögletes épület, a padlózat nagyrészt már a helyreállítás idejéből származik. Két oldalt, 3 sorban, a márvány ülésekn ült a 3 00 szenátor. Helyfoglalással szavaztak, aki támogatott egy javaslatot, az az egyik oldalra ült, aki ellene volt, az a másik oldalra. Középen egy talapzaton állt Vittoria istennő szobra, ennek helyén most egy tógás férfi jó állapotban megmaradt szobra látható. Talán Trajanus császárt ábrázolja. A két travertin kőből készült mellvéd valószínűleg a szónokok emelvényé,t a Rostrat díszítette. Lehet, hogy egy korábbi bronzból készült mű másolatai. Stílusban a Trajanus oszlop reliefjeire hasonlítanak.
A Forum leírása. nézem közben az Ürögdy könyvet, nem akarom leírni azt, ami abban is benne van. A többi magyar nyelvű könyvben összesen nincs annyi információ, mint Ürögdynél.
Basilica Aemilia. Ie 179-ben építették, de a név attól a családtól származik, amelyik az ie 1 sz-ban megnagyobbíttatta és díszesebbé tette. Egy tűzeset után Augustus restauráltatta, a ma látható romok ebből az épületből származnak. A köveken égés és rombolás nyomok, valószínűleg az Alarik vezette vizigótuk 410-es támadása és pusztításai idejéről. A basilica kelet-nyugati irányban 100m hosszú volt, emeletes oszlopos főbejárata a Forumra nézett. A keleti sarkon már a modern időkben állítottak fel 3 oszlopot. 3 oldalról volt bejárat, a belsejében a csarnok mérete 90x29m volt, ezt fekete márványoszlopok osztották fel. Még láthatók a márvány padlózat maradványai. A nyugati végében a köztársaság kori épület töredékei is megmaradtak.
Innen Septimius Seveerus diadalíve felé menet jobbra látható egy feliratos kő, amely Lucius Ceasart, Augustus unokaöccsét dicsőíti. Valószínűleg egy diadalívhez tartozott, amelyet a szenátus az ő, és testvére Gaius tiszteletére emelt, ie 2-ben. Tovább menve következik egy kör alakú fülke márvány alapzata. Ez az a pont,ahol a Cloaca Maxima a Forumra érkezik. Még köztársaság kori, de a császárkorban is többször restaurálták.
A Forum története. A Palatinus, a Capitolium és a Quirinalis dombok által határolt völgy. A korai vaskorból kunyhók és egy necropolis maradványai kerültek elő. Majd a Forum Boarioról és a Forum Olitorioról a kereskedelmi tevékenység idáig terjeszkedett. Elkezdték aterület rendezését, lecsapolták a talajvizet és megépítették a Tiberissel összekötő csatornát a Cloaca Maximat.
A Capitolium"arx" oldala alatt alakult ki a politikai központ, itt volt a Comitium a népgyűlés helyszíne. A Capitolium másik oldala alatti részen volt az etruszk királyok székhelye, majd a pontifex maximusé, továbbá Vesta kultuszának központja. A középső rész lett a szűkebb ételemben vett Forum, a város "főtere". A fontos szentélyek ( Saturnus, dioszkurok) és a kereskedelmi intézmények mellett megjelentek a bazilikák, a törvényhozás helyszínei is. A Forum végleges elrendezése Ceasar és Augustus idejéhez kötődik. A névlegesé vált Comitiumot Ceasar a Mars mezőre helyezte át. A Curia és a Rostra a Forumon belül került új helyszínre és mindketten megépítették a saját forumukat. A későbbi császárok idején inkább csak felújítási munkák zajlottak, legjelentősebb új építmény Septimius Severus diadalíve volt.
A birodalom bukása után a területet elhagyták, városszéli marhalegelő lett. A reneszánsz idején volt egy rövid "szoborbányászó" időszak, majd egy szünet után a napoleoni korszakban kezdődtek az ásatások.
A Palatinus kultuszhelyei. Később Vittoria és Cibele ( Magna Mater) majd Augustus idején Vittoria és Apollo kultusza került előtérbe. A köztársasági kor végéig a Palatinus luxuslakónegyed volt, itt lakott a két ellenség Marcus Antonius és Cicero is. Augustus pedig a saját lakóhelyét tette az állam székhelyéve, utódai pedig követték. A legtöbb császár idején folytak építkezések, a legjelentősebbek Domitianus és Septimius Severus idején. A birodalom bukása után gyakorlatilag elhagyták a dombot. Egyes romokat pedig kisebb templomokként, kolostorokként vagy erődtornyokként használtak. A Horti Farnesiani " közjátéka" után a 18. sz végétől indultak az ásatások, amelyek a mai napig tartanak. 1961.ben tárták fel Augustus házát, 2009-ben pedig egy forgó csarnokot ( aula rotante), amely a Domus Aurea idáig érő nyúlványa volt. El sem tudom képzelni, hogy nézhetett ki, a Domus Aurea vezetésen is volt róla szó, de nem mondott a guide konkrétumot.
Mamertinus börtön. Ez volt az állami börtön, amit az antik korban Tullianumnak hívtak, mert volt itt egy forrás (tullus). Ez adott alapot annak a középkori legendának, amely szerint Szt Péter is itt raboskodott és megtérítette és a forrás forrás vizével megkeresztelte őreit. Ezért 1726-ban S Pietro in Carcere néven szentelték templommá. Az épület az ie 2sz-ből származik. Erre építették rá a S Giuseppe di Falegnami templomot, amely a 17sz-ban készült, de a 18sz-ben felújították. A templom belsejében mindkét korszakból találhatók művek. A mellette levő épületeket 1932-ben bontották le.
A könyv a Forum , majd a Palatinus leírásával folytatódik.
A Palatinus története. Strategiailag fontos helyen található, innen lehetett kontrollálni a Tiberis átkelőjét a folyónál, és a mellette levő piacot a Foro Boariot. A legenda szerint az Arkadiaból Evandro király és fia Pallante vezetésével érkező görögök lakták a dombot. Az 1946-os ásatások során a korai vaskorból származó kunyhók maradványai kerültek elő Foro Boario néző oldalon. Az egyik kunyhót még a császárkorban is többször restaurálták és Romulus házaként tartották nyilván. A domb északi sarkán ie 8sz erőd töredékei maradtak me, amelyet a Romulusnak tulajdonított fallal lehet azonosítani.
A Palatinushoz számos kultusz is kapcsolódott. A Palilia június 21.-én a város alapításának ünnepe volt. A Lupercalia ünnepén pedig az ikereket tápláló farkasra emlékeztek a domb lábánál levő barlangnál (Lupercal)
