A teljes, Abonyig terjedő szakaszt 2019 végére ígérték, illetve júliusban a Cegléd környéki szakasz átadását (ez szemmel láthatólag jól áll), de én sokszori guglis kereséssel sem találtam semmi újabb konkétumot, sőt ígéretet sem!
2019 opening: M4: Üllo Cegledbercel 36.3km (April 2017 to Summer 2019) ? map M44: Tiszakürt Kondoros 62km (December 2016 to Summer 2019) ? map M2: north of Vac-South north of Dunakeszi/Fot 16km (May 2017 to 2019) [2nd c/w] ? map M70: east of Tornyiszentmiklos north of Csörnyeföld 5.0km (Fall 2017 to Fall 2019) [2nd c/w] ? map M70: south of Csörnyeföld north of Letenye 5.5km (Fall 2017 to Fall 2019) [2nd c/w] ? map R67: south of Somogybabod north of Kaposfüred 33.2km (Fall 2017 to Fall 2019) ? map M4: Abony-West Abony-North 11.2km (March 2018 to Late 2019) ? map
Mondd, Te hány párhuzamos utat építenél ki a 47-essel? 1: Régi 47-es totális felújítása. 2: Néptelen, saját csilliárdjainkba kerülő "A" nyomvonalú autópálya-a 21 éve nem létező Sarkadi cukorgyár helyett a a biharugrai halastavak, mint ipari fellegvár bekötéséhez 3: Dobozi elkerülő a traktoroknak (a kamionok meg csak koptassák tovább a 47-est 4: szuper vasút Debrecen -Szeged között (nem mondom, hogy a Trinonban elveszett vasúti körgyűrűt nem lenne jó pótolni, azonban a kutya sem használta a kamionszállító vonatokat Biharkeresztes-nyugati határ között, de néhány száz milliárdért lehet újra próbálkozni:-))))
Finisbe van már Üllőnél az M4-nél a körforgalom átadása és így a lámpás csomópont megszűnése, és a forgalom felüljáróra terelése a 4-es útnak. Már a száma is megvan ennek a jövőbeni átkötésnek, ami az M4 és a régi 4-es között megmarad mint kapcsolat, a táblák szerint 404-es főút lesz. A közelben vezető távvezetéket is most építik át, új helyre kerültek a hatalmas rácsos oszlopok. Igyekezni kell, mert utána e kell bontani a régi csomópontot, hogy a mostani M4 véget egyenesbe hozzák az új M4-el. Mert szeptember végén M4 átadás végig Abonyig.
Kíváncsi leszek, hogy mi elsz a száma a Vecsésen és Üllőn átvezető 400-as útnak, meg akkor az Albertirsa-Cegléd-Abony közötti 40-es útnak, azaz az egész vissza lesz-e téve sima 4-es főúttá. Ahogy az lenni szokott az M út melletti régi utaknál.
Erre írtam hogy ez a 127/128-as vonal-kettős még csak szárnyvonal-hálózatnak is csak egy ócska tákolmány ez az egész.
De mutass egy olyan vonalat, amely Debrecentől Békéscsabáig a 47-es úttal párhuzamosan futna. Nem tudsz mutatni ilyet, mert ilyen nem létezik! És két sínpárosban lenne rá szükség, meg nagy terhelhetőségű, villamosított fővonali minőségben!!! Egyedül a Békéscsaba-Szeged fővonal van meg ami ilyen, de ennek meg viszont sajnos nincsen folytatása Békéscsabától észak felé a 47-es mentén, pláne nem Debrecenig!!!
És ugyanez a helyzet a Szeged-Pécs vasúti kapcsolatban is. Ott is az van, hogy Szegedről Pécsre egyszerűbb Bp.-n át eljutni, mint a Kiskunság déli és a Bácska északi részén át, mert nincsen ott az 55-ös főúttal párhuzamosan futó vasúti fővonal, de még csak szárnyvonal sem. Ott is csak olyan szárnyvonalak vannak, amelyek zegzugos cikcakkvonalban cikáznak Szegedtől az 5-ös úttal párhuzamos vasútig, majd onnan "ezernyi" átszállással és "milliónyi" időveszteséggel lehet csak átjutni Szegedről Pécsre, ami 1-2 napig is betartana időben. <---(Szeged-Kiskunfélegyháza--> Kiskunfélegyháza-Kiskunmajsa-Kiskunhalas--> Kiskunhalas-Jánoshalma-Mélykút-Bácsalmás-Bácsbokod-Baja-Bátaszék--> Bátaszék-Palotabozsok-Nagypall-Pécsvárad-Hird-Pécs) ["-->" = átszállások helyei)
Szárnyvonal éppenséggel van Békéscsaba és Debrecen között. POntosabban csak Gyoma és Püspökladány közöttm, mert a többi meglévő fővonal. Egyedül a dévaványai irányváltást kellene megoldani. De hogy ez a 127/128 vonal nem lesz felújítva a büdös életben, azt biztosra veszem. Pedig egy mintegy 70-80 km-ny vasútvonalat kellene gatyába rázni legalább 80-as tempóra a jelenlegi 60 helyett. Akkor Szeged-Békéscsaba felől Debrecen felé nem kellene a fél Alföldet megkerülni. De a vasúti teherszállítást már úgy leépítették, hogy belátható időnm belül javulás itt sem lesz. De fölösleges olyna dolgokról beszélni, hogy mi lenne a megoldás, ha annak megvalósítása szóba sem kerül. Abból kell építkezni ami van. Piros, sárga vagy zöld nyomvonal lesz megvalósítva ha lesz. Lássuk be, az úttól fellendülés nem lesz a leszakadt térségben. Ellenben nem segít semmit a 47-es mellett fekvő ipari létesítményeken. De én ezt a témát most befejeztem.
A gyorsforgalmi utat nem a célfuvarra találták ki -- hanem az átmenő tranzitforgalomra! -- , mert azt éppen ezek a teherautók dugósítják be a legjobban. Lásd: a 4-es főút is ezektől van agyonterhelve.
Megoldás a (44071)-ben megemlített, a 47-es főúttal párhuzamosan kiépítendő két sínpáros villamosított vasúti fővonal, amely felfűzi Debrecen, Berettyóújfalu, Szeghalom, Körösladány, Békés, Békéscsaba, Orosháza, Hódmezővásárhely, és Szeged városokat. A városi nyomvonalát pedig úgy kell megtervezni, hogy az az összes meglévő gyárhoz minél közelebb, vagy ha lehet, a közvetlen közelében fusson el. Amelyiknél ez nem lehet, ott gyáranként egy-egy széles bekötőutat kell kiépíteni azon a nyúlfarknyi 1-2 km úthosszon, amely a vasútállomásoktól a gyárakig elvezet. Az ipari teherforgalomra mindig is a vasúti teherforgalom volt való, amit a közút "gyomra" csak nehezen emészt meg (leromló útburkolat + forgalmi túlterhelés!, stb. ...).
Azt kell belátni ui., hogy hazánkban egyedül a 47-es főút van olyan lehetetlen helyzetben, hogy az évtizedek óta a forgalma egy másodrendű főútnak valóról egy elsőrendű főútnak való mértékűre növekedett meg, miközben a kutya sem gondolt rá, hogy a tehermentesítésére kiépítsenek egy olyan komoly vasúti fővonalat, mint amilyen Debrecennek és Szolnoknak a 4-es mellett futó 100-as vasúti fővonal. Ha ránézel Dél-Hajdú-Bihar, Békés, és Csongrád megyék vasúti térképére, akkor azt látod, hogy ott a Debrecen-Békéscsaba-Szeged útirányban nincsen egyetlenegy közvetlenül egyenesen futó vasúti fővonal sem, de még csak szárnyvonal sem ez irányban. Amit látsz, az nem egyéb, mint egy tervezés nélküli, teljesen logikátlan nyomvonalakból összetákolt, összevissza "tervezéssel" összehányt vasúti szárnyvonal-"hálózati" katasztrófa. Ui. Debrecenből Szegedre vasúton eljuthatsz ugyan Szolnokon és Cegléden át, de hogy Békéscsabán és Orosházán át sehogyan sem, az 100%-osan sajnálatos tény!! Ezen kell(ene) segíteni!! Pont.
Csak nem érted. Én nem arról beszélek, hogy Békéscsabáról Debrecenbe hogy jutnak el. Hanem arról, hogy akiknek a 47-es menti települések ipari létesítményeiben van céljuk (Mezőberény, Körösladány, Szeghalom, Füzesgyarmat) azoknak nem alternatíva se a piros nyomvonal, se az általad említett út felújítva sem. A Tranzitnak mindegy, de a célfuvarok esetén nem. Ezért jelentene megoldást a sárga vagy zöld nyomvonal. A piros ebből a szempontból oly mindegy ha nem is létezne.
"Nem tudod kitiltani, mert nincs alternatív útvonal, ahol közlekedjenek."
De, ki tudod tiltani, mert van alternatív útvonal, éspedig a kb. 60 km úthosszon is csak 6 települést érintő -- a 47-essel párhuzamosan futó -- Békéscsaba-Doboz-Vésztő-Körösújfalu-Komádi-Furta összekötő útvonalat jelölném ki. <--- (Ld.: (44044)-es hsz.!) Ha van mit javítani ezen összekötő úton, akkor előzetesen fel kellene újítani úgy, mint nálunk a 3502-es utat (Tiszavasvári-Hajdúböszörmény), ami 2013 óta mindmáig főútvonal-minőségű(!!) felújítást kapott. A mezőgazdasági gépek használják ezt, a személyautók és a kisebb teherautók pedig a jelenlegi, de elkerülőzéssel korszerűsített 47-es főutat. (Az elkerülőket természetesen mindenhol ki kellene építeni, minden település mellett.)
"Ha a tehergépjárművel vagy bizonyos súlyhatár felett behajtani tilos, kivéve célforgalom táblával meg nem csináltál semmit, mert mivel nagy részuüknek itt a célja, úgyis itt közlekedne."
Azt is írtam, hogy a nehéz teherforgalmat a Debrecen-Szeged nyomvonalon kiépítendő két sínpáros villamosított vasúti fővonal megépítésével kellene kiváltani.
A mezőgazdasági gépek, amik olyan nagy mértékben rongálják az utat, azok meg jellemzően lakott területen kívül tapossák az aszfaltot. Az elkerülővel megint nem oldottál meg semmit az útterhelést illetően.
Oké, de a 47-es jellemzően nem a települések belterületén rossz minőségű, hanem városon kívül. Így az elkerülővel nem sz@rtunk a kútba, csak a kávájára, onnan meg belepotyogott. :)
Akinek valamelyik városban vagy faluban van dolga, az oda behajt a régi 47-esen, le az elkerülőről (úgy, mint pl. Hódmezővásárhelyen is). Akinek meg távolsági forgalmi dolga van, pl. Szegedről Debrecenbe szállít, az Szegedtől Debrecenig kikerülhetné az összes(!!) falut és várost.
Nem tudod kitiltani, mert nincs alternatív útvonal, ahol közlekedjenek. Csak egy példa, a cukorrépa termelő földről hogy szállítsák el a termést? Ha a tehergépjárművel vagy bizonyos súlyhatár felett behajtani tilos, kivéve célforgalom táblával meg nem csináltál semmit, mert mivel nagy részuüknek itt a célja, úgyis itt közlekedne.
"Azért némi dolgot kifelejtettél a számításból. Ez a környék nem a főváros. A jelenlegi 47-es melletti ipari létesítményeknek nem alternatíva a veres nyomvonal. Ha ezt a változatot építik meg, a 47-es ugyanolyan túlterhelt lesz mint most."
1.: Régen a 47-est sima 2×1 sávos másodrendű főútvonalnak építették ki, és simán el is bírta az akkori forgalmat. Azóta azonban a helyzet megváltozott, mivel a túlterhelésig megnőtt rajta a forgalom. Vagyis nemcsak Bp.-közelben, hanem vidéken is "ki lehet hízni" az utakat!!! :-O
2.: A piros nyomvonalat pártfogoló szakminiszter vagy szakállamtitkár is az én álláspontomon van. Márpedig ő egy egyetemet végzett ember. Csak nem képzeled le komolyan egy egyetemet végzett emberről, hogy nem tudja hogy egy utat hogyan kell megtervezni??!! :-)))
De. Csak ezenkívül azt is megértettem, hogy az út roppant leromlott állapotban van, és hogy ennek a túlterhelése a legfőbb oka. Ki kell tiltani az említett járműtípusokat!!!
Amíg le nem tiltják a nehéz, lassú, túlméretes járműveket, addig nem fog megoldódni a probléma. Részben rongálják a burkolatot ami sebességkorlátozásokat von maga után, részben pedig a gyorsabban haladni szándékozóknak állandóan ezeket kell kerülgetniük, az előzési lehetőségek után hosszú percekig csak vágyakozva... .
Egyrészt elkerülőzni kell ezt az utat, másrészt ki kellene szélesíteni 2+1 sávosra, de a harmadik sáv jobb szélre kerülne, és a tehergépkocsik kapaszkodósávját vagy lehúzódósávját képezné. Azaz a tehergépkocsiknak ide lenne lehetőségük lehúzódással segíteni az őket előző gyorsabb személygépkocsikat, és ezzel az előzéskor a szgk.-knak nem kellene igénybe venniük a menetirány szerinti bal oldalt. A sáv neve lehetne "Tehergépkocsi-forgalmi sáv*, és az útburkolati jele egy fehér vagy egy sárga színű teherautó-piktogram lehetne. E sávot csak tehergépkocsik vehetnék igénybe, szgk.-k csak a jobbra kanyarodáshoz való besoroláshoz vehetnék igénybe kivételszabály-jelleggel, azaz éppúgy, ahogy most a "BUSZ-forgalmi sávot" is használhatják a szabályok szerint.
* Ezt be kellene tenni a KRESZ-be, és az utat e szerint kellene átépíteni és utána már használni is. Sok mindent megoldana hosszabb időre.
Nemcsak traktort mondtam, hanem az összes olyan mezőgazdasági gépet, melyek aránylag nagy tengelyterhelésűek: traktor, mezőgazdasági vontató (= traktor + 2 pótkocsi), meg kombájn, amit mondtam. De ezekhez hozzáteszem még a pótkocsis tehergépkocsit (áltb. 2 pótkocsival), a nehéz pótkocsis tehergépkocsit (áltb. 2 pótkocsival), a tárcsázógépeket, az összes mezőgazdasági földmunkagépet (üzemi rotációs kapasort vontató erőgépeket, ekesort vontató mez.-vont.-gépeket, stb. ...). Ezek azért vagy felette vannak a 3,5 tonnának, vagy adott esetben megpakolva a 7,0 tonna feletti kategóriát is megsúrolhatják (pl. a vágó-sertést, vágó-szarvasmarhát, jószágot, takarmányt, szemesterményt, silókukoricát, tápszereket, cukorrépát, stb.-t nagy mennyiségben szállító, 2 pótkocsit vontató nehéz pótkocsis tehergépkocsik is ilyenek).
Más esetben volt rá már példa a környékünkön is, hogy nem érik ugyan el a 3,5 tonnát sem, de gondatlanul közlekednek a tárcsázósorral vagy az ekesorral, és nem emelik fel azokat eléggé, és emiatt barázdásra "felszántják", felsértik vele az aszfaltburkolatot.
Ezekre a járművekre mindre útterhelési adót kellene kiróni, mivel közlekedésük során az átlagos használatnál sűrűbben sérül meg az útburkolat. És ez nem lenne azonos az úthasználati díjjal, hanem ezt kifejezetten az útburkolatot fokozottan igénybe vevő járművek után kellene behajtani, járművenként!
Te csak ne becsüld alá K. ormányunk tenni akarását, meg hát amúgy is úgy működik a miniszterelnök elvtárs agya, hogy minél többen mondják neki, hogy ez marhaság, csak annál jobban fogja akarni...