A 81-es forgalmát évek óta nem mérték rendesen. 2016-ban összesen 1 ponton (közvetlenül Győr előtt) volt értékelhető mérés, 2015-ben ugyanott, és még egy helyen, Mór környékén, 2014 szintén. Ezen kívül még négy-öt helyen vannak időszakos, az évben 30-50 napon történő mérések, ezek megbízhatósága korlátozott, de azért többet érnek, mintha nem is lennének.
Mindenesetre ami adat a rendelkezésünkre áll, abból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a 81-esen a Fehérvár - Győr forgalom szerepe minimális, és semmiféle kapacitásbővítést nem igényel. Némileg leegyszerűsítve az út két végén a Fehérvárra és Győrbe ingázó forgalom dominál, a közepén a kihasználtság alacsony.
A 83-as mérési adatai hasonlóan megbízhatatlanok, de abból is az látszik, hogy a Győrbe ingázók töltik meg.
Én úgy hallottam,hogy ez valami alku volt.Beígérték az off 10-es vasútvonal villamosítását,ez ilyen-olyan okok miatt meghiúsult.Cserébe "kapták"a 83-as 2x2 sávos kiépítését.
A Galvani-hídnál probléma, hogy legyalulnák a Határ úti kiserdőt. Annál az Albertfalvai hídnál nem lenne ez gond, ami a Határ út folytatása lenne lényegében? Arról nem is beszélve, hogy Budán vége van mint a botnak, semmi esély az M1/M7 felé vezető átkötésre.
Akkor meg gyenge az önkormanyzat. Lehet ösztönözni is egy telephely athelyezest, az ilyet hivjak vissza nem teritendö tamogatasnak. Kb. mindegy, hogy egy extra ut epiteset fizeti ki az önkormanyzat, vagy megdobja a ceget ezzel a penzzel, hogy helyezze at a telepet.
Valószínűleg a vállalkozónak az új kút fúrása a 4/405/M4 felőli oldalon semmilyen szinten nem áll gazdasági érdekében. A telephely-áthelyezés 100+ millió Ft költégét senki se fizetné ki neki, a városon keresztüli szállítmányozás társadalmi költségeit meg nem neki kell állnia.
Most meg használja a volt TSZ telephelyet (tényleg az) olcsón, nem áll benne neki tőkeköltség.
Miert kellene kollektivan annak is fizetni, aki nem is hasznalja az autopalyat, mert nem olyan helyen lakik, nem olyan utvonalakon jar, ahol opcio lehetne. Ne büntesd azt, akinek nem opcio az autopalya földrajzi elhelyezkedese miatt.
Ha rajtam múlna, akkor a saját megyéjében senkinek sem kellene váltania megye matricát (aki sajnálja rá a pénzt, az megérdemli a dugót), hanem annyival több gépjárműadót szednék, azaz 5000-rel többet évente. De cserébe mindenki megkapná ingyen a saját megyéjébe, azaz már postázni sem kell, mert e-matrica van; azaz be kéne vezetni a megyerendszámot, a mostani 3 betű-3 szám helyett, és akkor ezt könnyű lenne nyilvántartani.
Érdekes, akkor az Albertira-Cegléd között már idén átadják a 2*2 sávos szakaszt. Bár ha azt vesszük, hogy az 56-60 km között eddig is 2*2 sáv volt, utána meg Ceglédig csak mellé kellett építeni a másik 2 sávot, és 2 különszintű csp-t kellett csak kialakítani, akkor a 21-es út hasonló munkái alapján reális, hogy 1,5 év alatt ezzel végeznek is.
91-ben alakult mint családi vállalkozás, ha jól rémlik. jól.
A cégcsoport 2013-ban meghaladta a 600 millió liter értékesítési volument, ásványvíz és energiaital szegmensben évek óta piacvezetők a gyártási volument tekintve. Ez annak is köszönhető, hogy a fogyasztók ugyanis egyre inkább szembesülnek azzal, illetve ráébrednek arra, amit a gyártó is törekszik átadni üzeneteiben, hogy az alacsonyabb árpont, nem egyenlő rosszabb minőséggel, sőt! Mindezt bizonyítja, hogy az elmúlt hetekben két internetes portálon is az albertirsai üzemből kikerülő vizet választottak a legfinomabbnak. Minőségirányítási tanúsítványaink mellett mindig megfelelnek a multinacionális vállalatok rendszeres, szigorú auditjainak. Mára több nemzetközi láncnak már külföldre is gyártanak szomjoltókat; így mondhatni, hogy a magyar vizek és üdítőitalok nagykövetei több környező országban is - és minden bizonnyal a jövőben Szaúd-Arábiában is.
MAGYARORSZÁG LEGMODERNEBB ÁSVÁNYVÍZ- ÉS ÜDÍTŐ PALACKOZÓ ÜZEMÉT AVATTA FEL AZ AQUARIUS-AQUA KFT.
A 10 millió eurós beruházással létrehozott csarnokot Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter adta át Albertirsán 2012. október 31-én.
Az Aquarius-Aqua Kft-t 1991-ben alapították, és az albertirsai telephely 2000 óta működik. Az elmúlt években sok-sok innováció valósult meg, míg eljutottak erre a fejlettségi szintre – piaci részesedésük mára meghaladja a 35%-ot.
A menedzsment büszke arra, hogy a magyar tulajdonosi kör azóta is változatlan, és 200 kollégának teremthetett munkahelyet.
Az 1992-től Benedek és Plutzer Kft.-ként jegyzett cég 2005-től működik új néven, miután a hangsúly egyre inkább áttevődött az ásványvíz palackozásra és forgalmazásra. A kitűnő ásványvizet adó albertirsai kúttal rendelkező százszázalékos magyar tulajdonban lévő magyar vállalkozás 2000 óta a legnagyobb élelmiszer-áruház láncok beszállítója.
