Keresés

Nem kellenek a megfigyelt részecskékhez se e/3 elektromos töltésü kvarkok se gluonok, se a Higgs-bozon, de nem is kell se az erös- és se a gyenge-kölcösnhatás sem.

Csak a négy elemirészecskék, e, p, P és E, kellenek meg az elektromágneses és a gravitációs kölcsönhatás.

""Mi is a Higgs-bozon baromi nagy nyugalmi energiája, te barom."

126,0 GeV/c²

Azaz mivel a proton tömege (nyugalmi energiája) 938 MeV/c², ezért a Higgs-bozon 134-szeres protontömegnyi. Az meg nehézsúlynak számít a részecskék között..."

A Higgs-bozont nem látta soha senki. És mond te együgyü, honnan származik a Higgs-bozon 134-szeres protontömegnyi tömege???ß.

Te együgyü Elminster Aumar, az elektron tömege

m_e = 9.109 382 15(45)·10⁻³¹ kg,

a proton tömege

m_P = 1,672621777(74) ·10⁻²⁷ kg,

és az elemi elektromos töltés

e = −1,602 176 487(40)·10⁻¹⁹ C

természeti állandók.

A Planck állandó meg csak egy Lagrange multiplikátor szerepét tölti be, a h nem kvantálja az energiát és a h csak a részecskék mozgásegyenleteiben lép fel. És léteznek más Lagrange multiplikátorok is. Ezek alapján határoztam meg minden test, minden megfigyelt részecske, összetételét a négyféle stabil elemirészecskékböl, az e, p, P és E-böl

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=144813272&t=9173849 .

"Nincsen semmilyen más kvantum, csak az elemirészecskék kétféle megmaradó elemi töltése.

 Az LHC csak egy kifecsérelt befektetés!"

Elismerem, sz@r dolog, amikor a realitás nem bekopog a hozzád hasonló bolondok zárt kis álomvilágába, hanem vasalt bakancsban berúgja az ajtót.

Egyúttal vicces is...

"Mi is a Higgs-bozon baromi nagy nyugalmi energiája, te barom."

126,0 GeV/c²

Azaz mivel a proton tömege (nyugalmi energiája) 938 MeV/c², ezért a Higgs-bozon 134-szeres protontömegnyi. Az meg nehézsúlynak számít a részecskék között...

"Éppen erre építették az LHC-t, ahol 14 TeV-ig tudják feltekerni a kakaót, hogy kipöckölhessék a Higgs-mezőből valós részecskévé a kvantumát...“

Nincsen semmilyen más kvantum, csak az elemirészecskék kétféle megmaradó elemi töltése.

Az LHC csak egy kifecsérelt befektetés!

„Az elektromágneses mezővel való kölcsönhatáshoz sem kell valós fotonnak részt vennie, és a Higgs-mechanizmushoz sem kell valós Higgs-bozonnak felbukkannia, pláne azért sem, mert baromi magas a Higgs-bozon nyugalmi energiája, és nem fog csak úgy szíre-szóra előpattanni a Higgs-mezőből. Éppen erre építették az LHC-t, ahol 14 TeV-ig tudják feltekerni a kakaót, hogy kipöckölhessék a Higgs-mezőből valós részecskévé a kvantumát...“

Az elektromágneses mezővel való kölcsönhatáshoz nem kell se valós, se valótlan foton!

A Higgs-mechanizmusra nincs is semmi szükség. Mi is a Higgs-bozon baromi nagy nyugalmi energiája, te barom.

„Az elektron - mivel az elemi részecske - tömegét a Higgs-mezővel történő kölcsönhatása eredményezi.“ Igeeen? Bevagy rúgva?

„A proton tömege pedig eléggé bajos dolog, mivel jórészt nem az alkotó kvarkok tömegéből áll, hanem a kvarkokat összetartó gluonok kötési energiájából.“ A kutyaf*szát!

„Küzdenek is vele rendesen, hogy egy ilyen összetett részecske tömegét visszavezessék az alkotórészek tömegére, és a számolásokkal éppen a magyar fizikusok jutottak a legmesszebbre.“ Azért küzdenek vele, mert fogalmuk sincs mi is az a "tömeg".

Ez nekem sikerült is, és a súlyos és a tehetetlen tömeget is kiszámítottam.

Még nem engedtem be a kocsmába?

Hát, azzal, hogy a valóság tényeit tagadod, biztosan nem fogsz előrelépni egy centit se a saját fizikai modelled kidolgozásában. Mert lehet, hogy jó lesz ugyan valamire, de speciel a mi valóságunk leírására alkalmatlan lesz. (Egyébként már most is az.)

De ezt már egyszer mondtam.

"Mit gondolsz, hány Higgs-bozon kell például az elektron, vagy a proton tömegéhez?"

Egy se.

Az elektron - mivel az elemi részecske - tömegét a Higgs-mezővel történő kölcsönhatása eredményezi. A Higgs-bozon pedig ennek a mezőnek a kvantuma ugyanúgy, ahogy a foton az elektromágneses mezőé. Az elektromágneses mezővel való kölcsönhatáshoz sem kell valós fotonnak részt vennie, és a Higgs-mechanizmushoz sem kell valós Higgs-bozonnak felbukkannia, pláne azért sem, mert baromi magas a Higgs-bozon nyugalmi energiája, és nem fog csak úgy szíre-szóra előpattanni a Higgs-mezőből. Éppen erre építették az LHC-t, ahol 14 TeV-ig tudják feltekerni a kakaót, hogy kipöckölhessék a Higgs-mezőből valós részecskévé a kvantumát...

A proton tömege pedig eléggé bajos dolog, mivel jórészt nem az alkotó kvarkok tömegéből áll, hanem a kvarkokat összetartó gluonok kötési energiájából. Küzdenek is vele rendesen, hogy egy ilyen összetett részecske tömegét visszavezessék az alkotórészek tömegére, és a számolásokkal éppen a magyar fizikusok jutottak a legmesszebbre.

Elminster Aumar, te általában a fizikához nem konyítsz semmit, és ezen túl a részecskefizikához, abszolút fingod sincs. Nem is tudod, hogy ha a részecskefizikusok a részecsekröl makognak, ezeket emlegetik https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_particles. Ezeket a részecskefizikusok aztán tetszölegesen keverik, mert fogalmuk sincs mi, mi?

Mit gondolsz, hány Higgs-bozon kell például az elektron, vagy a proton tömegéhez? Kérdezd meg ezt a részecskefizikus tudósoktól.

A fizika tudása nem abból áll, esztelenül szajkózni az olvasottakat, hanem tudni is, amit megemlít az ember.

Mi például igazán a proton, a neutron, a gluon és a neutrínó? Mik a mértékbozonok, mi a Higgs-részecske, le´teznek-e ezek egyáltalán?

Erre a részecskefizikával foglalkozó tudósok se tudják a választ!!! Te mit akasz tehát?

“Az atommagok protonból, neutronból és gluonokból állnak.” Marha!

“A neutrínók meg neutrínókból állnak, mivel azok elemi részecskék.” Szarvasmarha!

“A Higgs-mechanizmus során nyernek a részecskék tömeget a Higgs-mezővel történő kölcsönhatásban.” Bödületes szarvasmarha!!!

CERN-nél semmiféle fundamentális részecskét sem fedeztek fel.

"A "hivatalos fizika" nem is tudja miböl állnak az atommagok, meg a neutrínók."

Tudja.

Az atommagok protonból, neutronból és gluonokból állnak.

A neutrínók meg neutrínókból állnak, mivel azok elemi részecskék.

"A "hivatalos fizika" még a tömeg fogalmát sem tudta tiszázni, nem tudta tisztázni, honnan erednek a részecskék tömegei."

Tudja.

A Higgs-mechanizmus során nyernek a részecskék tömeget a Higgs-mezővel történő kölcsönhatásban.

Egyébként 2013-ban adták meg rá a Nobel-díjat:

The Nobel Prize in Physics 2013

François Englert and Peter W. Higgs

"for the theoretical discovery of a mechanism that contributes to our understanding of the origin of mass of subatomic particles, and which recently was confirmed through the discovery of the predicted fundamental particle, by the ATLAS and CMS experiments at CERN's Large Hadron Collider"

"Hol hallottad és ki bizonyította kísérletileg, hogy a proton nem pontszerü (az alábbí értelemben)?"

Először J. Friedman, H. W. Kendall és R. E. Taylor az MIT Sranford Lineáris Gyorsítójában elektronok rugalmatlan szóródásával. 1990-ben adták rá a Nobel-díjat:

The Nobel Prize in Physics 1990

Jerome I. Friedman, Henry W. Kendall and Richard E. Taylor

"for their pioneering investigations concerning deep inelastic scattering of electrons on protons and bound neutrons, which have been of essential importance for the development of the quark model in particle physics"

De keress rá a neten például: "proton elastic scattering" és ilyen érdekességekre is lehet bukkanni:

Picturing the proton by elastic scattering

"The results of 25 years of elastic-scattering experiments with protons and antiprotons suggest a model of the proton with a layered structure that can be tested at the LHC."

Fig. 1. Physical picture of the proton from a phenomenological investigation of high-energy pp and p̅p elastic scattering.

Elminster Aumar, mit hallassz a kocsmában, ök állítólag mekkorának tartáják a protont?

(Csak megjegyzem, se az elektron, se a proton sugara nem meg be egy fizikai mennyiségbe sem.)

A "hivatalos fizika" még a tömeg fogalmát sem tudta tiszázni, nem tudta tisztázni, honnan erednek a részecskék tömegei.

A részecskék szerkezetét én ki is mutatttam, súlyos és nyugalmi tehetetlen tömeggel és kötési energiával együtt.

A kvarkelméletnek semmilyen fizikailag alátámasztott alapja nincs. Nem is áll semmilyen részecske kvarkokból, a kvarkokat senki sem tudta kísérletig kimutatni. Ez csak egy hivatalos mese.

A megfigyelt részecsék a négyféle stabil elemirészecskékböl, e, p, P és E állnak, a részecskék szerkezetét én ki is mutatttam.

Elminster Aumar mondtam neked már, menj a kocsmába, ott terjeszd a tetves godolataidat. A fizikához fingod sincs.

Mi van Elminster Aumar, kidobtak a kocsmából?

Hol hallottad és ki bizonyította kísérletileg, hogy a proton nem pontszerü (az alábbí értelemben)? A "hivatalos fizikát" én röhögöm teljes szájjal körbe.

A "hivatalos fizikát" én röhögöm teljes szájjal körbe. A "hivatalos fizika" nem is tudja miböl állnak az atommagok, meg a neutrínók.

A körülöttünk lévö anyag súlyos tömege, ami N protonból áll

m^g(anyag) = N∙(m_P – m_e).

Az anyagunk protonokból (P), elektronokból (e) és pozitronokból (p) áll. A pozitronok, N_p, száma nem jelenik meg a súlyos tömegben, mert a pozitron és elektron között is taszító a gravitációs hatás. Ezért tünik tömegnélkülinek az elektron-neutrínó, ν_e = (e,p). (Persze a proton és az elton között is taszító a gravitáció és így a proton-neutrínó, ν_p = (P,E), is tömegnélkülinek tünik.)

Az anyag nyugalmi tehetetlen tömege meg

mⁱ(anyag) = N∙(m_P + m_e) + 2∙N∙m_e – E(kötés)/c².

A stabil elemirészecskék, e, p, P és E, nem tudják egymást 10^-17cm alá megközelíteni. Ebböl az következik, hogy az elemirészecskék egészen 10^-17cm-ig pontszerünek tünnek, és ez alatt semmilyen belsö szerkezetet nem mutatnak, csak úgy tünnek, mintha kétféle megmaradó elemi töltéseik, q_i és g_i, lennének. A maximális anyag sürüség kb. 10⁺²⁴ g/cm³.

"És ha nem, mi nem jó?"

Már az első axióma hibás:

"Four kinds of point-like stable, elementary particles exist: e, p, P and E."

Ha a P a protont akarja jelölni, akkor az bizony KÍSÉRLETILEG BIZONYÍTOTTAN nem pontszerű és nem elemi, ugyanis belső szerkezete van.

És innentől kezdve csak lefelé halad az ostobaság spirálja.

Ne csodálkozz azon, hogy a "hivatalos fizika" körberöhögi az agymenésedet, ha már a legeslegelső megállapításodban egy orbitális baromság szerepel, ami ellentétes a mi valóságunk megtapasztalt tényeivel. Ha valaki hozzáértő egy így kezdődő hülyeséget kézhez kap, akkor már nem is olvassa tovább a második mondattól, hiszen hibás alapra csak sz@r felépítményt lehet felhúzni.

Már a hidrogénatomnál különbözik a súlyos tömeg

m^g(H) = m_P – m_e,

a nyugalmi tehetetlen tömegtöl

mⁱ(H) = m_P + m_e – 13.6 eV/c²,

mert a proton és az elektron között taszító a gravitációs hatás.

Bign: „"A galaxikusok peremén az égitestek nem úgy mozognak, mint ahogyan Newton elöírta!"

Mert az a baj, hogy seggel mentek a vályúnak. Nem a fizikus írja elő, hogy mi történjen, hanem a valóság "írja" elő, hogy a fizikus mit írjon, de általában ezt figyelmen kívül hagyja.

 Newton hány galaxist ismert? Már Einstein megoldása se jó, ezért vezették be a "sötét" anyagot. Azaz amit nem ismernek, azt nevezik annak.“

Ez “Newton hány galaxist ismert?” Ez “A galaxikusok peremén az égitestek nem úgy mozognak, mint ahogyan Newton elöírta!" csak azt jelenti, hogyha felhasználjuk Newton törvényét, te szörszálhasogató. Fritz Zwicky és Vera Rubin csak felhasználta Newton törvényét

m∙a = - G∙M∙m/r².

Vajon Newton „imerte-e“ az eröt, a tömeget és meg tudta-e mérni a testek relatív távolságát? Látott-e Newton inerciarendszereket? Bizony nem! (Arról nem is beszélve, hogy Newton nem is számított a gravitáció c-vel történö terjedésére és arra, hogy a gravitációt is elemi gravitációs töltések okozzák!)

„Nem a fizikus írja elő, hogy mi történjen, hanem a valóság "írja" elő, hogy a fizikus mit írjon, de általában ezt figyelmen kívül hagyja.“ Ez viszont egy nagyon tiszta meglátás! Úgye akkor nincs semmi szükség Einstein „megfigyelöjére“. Einstein is csak felhasználta a súlyos és a nyugvó tehetetlen tömeg azonosságát, kimérni sohasem tette.

Jó ez az axiómarendszer a természet leírásása?

Four kinds of point-like stable, elementary particles exist: e, p, P and E.

- The elementary particles carry two kind of conversed elementary charges, q_i  = {- e, + e, + e, - e} and g_i  ={- g∙m_e, + g∙m_e, + g∙m_P, - g∙m_P}, i = e, p, P, E.

- The elementary charges cause the interactions between particles. They cause the interaction fields. The masses m_P, m_e are the elementary masses of proton and electron.

 - The interactions propagate with c and the constant propagation is independent of the state of the motion of particles.

Because of the physical measurements, it should be taken into account that

- measurements with infinite precision cannot be assumed,

- each measurement is performed in finite regions of space and time.

És ha nem, mi nem jó?

"A galaxikusok peremén az égitestek nem úgy mozognak, mint ahogyan Newton elöírta!"

Mert az a baj, hogy seggel mentek a vályúnak.

Nem a fizikus írja elő, hogy mi történjen, hanem a valóság "írja" elő, hogy a fizikus mit írjon,

de általában ezt figyelmen kívül hagyja.

Newton hány galaxist ismert?

Már Einstein megoldása se jó, ezért vezették be a "sötét" anyagot.

Azaz amit nem ismernek, azt nevezik annak.

"Paradigmaváltás a fizikában: téridő görbülete kontra kvantumelv Eppur si muove 2016. február 04. - 38Rocky"

A nagy lóturót!

"A 17. században elkezdett fizika nem vette észre, hogy a testek nyugalmi tehetetlen tömege nem azonos a súlyos tömegével, vagyis a nehézségi gyorsulás NEM egyetemes. Továbbá, a 20. század eljétöl nem tudott a fizika megbírkózni az elektromosan töltött testek mozgásegyenletével a c-vel terjedö nem-konzervatív elektromágneses mezöben. Ezért én a gravitációs mezöt is megmaradandó elemi töltések által okozva képzeltem el és az a mezö is c-vel terjedö nem-konzervativ mezö jelentöségét kapta meg. Négy stabil elemirészecske, e, p, P és E, létezik, amiknek kétféle megmaradó elemi töltése van és az elemi töltések okozzák a kölcsönhatást a részecskék között."