Aszfaltutak esetében persze lehetne hosszú távú megelőző megoldást is találni az út tönkremenetelét okozó brutális mértékű hőtágulás ellen: olyan fémből megépített és a burkolatba beágyazott fésűs-csatlakozókat kellene a nagy hőnek kitett utakon 300 méterenként beépíteni, amilyet a hidak két végén is látni lehet, és amely szabályozott dilatációs elmozdulást enged az útburkolatnak, hogy az hosszirányban (útirányban) fel ne gyűrődhessen.
Budapesten és Debrecenben a villamossíneket és a vasúti síneket szokták kánikulai hőségben végiglocsolni, hogy kánikulai hőterhelés esetében a jelentős fokú hosszirányú hőtágulásuk ne vezessen a sínek egyenes vonalának a kígyóvonalszerű meggörbüléséhez, mert azon kisiklik a villamos vagy a vonat.
Ugyanilyen megelőző locsolást pedig az aszfaltúton is láttam már, mert nem akarták hogy a hatalmas hőtől felolvadjon az aszfalt.
Ne ezen gondolkozzál, hanem azon, hogy a locsolásnak -- az útépítés/útjavítás nagyon magas költségéhez arányított -- viszonylag kis költségével egy vagy több, egyenként is többszázmilliárdos értékű autópálya burkolatát menthetik meg.
De ha mindenáron ezen akarsz gondolkodni, akkor nézz meg akármelyik országban a nagyobb városokat, ahol úttisztítás céljára városonként jelentős locsolóautó-készletük van. Szóval van mit kivezényelni, ha a szükség éppen úgy hozza... !
Hát a FrioTech Kft. Szegedről Budaörsön kényelmesebben megközelíthető mint Mezőtúron ... így arra már rég jártam. Persze Budaörs már matricás nálam is. :-)
Annak valami technológiai oka van, hogy az útdíjas/védás fix kamerás kapuk előtt és után újra aszfaltozzák az utakat? A 47-esen a kopáncs kapunál és a régi 5-ösön az evezős pályánál is dolgoznak.
Csalnak az emlekeim, vagy ilyen mar Magyarorszagon is volt? Lehet keverem a Nemetorszagi emlekeimmel, de mintha az M1-en törtent volna. Cafoljatok meg, ha nem.
Ha itthon hazánkban van olyan nagy meleg, ami az aszfaltutaknak és a vasúti síneknek ártana, akkor egyszerűen végigvezetik rajta óránként a locsolóautót vagy a locsolómozdonyt, ami lehűti a veszélyesen felmelegedni készülő útburkolatot, vagy épp a vasúti sínt. Utóbbinál azok hajlamosak elgörbülni, melyeket hegesztett technológiával illesztenek egymáshoz, hogy a rázás elkerülésére kiiktassák a dilatációs hézagait (főleg a vasúti fővonalak esetében). Mondjuk én ezt a "technológiát" egy nagyon-nagyon nagy marhaságnak(!!) tartom, mert a síneket pont a dilatációs hézag védi meg a melegtől, mert útirányú (hosszirányú) mozgásteret hagy nekik. Ha mindenáron meg akarják szüntetni a hézagokat hogy ne rázzon, akkor nyomják teli a hézagokat FBS "gumiám"-tömítőpasztával, mert az rugalmasan enged valamennyit, vagyis a sín hosszirányú mozgásteréből is megmaradna valamennyi (bár mondjuk így is kevesebb mozgástér maradna, mint az eredeti.....).
Nem ezrek, és én nem mondtam, hogy mennyien, csak azt írtam, hogy mint minden új nagy kapacitású él egy gráfban, fel fog venni valamennyit a hálózat szűk keresztmetszeti vagy nem optimális terheléseiből (Árpád híd, Erzsébet híd, Petőfi híd, M0 déli híd, Szentendrei út, Váci út, Vörösvári út).
Ha bizonyos eljutások gyorsabbak lesznek, vagy azonos idejűek, de kilométerben rövidebbek, akkor arra fognak menni mind tranzit, mind agglo-város, mind agglo-agglo viszonylatokban is.
"Példaként a jövedelmek országrészenkénti eloszlását említette, és bár megfogalmazása szerint az évek alatt sokat tettek a differenciák eltüntetéséért, az államtitkár önkritikusan elismerte, hogy bőven akad még tennivaló ezen a téren is. Példaként Ausztriát hozta fel: hazánk lemaradását a nyugati szomszédunkkal szemben a gazdaság felgyorsításával csak csökkenteni lehet, de a fejlődés ütemének beállásával a fennmaradó különbség a párhuzamos fejlődés következtében mindig meglesz majd. Előadásában beszélt arról is, hogy a napjainkban a városok egyre inkább átveszik a megyék szerepét, amelynek következtében a megyei jogú városok válnak a régióközpontokká.
A prezentáción szóba került, hogy tranzit ország lévén hazánknak – különösen az alföldi térségnek – nagy érvágás, hogy Románia a 2009-es határidő óta sem tudta teljesíteni a schengeni követelményeket, és jelen állás szerint az újabb időpontra sem tudja majd. Tasó László ehhez kapcsolódva elmondta, hazánk saját erőből megépíti a nyolc országon áthaladó, a Balti-tengert az Égei- és a fekete-tengerrel összekötő, 3 ezer 300 kilométer hosszú Via Carpatia közlekedési folyosó magyarországi szakaszát, de arra nincs befolyása, hogy a környező államok is hasonlóképpen tesznek-e.
Ilyenek a az igazi (száj)hősök...
Ha nagy érvágás a "schengentelen" Románia, akkor miért építik meg a Via Carpathia magyar szakaszát?
Akkor is átvezetik a vak nénit a zebrán, ha nem is akar átmenni.
Ausztriával csökkenteni lehet a különbséget, ...amely mindig meglesz majd...
Amúgy az is érdekes, hogy ép július 1-től elég jelentős kapacitáscsökkentést hajt végre a Volánbusz a Budapest-Esztergom vonalon, hétvégén 0%, és párhuzamosan már most kevesebb csuklós jár a vonalon, és a hosszabb új de 2 tengelyes buszok vannak, indok vasúti közlekedés normalizálódása, pedig még nincs is itt a decemberi vasútvillamosítás utáni új menetrend, és Flirtes vonat beüzemelés. Szerinte,m ezzel is magyarázható, hogy a minisztérium prioritásban hátrébb sorolta az M10-es megépítését. Kicsit ez olyan, mint a 4-es metró, és 1-es villamos soha Kelenföldre el nem érő esete, az egyik kiütné a másikat, már ami a pénzcsapok indokoltáságát, és a támogatásokat illeti.
Én ott látnám esetleg a 10-es út forgalomnövekedését, ha az M0-ás a 10-esig tartana, és közben meg Kesztölctől az M1-ig megépül a 2*2 sávos R102-es autóút. Na akkor lehet az M2, M3, 11-es utak felől erre gyorsabb lesz az M1-es, mint körbe az M0-on. Bár az M3-as nem biztos, ott levisz azért az M31-es a távból, meg a menetidőből. De szerintem is nagyon túlzó ez a +50%, eleve kapacitás nincs ezen az úton ennyi, hogy +50% rámenjen. Sőt azért reális, hogy lesz forgalom csökkenés, azért egy sűrűbb, megbízhatóbb ütemes menetrend a Flirt motorvonatokkal lesz vasútra terelő hatása, ég és föld a mai menetrendi kínálathoz, menetidőhöz, és dízel motorvonat/klasszik szerelvényekhez képest. Azért dugóban ülni, vagy Svájci kulturált légkondis vonaton suhanni, ég és föld. Ráadásként Újpesten ott a metró, ami jó átszállási kapcsolatot ad a városra.
Hevenyészett számításaim szerint 11, 2, M2, 2102 irányból (de talán még 2101 is) az M1 felé már a csonka szakasznál is megérheti elmenni a 10-esig, (főleg ha a városban csúcsforgalom van, és még akkor is, ha el kell menni utána Tinnyéig, mielőtt Délre lehet fordulni). Nagy előnye lenne, hogy a csúccsal ellenkező irányban mehet az ember.
M3 és 3 irányból inkább majd akkor, ha kész lesz M1-ig
