A nullán keresztül a fogyasztók feszültségosztót képeznek ilyenkor a két fázis közt.
Megmondhatatlan, 400V AC-ra a két fázis közé sorbakapcsolt két fogyasztó közt miféle feszültségosztó alakul ki.
Ha az egyik ohmos nagyfogyasztó a katasztrófa biztos, de lehet füst és balhé egy izzó és egy tápegység között is, akármi.
Régen ezek nem voltak olyan gyakori problémák, egy vasaló meg egy csillár közt max kipukkan a körte, kicseréli marinéni, kész.
Motorok, fűtőszálak, ilyen vackok egész jól "bírják" ezt a fajta harcot, a mai elektronika meg szitne mindig a rövidet húzza.
Egy régi kezdetleges TV, ha ettől tönkremegy a kezdetleges önrezgő tápja, majd a szerelő kijön, kicserél pár alkatrészt benne, és a tv meg van javítva.
Egy mai háztartásban ez maga a totális katasztrófa, a dolgok, ha csak a tápjuk szál el, már javíthatatlanok szinte mindig(nem éri meg....), de általában a kapcsolótápok ezeket a feszültségeket már megszaladással jutalmazzák, és mindent legyalulnak maguk mögött.
Igen, csak elvégeztem a szakmát és mondjuk jó időben voltam jó helyen. Kimondom jobb üzlet ember vagyok mint villanyszerelő és jó kapcsolataim révén jó munkákat kapok. Már nem is emlékszem mikor kellett dolgoznom... Eddig jó embereket alkalmaztam, akik kiválóan dolgoztak, sajnos egy két emberem kiment osztrákokhoz, így újakat kellet felvennem.
A bemutatkozó üzenetedet szeretném bemásolni: Villanyszerelő vagyok közel 25 éve saját vállalkozásom 8 embert foglalkoztat, szeretem megbeszélni másokkal az új megoldásokat
Ennek ellenére egy ilyen alapdologgal nem vagy tisztában?
Mert ha van egy nagyfogyasztód egy fázison, ami magátol kapcsolgat, vagy folyamatosababn megy, pl bojler, fűtés, szivattyú, szinte bármi izmosabb, akkor az alacsony ellenállásán át a nulla annak a fázisnak a potenciáljára kerül, amiről az megy.
A kisebb szórakoztartóelektronikai készülékek vagy más háztartási gépek viszont lóghatnak másik fázison, és SEMMI nem viseli el a két fázis közt levő 400V AC-t, még rövid időre sem.
Az ma már nem értelmezhető, hogy "nincs bekapcoslva", mikor láttál tévén dvd lejátszón, mádiaboxon, stb olyan fizikai kattanós kapcsolót, amit használnak is napi szinten?
A mosógépeknek(!) nincs csak egy start gombjuk, a panel folyton, éjjel nappal a hálózati feszültségen lóg, és egy ilyen pillanatnyi 400V-ra kapcsolástól iszonyú, totális károk keletkeznek, (szétmegy a táp, kiég mögötte a mosógép agyát jelentő csak a teljes panellal együtt kicserélhető vezérlő chip is) szinte minden esetben.
Ahol van is fizikai kapcsoló, pl egy PC hátulján, ki nyulkál hátra és használja ezt? amikor az ATXnek épp az a lényege, nem kell kikapcsolni, csak "szoft-off" leállítani a gépet, ma már ilyenkor 10x gyorsabban is indul..
De laptop tápot is láttam már átütni a 400V-tól, és teljesen szétégetni a pár hónapos többszázezer ft-os gépet maga mögött teljesen.(pech, épp töltötték a nulla szakadásakor)
A FI-n a nullát is átvezeted nem csak a fázisokat.
Ha 3f-ú berendezésed van ami szimmetrikus terhelést ad és bontod a nulláját nem megy tönkre a berendezés, ilyenkor a nullavezetőre tulajdonképen szükség sincs
A 3f-ú gép szabályos bekötése az amit a hozzá adott leírás tartalmaz, attól ne térj el! Van amikor csak a 3f kell és van amikor kell a nulla is.
Úgy értem hogy van egy lakás amiben 3 25A van, javítsatok ki ha tévedek de úgy néz ki hogy bemegy 3 vezetéken 3 fázi egy nulla és egy föld. A 3 fázisú fi relé bele megy a 3 fázis majd 3 fázisú sínen megy a kismegszakítókra ahonnan pedig megy szét a lakásban, jól mondom?
Tegyük fel van a lakásban egy 3 fázisú gép, annak ilyenkor mi a szabályos bekötése? mármint mind a 3 fázis külön kismegszakítóról megy vagy van az ilyenekre 3 fázisú kismegszakító? illetve ha ilyenkor bontod a nullát akkor hogy is keletkezik túlfeszültség? ha nincs is bekapcsolva a gép.
Bocsi kicsit sok a kérdés de ezt nem értem hogy ha nincs bekapcsolva egy gép és bontod a nullát miért keletkezhet benne kár?
Ha jól értem vannak külön-külön fáziskoról táplált berendezések közös nullavezetővel amit elvágsz/lekapcsolsz. Ilyenkor a legkisebb terhelést jelentő fogyasztó(k) túlfeszültséget kap/kaphat és tönkre megy/mehet.
Egy nagy kérdésem lenne, adott egy 3 fázisú pont ha azt megszakítják mármint a nullát és nincs lekapcsolva egyik biztosíték sem akkor miért tehet kárt a rendszerben? Mi történik hogy kár keletkezik?
Hát ez is marha érdekes, mert most az előbb is leverte és azonnal visszakapcsoltam és megint használtam vagy 15 percet és utána amikor lekapcsoltam sem verte le, ahogy szokta. Máskor is azonnal visszakapcsolható, pedig ha fennállna a zárlat, akkor le kéne verje folyamatosan.
Szóval nem értem. Ha nem kéne mindent mindig újra beállítgatni minden locsolás után, akkor nem izgatnám magam miatta, visszanyomogatnám aztán annyi. De mivel minden elmegy, így elég bosszantó.
Van egy 5 éves búvárszivattyúm, ami azt csinálja, hogy ha bekapcsolom és folyamatosan locsolok vele, akkor kb. 1 órát megy mielőtt leverné a Fi relét. Ha viszont bekapcsolom és 5 perc működés után bármikor kikapcsolom, akkor a kikapcsolást követően fél percen belül leold a Fi relé.
Úgy 40 méter vezeték köti össze a táblával, elvileg 750 wattos.
Nem tudom eldönteni, hogy mennyire veszélyes hibája lehet, javítható-e vajon, illetve mi lenne akkor, ha a közelében lévő konnektorban lekötném a védőföldet, majd a konnektorba egy mobil Fi relét dugnék bele és azon át próbálnám működtetni...
Legjobb volna persze kicserélni, de arra most nincs pénz, locsolni viszont kell.
Csak néhány másodperc áll rendelkezésre, hogy észrevegyük az eltérést. Utána már a szemünk rohamosan fárad, egyre nehezebben vesszük észre az apró különbséget.
"Óvatosan kell kezelni ezt az "egyforma fényerőt" a szem tulajdonságai miatt. Alkalmazkodóképessége révén akár százszoros fényerőkülönbség is tud ugyanakkorának látszani!"
Írtam, hogy a két izzó EGY IDŐBEN világított, ugyanabban a csillárban, egymástól harminc centire. Az effajta összehasonlító teszteknek hatalmas előnye, hogy kizár rengeteg hibalehetőséget. Egyszerűen ránézel a csillárra és megállapítod, hogy a két fényforrás közül egyikre sem mondható, hogy erősebb/gyengébb a másiknál.
Az eltérő színhőmérséklet lehetett volna becsapós, de jelen esetben abban sem volt eltérés.
Vegyetek referenciának egy 40w-os E14-es halogén gyertyát is, olyat még kapni. De lehet, hogy sima izzószálasat is találni még itt-ott. Mérd őket "bruttósan" kopaszon, egy asztali foglalatban, és mérd "nettósan" is, azaz a konkrét lámpabúrátokban, a helyén, fent a plafonban, a búra befolyásoló tényezőit beleértve.
Óvatosan kell kezelni ezt az "egyforma fényerőt" a szem tulajdonságai miatt. Alkalmazkodóképessége révén akár százszoros fényerőkülönbség is tud ugyanakkorának látszani!
Ezt valamikor az 1800-as évek végén amikor az elektromos közvilágítás megjelent, már megszívták egyszer :)
