Ma Magyarországon a részvények csak számítógépen léteznek, nem tudok őket a kezedbe fogni. Ezért dematerializáltak.
A részvénykönyvbe valóban be kell jelentkezni és ez feltétele a részvényesi jogok gyakorlásnak is (PTK 3:246). Ez nem ügyeskedés, a tőzsdei cégeknél is így van: csak akkor kaphatok osztalékot az OTP-től, a Telekomtól, stb és akkor vehetek részt a közgyűléseken, ha a részvénykönyvben benne vagyok. A különbség annyi, hogy ezt elintézi nekem a bróker.
Nagyon szépen köszönöm a segítséget! Magyarországon ez a cég az egyedüli, aki ilyen konstrukcióban értékesíti a "részvényeit" Szerintem átvágás az egész, én pedig rendesen belefutottam. Üdülési jogot árul, de értéktelen, kézzel sem fogható részvénynek nevezett semmit kaptunk a pénzünké. Eladhatatlan, osztalékot nem fizet, vissza nem veszik, el nem adják, csak van. Részvénykezelési díja viszont évente van. Ma beleástam magam, olvasgattam, megdöbbentő leírásokat találtam:
Van itt összefonódás rendesen! Személyi kockázat közé soroljuk azt a tényt, hogy dr. Koltai Péter a Társaság elnök-igazgatója, ugyanakkor tulajdoni részesedéssel rendelkezik a Helikon Utazási Iroda Kft-ben és a Pláninvest Bróker Rt-ben. További személyi kockázatként említjük, hogy Horváth Tibor a Pláninvest Bróker Rt. elnök-igazgatója, továbbá a Helikon Utazási Iroda Kft. ügyvezetıje is. Tulajdonosi részesedéssel rendelkezik a Helikon Utazási Iroda Kft-ben, valamint a Társaság Felügyelı Bizottságának elnöke. A kockázat mellett a fent leírtak számos elınnyel járnak, mivel, mint tulajdonosok gondot fordítanak a tulajdonukban lévı Kft-k szabályos mőködésére, ugyanakkor, mint a Társaság elnök-igazgatója és Felügyelı Bizottság elnöke szigorúan ırködnek a törvényesség betartásán és betartatásán. A forgalmazónál Horváth Tibor által betöltött elnök-igazgatói funkcióra is a fent leírtak érvényesek. Ugyancsak elınyként említjük, hogy a felsorolt vezetık jól ismerik és átlátják a vállalati csoport mőködését. Hát azt tuti! Ember legyen a talpán, aki ezt rendesen átlátja, gondolok az átvert kisemberekre!
Részvénykönyvről semmi tájékoztatást nem adtak eddig, most hallottam róla először!
Na itt írnak az osztalékfizetésről: A Társaság nem tervezi a dematerializált részvények tızsdei bevezetését, ezért a dematerializált részvények nem likvidek és nincs másodlagos piacuk. A Társaság nem vállal garanciát sem a részvények visszavásárlására, sem másodlagos forgalmazására. A részvényest, akár törzs-, akár osztalékelsıbbségi részvénnyel rendelkezik a részvénytársaságnak a gazdasági társaságokról szóló törvény 223. § (1) bekezdése szerint felosztható és a közgyőlés által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott tárgyévi adózott eredménybıl, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredménybıl a részvényei névértékére jutó arányos hányada (osztalék) illeti meg. A részvényes az osztalékra csak a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. A becsapás itt, hogy csak annak fizetnek, aki a részvénykönyvben szerepel. Ezt meg a sok kis részvényes nem tudja, sőt nem is tájékoztatják őket. 21.4 milliót meg kifizettek a részvénykönyvben szereplőknek. Ügyesek, de tisztességtelenek!Valaki hallott már ilyesmit? Előre is hálásan köszönöm, ha felvilágosítanak ezzel kapcsolatban!
A mai esés annak fényében érdekes, hogy ugyaninnen tegnap még felállt, ma meg már nem. Gondolom tegnap a hírre esett, de biztos vagyok benne, hogy ma a nagyok adták - nyilván azok, akik jó diszkonttal vásároltak -, a 14,6 milliárdos forgalmat nem kisbüfik adták ma össze.
Ott valami félreértés van, olyan nincs, hogy az osztalékelsőbbségire nem fizetnek, pont az a lényegük, hogy ha van egy kis kifizetendő osztalék, akkor azok biztosan kapnak.
A tulajdonos-menedzsment-alkalmazotti hármasban az a közös, hogy jól menjen a cégnek, de alapvetően mindegyik mindegyikkel érdekellentétben van. A tulajdonos szeretné kivenni a hasznot, a befektetésének mielőbbi megtérülését várja el. A cégvezető meg nem nagyon adja ki a pénzt a cégből, mert "bármikor kellhet" beruházásra, anyagra, stb. Az alkalmazott meg igyekszik csak annyit dolgozni, hogy még éppen ne rúgják ki, míg a cégvezető max annyit fizet neki, hogy ne mondjon fel :)
"nem célja a társaságnak osztalék kifizetése" - ez azt jelenti, hogy csak azért, mert van szabad pénz, még nem biztos, hogy kifizetik osztaléknak. Osztalék(javaslat)ot az igazgatóság terjeszti a közgyűlés elé, az meg jóváhagyja. De ha az igazgatóság valamiért tartalékolni akar (pl. eredménytartalékba vagy valami jövőbeli beruházásra), akkor dönthet úgy, hogy nem fizet osztalékot, noha lenne rá fedezete és ezt nem is követelheted tőle.
" a részvények korlátozottan forgalomképesek, mivel a befektetés hozamának jelentıs részéhez csak más polgári jogi szerzıdések alapján" na ez már érdekesebb, ez már vetekszik a mire gondolt a költő? kérdéssel.
A legelső gondolatom az, hogy csak arra hívják fel a figyelmet, hogy ZRT lévén nincs tőzsdei bevezetés, ezért ha valamikor el akarod majd adni a részvényt, és szeretnél hozzájutni a tőkédhez plusz az időközben felhalmozódott értéknövekedéshez, akkor azt csak úgy teheted meg, hogy keresel valakit, aki megveszi tőled és ővele adás-vételi szerződést kötsz a kölcsönösen kialkudott áron. Ebben szerintem az az indirekt kijelentés is benne van, hogy a társaság nem vállal kötelezettséget a saját részvényei megvásárlására (miért is tenné).
Lehet, hogy rossz irányban tapogatózom, de majd kijavít valaki :)
Köszönöm a segítséget! Át bogarásztam én ezt a szabályzatot, de nem sokra megyek vele.
Osztalék elsőbbségi részvénynél nem fizetnek osztalékot. Ilyen van?
"Az Ajánlattevı felhívja a figyelmet a jelen tájékoztató alapján kibocsátott részvényekbe történı befektetés szokásos mértéket meghaladó kockázataira, így különösen arra, hogy nem célja a társaságnak osztalék kifizetése, valamint hogy a részvények korlátozottan forgalomképesek, mivel a befektetés hozamának jelentıs részéhez csak más polgári jogi szerzıdések alapján juthat a részvénytulajdonos." Tudja Valaki, hogy milyen más polgárjogi szerződések alapján lehet a befektetés hozamának jelentős részéhez hozzájutni? Nagyon érdekesek ezek a megfogalmazások!
Mondtam én, hogy bármi lehet. A legutáltabb részvény a BÉTen biztos a MOL. Lehetnek akármilyen eredményei, ezt sosem sztárolják, most sem érthető, miért vágták le ide. Szerintem egyszerűen olcsó, strong buy. Az meg rejtély, hogy több hete hogy adják a magyar piacot. Mondom mindig, a legblődebb piac épp az ide befektetők miatt, kiszámíthatatlan. Minden blue fizet osztalékot, és pont előtte verik őket be. Amikor negatív banki kamatok vannak. A manyupok felszámolása visszaütt itt is, elloptak 3e milliárdot.
Az osztalékelsőbbségi nyilván értékesebb, ha egyébként egyenlő szavazati arányok vannak, mert elsősorban az kapja az osztalékot, mint a neve is mutatja. Szóval ha van osztalék, akkor azok vagy elsősorban azok kapják. A pontos részletek benne vannak a zrt alapszabályában.
Üdvözletem! Segítséget, felvilágosítást szeretnék kérni azoktól akik jártasak a részvényekben, hogy tudásukkal segítsenek már megfejteni, melyik mit takar? Az Abbáziának 2 fajta részvénye van. Az egyik a dematerializált törzs részvény, a másik a dematerializált osztalékelsőbbségi részvény. Úgy tudom pénzt a részvényes egyikből sem lát, de melyik az értékesebb? Mi a különbség a kettő között, melyik mire jogosít fel? Semmire tudom, de mégis miért van a részvényeiknek két neve? Köszönöm szépen!
Képtelenek pontosan fogalmazni, azaz elírták rendesen pont a lényegi fejezet címét:
Miért ne esne?
Helyett helyesen: Miértneesne?
Véleményem szerint itt bármi lehet, t.i. a mol a magyar piac egy méltatlanul utált papírja az otphez képest, így nem azonosak a reakcióik az egyes eseményekre.
Nem találtam meg, hogy milyen jogszabály vonatkozik erre, de abból kiindulva, hogy több olyan hirdetményt is találtam (pl ezt), ami az 5% feletti tulajdonos részedésváltozásáról szól, úgy gondolom, hogy minden tranzakciót nyilvánosságra kell hozni.
"Az 5%-ot meghaladó tulajdonosokkal kapcsolatos változásokat a [BÉT] Szabályzat 19.3 pontja alapján a Kibocsátók a felülvizsgálati időszakon kívül is kötelesek a BÉT honlapján rendkívüli tájékoztatásként közzétenni, és az aktuális tulajdonosi struktúrát az alábbi adatlapokon (a BÉT-re bevezetett részvénymennyiségre vonatkoztatva) a BÉT részére benyújtani."
A minap láttam láttam egy kis összefoglalót az európai osztalékfizető értékpapírokról. 4-5%-os osztalékhozam már kiemelkedőnek mondható, de kiemelkedett a CEZ, mely a legutóbbi záróárfolyamhoz képest 7,2%-t fizet. Mint 5 % feletti MOL tulaj, közzé kell tenniük azt, ha akár 1db részvénytől is megválnak, vagy csak arról kell közleményt kiadni, ha 5% alá kerültek? A MOL-nak nem itt kellene forognia az eredménye alapján.
Csak ismételni lehet: tegnap volt egy zárt körben lejegyzett hatalmas otp eladás 7750-en, amire mindenki mondta, ma le fogják oda csapni az árat. Erre ma már +200-ban is volt.
A magyar meg speciálisan blődli, tegnap ész nélkül vették a túlárazott otpt, ma alig adják, de adják azokat, amik tegnap nem is emelkedtek, matáv, mol, ricsi.... Aki ezt le tudja kereskedni, szóljon.
Akkora blődli, ami itt megy, hogy már nincsenek szavak egyébként elég gazdag szókincsű nyelvünkben sem. Ebből tényleg egy kapitális nagy összeomlás lesz, nem lehet más, ennyi bajt figyelmen kívül hagyni csak időlegesen lehet. Agyrém, megmagyarázhatatlan...
Értem én, hogy Yellen sajtótájékoztatója habos-babos, minden rózsaszín, de növekvő infláció és csökkenő kisker adatok mellett FED kamatemelésre dollárgyengülés és részvény rali????
Igen, ezt írtam a befalapos topicban is, hogy tipikusan olyan volt a sztori, hogy egy hírrel elindítanak egy rallit, majd szépen kiszórják a részvényeket gigantikus haszonnal.
Én nem gondoltam, hogy 204-ig felhúzzák. 116-on én eladtam mindet, másnap fel is függesztették, és bár folytatódott az őrület utána, én nem tudtam volna nyugodtan aludni, pedig nem nagy tőkével szálltam be.
"[kötelező] Vételi ajánlatot tettek a részvényeseknek a Konzumra a cég nagybefektetői, köztük Mészáros Lőrinc, aki nemrégen szállt be a cégbe. A befektetők valamivel több mint 86 forintot kaphatnak papírjaikért."
Tegnap 204-en zárt, ma limittel esik.
Simán elhiszem, hogy Tudjukki beszáll a cégbe jó áron. A hírre majdnem 3-szorozódik a papír, közben a többi jól informált nagyobb tulaj szépen kiszórja a várfal alatt várakozó pórnépnek a részvényeit egyre magasabb áron. Közben a még nagyobbak összeállnak 75%-ra és nagy kegyesen közlik a kis spekikkel, hogy 86-ért megveszik a maradékot. Azt is, amit még tegnap 204-ért esetleg éppen még ők maguk adtak el.
A Twitter egy érdekes részvény, most már párszor eljátszotta, hogy akvizíciós pletykákra meghúzták rendesen, de earning után meg mindig beverik, mert nem nő a felhaszálók száma rendesen. Nekem az az érzésem, hogy valaki egyszer tényleg megveszi majd, na de nem mindegy, hogy milyen árról kiindulva, 15 v. 1 dolcsi :)
Az én szememben semmit sem ér a cég, 3 zsemlét nem adnék érte, az a legkevesebb, hogy a Twitter tőzsdei életútját járja be (50 -> 15), pedig azt valamivel többre becsülöm.
Ettől még lehet, hogy a jövő héten +100% lesz, de ennyi erővel lehet, hogy a következő nyerőszám a piros 36.
A Tesla esetében biztosan ott van a hype is, az újdonság is, az hogy a vezetőjének látomásai vannak, Steve Jobs pepitában. Az akkumulátoros kutatás a háztartásokba is beköszönhet. Jelen pillanatban a Tesla az innovátor, a Daimler meg kevésbé, gondolom ezért van eleve prémium a Tesla árfolyamában.
Aztán FCF mindkét cégnél negatív, revenue arányában a Daimlernél szerintem meglepően magas.
Gross margin hasonló.
A R&D költése a Teslának sokkal magasabb, a bevétel 4x nagyobb részét költi erre, mint a Daimler.
A Tesla YoY bevételnövekedése 5x akkora mint a Daimleré.
A Cash Conversion Cycle 36 vs 61 nap a TSLA javára.
Eladósodottságuk aránya (dept/equity) hasonló.
Én azt látom, hogy az egyik hatékonyabb mint a másik, az egyiknek több és kézzelfoghatóbb sztorija van, mint a másiknak. Ezzel nem állítom, hogy helyes az árazás, csak mindkettő letett már valami azt asztalra, a SNAP meg semmit.
Az egyik gyárakat épít, jövőbe mutató ipari kutatásai és fejlesztései vannak, amelyek az egész világ jövőbeli energiagazdálkodására is hatással lehet, 17.000 embernek munkát ad.
A másik egy vicc, nulla technológiai újítással, egy olyan szolgáltatás, ami még csak nem is a fizetőképes keresletet célozza, 1800 embernek ad munkát.
És ehhez képest a kapitálizáció 40 vs 24 mrd. Na ez a vicc.
