Ebben a topikban a vívás harcművészeti aspektusait szeretnénk megvitatni. Elsősorban a történelmi európai vívással, ezen belül szablyavívással szeretnénk foglalkozni, de minden más vívás képviselője is szívesen látott vendég a topikban.
Úgy voltam vele, hogy nem ismerem alaposabban a japán történelmi korszakok beosztását.
Inkább maradjon.
"Japán ókor (Kodai, 250–1185): az európai ókor fogalmától eltérően nagyjából az európai kora középkor és haladó középkor időszakával esik egybe.
Japán feudális kora: a sógunátus korszaka. Az európai késő középkortól a 19. század közepéig tartó hosszú időszakot öleli fel. Két nagyobb korszakra oszthatjuk:
Japán középkor (Csuszei, 1185–1603) Edo-kor (1603–1868)" (wiki)
A fukuro sinai az egyértelműen középkori. A sinai pedig egy átmeneti időszak gyakorlója.
Grafikailag kimondottan jó a meghívó, ugyanakkor - mint már említettem a bejegyzésben - a hosszúkard nem igazán kapcsolódott az előadás témájához. Pontosabban csak érintőlegesen, mint a HEMA-vívás jelképe.
A Temesvári-Lugosi könyvben lehet találni ilyen kardot. Olyan 1510-20 környékere tehető, pont ilyen körte alakú, gerezdes markolatgombja van. Igen hasonló a keresztvas + a hárítógyűrűk, viszont a pengéjén nincs pengevájat.
Előadáskezdésnek viszont kimondottan jó volt, csak arra kellett figyelni, hogy lendületből ne kanyarodják el a hosszúkardvívás felé. ;-))
A jelen levő vívókollegákat nem zavarta meg a kép, hiszen velük rengeteget vívtam, ők jól tudják, hogy mivel foglalkozom. A laikus érdeklődők pedig nem izgatják magukat olyan apróságok miatt, hogy 300 év ide vagy oda.
Amíg a szócikk a kezdőlapon volt (3,5 napon keresztül), annyian néztek meg, mint máskor egy fél év alatt (jan. 26: 162; 221; 158; 113). A cikk nézetségi adataival együtt mozgott a magyar HEMA szócikk nézettsége: 13; 35; 31; 28 megtekintés. (Általában 2-3 ember nézi meg naponta ezeket a cikkeket).
"Bár nem tudom, mi lehet a furcsa reakció egy meghívásra :-)"
Pedig nagyon egyszerű illusztrálni a jelenséget. ;-))
1. példa.
A fickó eljött a 2013-as előadásomra, utána beszélgettünk egy jót, később 10-12-szer vívtunk, igen kellemes edzőtárs volt. Munkahelyváltoztatás miatt abbahagyta. Néha-néha találkoztunk, meséltem neki a készülő könyvről. Amikor már volt konkrét helyszín és időpont, akkor sms-ben meghívtam az előadásra. Zéró reakció! (Közben előtte hetekig fogadkozott, hogy megbeszéli az iskolaigazgatójával a vívási lehetőséget.)
2. példa.
Helyi AE oktató, pontosabban errefélé csak dolgozik, oktatni feljár Pestre. Hónapokkal korábban neki is említettem a könyvírást. 0 reakció. Valamikor november végén e-mailben elküldtem a könyv MEK-es linkjét. 0 reakció! Azért valljuk be őszintén, hogy nem ezt várja az ember olyasvalakitől, akit 2012 óta ismer, és évente 1-2 szokott vívni, meg beszélgetni.
Szóval, VSZ ezekre simán azt mondhatja az ember, hogy furcsa. (Ami mellesleg egy elég erős understatement!)
Ez inkább az embert minősíti. Bár nem tudom, mi lehet a furcsa reakció egy meghívásra :-)
Az acél esetében nagyon sok függ az ötvözőktől, Mn, Cr, B stb.Nagyon meghatározza a HRC keménység mellett a végtermék tulajdonságát ezeknek az aránya. Régen meg ezt annyira nem tudták mérni (az ipari vaskohászat előtt) így gyk. néha szerencséjük volt egy-egy jó aránnyal kevert bugával.
Kellemes volt újra megnézni Jörg von Ha-ha-ha videóját ;-)
Ui.:
Azok kedvéért, akik csak néha-néha szokták olvasgatni a témát, megemlíteném, hogy korábban már beszélgettünk erről a videóról. (Élvezem, hogy itt van normális keresés.)
Miként tesztelték a pengéket egy orosz fegyvergyárban 1827-ben.
Mivel a zlatouszti gyár első mesterei Solingenből érkeztek, így elképzelhető, hogy a német minőségbiztosítási módszereket alkalmazták.
"Another test is to apply a drop hammer blow, (a certain weight from a certain height) to the back of the sword, with the blade edge on a hardened steel face. The back of the blade must not bend, and the edge must not chip."
Ez már egy brit módszer. Egy bizonyos magasságból, egy adott súlyt ejtenek a penge fokára, miközben a penge éle egy edzett (!) acélfelülettel érintkezik. Akkor jó kardpenge, ha a foka nem görbül el, és az éle nem csorbul ki. A primitívebb lágyvas vágás továbbfejlesztett változata.
"Az újságban írnak egy földesurat aki kb. 110 kg vasból készített egy jó kardot és hogy a jó kard nem csorbul a fémtől. Mi a véleményetek?"
110 kg vasból lehet jó kardot csinálni. ;)
A jó kard is fémből van, tehát önmagában az állítás nem helyes, hogy nem csorbul a fémtől. Ez puszta fizika, a keményebb anyag belevág a lágyabba. A lágyvastól az "üvegkeményre" edzett acélig pedig rengeteg fokozat van. De a kard puszta tömege, szerkezete, meg sok egyéb számít. Lehet, egy kemény élű kard belevág egy nehezebb, de puhábba, de csúnyán elgörbül. A puhább kardon meg lesz egy kis csorba, de egyenes, így használhatóbb marad. (pl. az ellentmondásos, de szerintem tanulságos tesztben: https://www.youtube.com/watch?v=2t4ojjzJJZ4)
Most legalább tudom, hogy Sztrakay kínríme 1891 októberében jelent meg a Herkulesben. (Az 1895-ben kiadott könyvének a legvégén is szerepelteti a verset ;-))
Földesúr & 110 kg Fe Nem értek a fémkohászathoz, de ez valahogy túl sok. Nem hinném, hogy átlagos súlyú kardhoz 3 kg acélnál több kellene, ebbe már beleszámítottam minden kis alkatrészt, gyártási hulladékot stb. Egyszerűen nem értem, hogy miért kell hozzá 110 kg vas. Egy edzett penge nem csorbul (túlságosan), ha rávágnak vele egy edzetlen vasdarabra (erre nemrég találtam egy japán példát pont a Toyama-ryu-val kapcsolatban). Talán katonai pengék átvételekor volt olyan teszt, hogy egy szögre kellett rávágni a pengével. Igyekszem megtalálni.
VSZ megtaláljuk majd azt a párbajt. Nagy valószínűséggel nem lesz benne semmi különleges. Mellesleg akkoriban a szabályos párbajért pár nap államfogház járt (az akkori BV legenyhébb fokozata), gyakorlatilag semmiség, és még a büntetlen előélet státusz sem változott egy ilyen ítélettől. Plusz szinte mindig vívótermekben kardpárbajoztak.
Találtam még pár érdekesebb vívás dolgot a Herkules magyar sportújságban. Kitettem azt is. Ezen kívül is vannak cikkek, beszámolók versenyekről de ezek nem különösebben fogtak meg.... Keresztessyhez még annyit egy másik cikkből: " ő tette a magyar vívás alapjává a magas guardot."
A fő kérdésemre még nem kaptam választ. Az újságban írnak egy földesurat aki kb. 110 kg vasból készített egy jó kardot és hogy a jó kard nem csorbul a fémtől. Mi a véleményetek?
Hortsint ismerem. Jó pár évet töltöttünk együtt -bemutatók, tanya építés, szemestakarmány és szénabála pakolás stb. de aztán külön váltak útjaink.
Tervezem hogy a magyarra fordított régi magyar katonai rendtartásokat felkutatom a hadtörténeti közleményekben. Ha jónak látom akkor azt is egyhelyre gyűjteném.
Jah Ulrich egy vívás cikkben a vívók erősítésére a vaskörtét -a gömbsúlyzó korabeli elnevezése- ajánlják. :) Csak ne kérdezd meg hogy melyik évfolyam melyik számában találtam.
Kíváncsi lennék Sztrakay 1894-es párbajára is de eddig nem találtam leírást. Talán ha feltöltik a Herkules ezt az évfolyamát vagy a Sportvilág maradék fél évét ebből az évjáratból akkor talán találok cikket róla. Volt még egy Sztrakay cikk amiben bíróság elé állították mert párbajozóknak adott helyet és fegyvert de az ügyvéde ügyes volt és felmentették így. Arra hivatkozott akkor a segítőket is börtönbe kellene zárni....
"I found Facebook awful for serious discussion. I find it tiresome to scroll past countless posts about gloves and tournament rules on the outside chance that there might be a discussion that I find worth reading.
I miss the old activity of the forums."
Igen, pont az infófolyam strukturálatlan hömpölygése az egyik legzavaróbb tényező. Remélem, a korábbi aktív fórumozók fokozatosan rájönnek erre, és visszatérnek a jobban használható közegbe.
Terveztem, de végül a párom nem tudott jelen lenni mint operatőr, így úgy döntöttem, hogy bőven elég cipelni a fejvédet, a két gyakorlót, meg a váltócipőt. Ugyan egy állvány még simán elfért volna a hátizsákban, de nem akartam túllihegni a dolgot.
Majd egyszer otthon, kényelmesen elkészítem, aztán meglátjuk.
A helyi hagyományőrzők, meg barantások nagyot nőttek a szememben. A főlovag egy Miskolc melletti faluból jött be vacak időben, hogy meghallgassa az előadást. Szóval, le a kalappal!
Egy-két ember igen furcsán reagált a meghívásra, de a végső arány kimondottan jó. Korábban Sch mindenkit arra buzdított, hogy szervezzük vívónapokat stb. Most azzal egészíteném ki, hogy kimondottan érdemes előadásokat tartani azért, hogy az érdeklődők lássák mennyire sokszínű és változatos a jelenkori magyar vívás (HEMA, hagyományőrzők, baranta és egyéb nehezen besorolható csoportosulások). Aztán mindenki válasszon kedve szerint.
Tegnap megtartottam a grundvívás könyvvel kapcsolatos első előadásomat a miskolci Petőfi Sándor Könyvtárban. Szándékosan választottam egy kisebb könyvtárat.
Az volt a címe: A történelmi vívás alapjai. Egy víváskutató rendhagyó könyvbemutatója. (42 perc + egy játékos, rövid "vívólecke" az egyik könyvtárossal)
Nagyon élveztem az egészet. Kitűnő volt a szervezés, nem volt technikai gikszer, jó volt a hallgatóság. A távolmaradók közül többen jelezték, hogy a 16:30-as kezdés nem túl munkahelybarát, de ez van :-(
Ahhoz képest, hogy milyen pocsék idő volt, a járványt nem is említve, elegen voltunk. Lelkes volt a két könyvtáros, a véletlenül betérő túratárs, a könyvtár állandó netezője.
Külön kiemelném a meghívott kollegákat: a helyi hagyományőrzőket harman képviselték, a barantát pedig ez egyik edzésvezető (a másik Harsány környéken elakadt az ónós eső miatt, ő is jelezte, hogy szeretne jönni). Voltak kérdések, kialakult egy nagyon kellemes szakmai társalgás, szegény könyvtárosok alig tudtak megszabadulni tőlük, pedig igyekeztem figyelmeztetni a többieket, hogy lassan zár a könyvtár. (Még a könyvtár előtt is folytattuk a dumálást, utána meg a villamoson is, a barantás kollegával.)
Tegnap este olyan ihletett állapotban "lebegtem", hogy egyszerűen nem mertem hozzászólást írni. ;-)) Remélem, hamarosan képeket is tudok linkelni.
Kezdhetnénk a címmel. "...Bad Form Caused by Butchering Tatami"
Egyszerűen nem veszi figyelembe a mostani dolgokat. Elemezze ki a Longpoint vágóverseny legjobb vágásait, és abban találjon hibát.
"Please note that the attached picture is in no way unusual or atypical, it is merely one I recently posted; most test cutters look much like this."
Mivel a vágás, ezen belül a hosszúkarddal vágás nem annyira érdekel, így nem tudom eldönteni, hogy ebben mennyire van igaza. Annyi biztos, vannak olyan HEMA-vívók, akik szépen vágnak. Ergo simán megtehette volna a Zsírlovag, hogy a tesztvágók többsége ostorozása helyett a jól vágokat emelte volna ki mint követendő példát. (Az sem tudjuk, hogy mikor készült a kép. Nagyon nem mindegy 2009-ről vagy 2016-ról van szó.)
(1) "Do not fight in wide movements" (2) "Stand in a well-balanced stance so you can move easily." (3) "Don’t take large steps because you won’t be ready to step again if you need to do so..."
"Analysis: He has taken such a large step that it is patent he would be incapable of a rapid step in any direction. Obviously, his recognition of the fact that tatami mats don’t hit back has caused him to ignore correct form."
(4) "Always aim at your opponent’s face or breast:" "In the picture the cutter’s sword is very far past his target and not aimed anywhere near his opponent’s face or breast, so we can see this problem quite clearly."
"In short, then, he stepped much too far, his stance is dangerously unbalanced, and his cut is grossly overdone, leaving him helplessly exposed and unable to respond quickly to an attack. He got literally every part of the cut that we can see in the picture wrong (we can’t discuss the technical execution of the cut itself without a video)."
"They must overcut this way in order to make the ultra-clean cuts they erroneously believe to be important, and that error means they will always cut incorrectly."
Ebben látok némi igazságtartalmat (ultra-clean). Másfelől az apró hibák komolyabb vágási problémákra hívhatják fel a figyelmet.
"Utter perfection of edge alignment simply isn’t as important as test cutters make it out to be, and careful attention to pell work is more than sufficient to the task without teaching the bad habits inherent in test cutting."
Amit eddig láttam abból egyértelmű, hogy a jó vágók nem végeznek túl nagy mozdulatokat (1), a vágás előtt, közben és utána is jó az egyensúlyi helyzetük (2). Ha a célpont rudakkal van határolva, akkor helyből vágnak, nincs is lépés. (Közben egyáltalán nem biztos, hogy ami túl nagy, túl bonyolúlt stb. a szemlélőnek, az a végrehajtónak is az, ezért kell a videó.)
Azért arra is kíváncsi lennék, hogy milyen hatással van az ember karjára pár ezer vágás egy merev oszlopra. Hm?!
Ui.: Jól látszik, hogy 2008-ban a blogírót még komolyan vettek az olvasók, elég sok a komment. Az idei - 2017-es - bejegyzésnek pedig nincs visszhangja.
"This should serve to utterly silence those who scream in outrage over my criticisms of this photograph and all others like it. It’s wrong, period. End of debate."
