Ebben a topikban a vívás harcművészeti aspektusait szeretnénk megvitatni. Elsősorban a történelmi európai vívással, ezen belül szablyavívással szeretnénk foglalkozni, de minden más vívás képviselője is szívesen látott vendég a topikban.
"The first Best Researcher award is given to Olivier Dupuis. The jury was very impressed with the depth of scholarship shown by Mr. Dupuis in his article Organization and Regulation of Fencing in the Realm of France in the Renaissance, in which Mr. Dupuis provided a thorough analysis of the regulation of fencing instruction in 15th-16th century France, including the rules surrounding conduct in instruction and the process of examinations (i.e., the playing of prizes) whereby students were evaluated in various weapons.
This research was based on a variety of primary documents, including certificates of fencing masters, and especially a collection of ordinances of fencing in various cities. What further convinced the jury that Olivier would be a worthwhile recipient of this award, is that his help was acknowledged in contributions by many of the other nominees."
A felhasznált irodalom jegyzéke 2 oldal, 70-80+ könyvet, cikket sorol fel. Magyar klasszikusoktól (Csillag Ferenc (1971), Kalmár János (1971)) egészen The Bayeux Tapestry (2007) c. könyvig, közben sok benne az orosz, meg román cikk, könyv. Olyan szablyás dolgot, ami érdekelhetne téged, engem nem nagyon vettem észre.
A tartalomjegyzékből is látszik, hogy főleg nomádokkal (hun, avar, kun stb.) foglalkozik, lovas dolgokkal (vértek, sisakok, kopják, fokosok, balták, buzogányok stb.). Igen röviden taglalja a szablya témát.
Szépen felhasználták a régi elemeket, sőt néha még "igazítottak" egy kicsit a múlt dolgain. Pl. egyértelműen túlhangsúlyozták a katana szerepét, hiszen a korabeli harctéri felhasználás gyakorisága alapján inkább az íj volt a leg- leg- fegyver.
Pont Hidánnál van egy érdekes adat: ~1400 fegyveres sírt tártak honfoglaló temetőkben, szinte mindegyikben megtalálták az íjászfelszerelés egy elemét, közben pedig ~250 szablyás temetkezésről tudunk és ~150 sírban volt ütő-vagó fegyver. A kedvencemnél - "Huba bá", Karos-Eperjesszög, II/11. - volt egy igen szép szablya + fokos. Ja, és nagy valószínűséggel mindegyik harcosnál volt kopja (elképzelhető, hogy ezzel jelölték a sírokat).
Onmagaban nem latok problemat abban, hogy egy eszkoz es egy trening valahol idomul egy tersadalom ill az egyen helyzetehez. Egy kultura akkor elo, ha regi elemek ujbol fel tudnak toltodni ertelemmel, nem akkor, ha hianyos/homalyos/atpolitizalt ismeretek alapjan egy rakas roleplayer kemenykedik.
Frissítettem a blog Hidán Csaba könyvével kapcsolatos bejegyzését. Megpróbáltam röviden összefoglalni, hogy milyen vívóakciók láthatók egy-egy - számomra érdekesebb - képen. A következő bejegyzésben szerepelni fog a maradék (~16) kép alatti szöveg.
Látva a társalgás hangnemét nekem sem volt erőm írogatni a HM topikba, pedig lett volna kedvem reagálni Vuduman egy-két hozzászólására. Aztán legyintettem...
Japánban nagyon jól tanulmányozható az egész folyamat, hogy miként válik egy harci jártasság (harcmesterség, harcmester) harcművészetté. Szépen leírható az egész folyamat... Látszik, hogy miként változik a szamurájok hozzáállása, miként dörmögnek a régiek, hogy a sinai való vívás az csak "botocskázás"... Miként változik a definíció... Hogyan jelennek meg a versenyek, pénzdíjas bemutatók, később miként válik az egész a nemzeti öntudat formálásának eszközévé, hogyan vitáznak évtizedeken keresztül, hogy kell-e hm az iskolákba vagy sem.
Sőt, tulajdonképpen egész jól lehetne definiálni az egészet. Majd... egyszer...
Köszi az idézetet. Olvasmányam szerint a benne levő hozzáállás valahol a Tokugawa-kor közepén (1680-1790) jelenik meg, amikor elkezdődik a harci jártasság - konkrétan japán vívás - spiritualizációja, és egyre inkább az egésznek kezd önfejlesztés jellege lenni.
Elnezve, hogy mi folyik a harcmuveszetek topikban, inkabb ide irom ezt az idezetet. Teged talan erdekel:
"The ethics of swordsmanship, Mr. Nakayama wishes to clarify, is not in aggressive manslaughter. It lies primarily in psychic training. In the same manner in which the Yogis developed their physical inhibition to attain meditative states for higher psychical conditions, kendo trains the nervous system to respond, making awkward conscious efforts into reflex. The instrument, the sword, is necessary to give that serious frame of mind. What is more serious than life as forfeit for mistakes or inattention? The cold, mirror-like glimmer of the blade facing you, you cannot but be serious. The behavioristic school of psychology is well in accordance to this principle."
Ez egy echte wikipedia idezet egy kortarstol es en sem ismerem annyira a kendo gyokereit, ezert aki jobban ert hozza javitson ki:
A szobanforgo Nakayama egyresz a Toyama Katonai Akademia vivasi anyagat osszerako bizottsag elnoke, masreszt a ZNKR alapitok kozott is ott van valahogy (mind a iaido mind a kendo reszben). Szerintem ez egy olyan leiras a vivasrol (harcmuveszetekrol ?), amivel sokan egyet tudnak erteni, attol fuggetlenul, hogy kinek hany centivel hosszabb.
Végre megnéztem. Érdekes volt, még nem láttam ilyet!
Főleg ilyen érdekes megoldást a pengenyúlvány végé: nincs menetes szár meg imbuszcsavar mint az olimpiai kardon, hanem egy trükkös kis vékonyítás a pengenyúlványon, amire ráillesztenek egy nútos menetes darabot és erre csavarják rá a markolatgombot (vagy mi a pontos neve?). "Geniál! Kolosszál!"
A régi sportkardokon pont ilyen recés famarkolat volt, a végén egy-egy fémgyűrűvel, de itt erre nincs szükség, mivel sokkal kisebb erőhatások érik a tőrt, meg a végek szépen belecsúsznak fém alkatrészekbe.
A súlypont kb. 6-8 cm-re van a hárítólemeztől? Csak az ujjad volt a viszonyítási alap. :-)
"Azt nevezhetjük harcművészetnek, ahol az ellenfél leküzdése,harcképtelenné tétele vagy akár megsemmisítése nem pusztán ösztönös, kétségbeesett, vagy vad agresszív cselekedet, hanem tanult, mesteri, precíz, magas szintű technikák, és kifinomult mozgáskultúra összeolvadásának eredménye." [83375]
És némi kiegészítés egy vívó kollegától: "Én nem csak technikára, hanem az egész küzdelmi minőségre helyezném a hangsúlyt. Mondjuk vívás:vívtam olyan emberrel, akit baromira nem érdekelt, hogy ért el találatot, csak hogy az övé legyen. Ez engem baromira zavar. Én csak olyan találatnak tudok örülni, amit ésszel vittem be, amikor átverem az ellenfelet, amikor tempót fogok, amikor okosabb és ügyesebb vagyok, amikor a minőségi vívással tudok találni. Az, hogy gyorsabb vagyok nála, vagy mellévéd, vagy reflexből beleszúrok a szúrásába, az vicces, de számomra nem értékelhető."
Mellesleg Le Marchant könyvében (1796) jelenik meg először a klasszikus hatvágás, illetve a vágások sorrendisége. Per pillanat még nem találkoztam korábbi megjelenéssel (konkrétan a huszár hatvágásra gondolok, nem az általánosabb vágásábrákra - pl. Meyer-négyzet (1570)).
A helyi hagyományőrzőknél - a padláson berendezett, nagyon hangulatos kelléktárolóban - van ilyen tőr. Néha kimondottan érdekes kézbe venni és szúrni vele egy párat.
Ui.: És érdeklődve várom a videót, mivel mondanom sem kell - nem túl gyakran szoktam szétszerelni ilyen kardokat.
Mondjuk a kép annyival árnyaltabb, hogy a külföldi szakemberek mindig is ismerték és értékelték a rendszert. Erre több példát lehet felhozni, pl. a francia St. Martint (1804).
Na, srácok, mit sikerült zsákmányolnom, na, mit? Olasz markolatú tőrt :D:D:D majd rakok fel videót a szétszedéséről, mert vannak benne érekes megoldások...
"A magyar sportkultúra eszmerendszerének nyomában Beszámoló a Magyar Sporttudományi Társaság Játékelméleti Szakbizottsága konferenciájáról.
Budapest, 2015. december 10., Magyar Sport Háza (...) Ferenczi Attila, a Játékelméleti Szakbizottság elnöke A siker tényezői című előadásában a játékkultúrák kialakulásáról és azok jelentőségéről beszélt..."
Ha kedves kollegák egyáltalán eljutottak idáig, akkor úgy érezhetik, hogy ez az egész mekkora OFF..., pedig tévédnek.
További előadók: Nyilasi Tibor, 70-szeres válogatott labdarúgó (MLSZ); Kovács Antal, olimpiai bajnok cselgáncsozó; Ránky Mátyás, kosárlabda mesteredző; Hardicsay Péter, az MSTT Sakkelméleti Bizottságának elnöke; Benedek Tibor, olimpiai bajnok vízilabdázó, szövetségi kapitány;
és Pézsa Tibor, tőle egy dolgot emelnék ki: "A tradíció fennmaradásában és továbbélésében nem kis szerepe volt pl. Bay Bélának, aki a világháború után több, egykori ludovikás vívót megmentett."
és "Molnár Gábor, az Ősi Tűz Történelmi Vívóegyesület képviseletében a szablyavívás magyar sajátosságairól tartott előadást. A szablyavívás, úgy is mint a kardvívás előképe, magyar vívás néven vált ismertté a köztudatban. Története a honfoglalás koráig nyúlik vissza, szellemiségének lényege: a körülményekhez való mindenkori alkalmazkodás. A fegyver alakja (pl. a penge íve) folyamatosan változott az évszázadok folyamán. A hagyományos török szablya mindig könnyebb, a magyar súlyosabb volt. Hadászati szerepe törvényszerűen elenyészett a tűzfegyverek előtérbe kerülésével, de megsemmisítő vereségek mellett néhány bravúros magyar huszárroham is örökre megmarad a nemzeti emlékezetben. A tradíció 1953-ig élt, de egyes, szablyahasználatra utaló kifejezések ma is ismertek, pl.: huszárvágás."
Végül, B.l.kor kedvéért: "Czakó Gábor, Kossuth-díjas író Magyar nyelv – magyar észjárás – magyar stílus című video-előadásában a magyar nyelv és vele közvetlen összefüggésben a sajátos magyar gondolkodásmód specifikumait taglalta. Kiemelte a magyar nyelv ereszkedő lejtésének, páratlan képiségének, valamint mellérendelő mondatszerkesztésének szerepét a „magyar észjárást” meghatározó tényezők között, mely előzőek nyomán lehetővé teszi a lényegre törő stílust és a magas szintű elvonatkoztató képességet, amelyek a siker feltételei lehetnek."
"... a vívás nálam inkább csak érdeklődés szintjén van meg..." Pont elég, először csak társalgunk róla, egyszer csak azt veszed észre, hogy (újra) kedvet kaptál a víváshoz.
"Azt amit képviselni tudnék..." Képviselhetnéd magadat. ;-)
Közben pedig kiderülhetnek rejtett képességek, mint pl. az AdBlock-os dolog.
Ui.: Nem beszélve arról, hogy az a bizonyos másik - tudod, a sokkal felkészültebb ;-) - topiktárs garantáltan nem mindig ér rá, akkor "helyettesíthetnéd".
A név már régóta megvan , és a vívás nálam inkább csak érdeklődés szintjén van meg. Azt amit képviselni tudnék, ahhoz már van itt egy sokkal felkészültebb és tehetségesebb felhasználó a fórumban :)
