http://www.jehovatanui-zalaegerszeg.eoldal.hu/
Mindez amit leírtam saját tapasztalat.
Saját egyéni véleményem osztom meg azokkal akik kíváncsiak rá.
Magukat „egyetlen igaz” vallásnak tartják, akik mindent úgy tesznek ahogyan az le van írva a bibliában.(valójában az, hogy úgy tesznek ez csak a saját álláspontjuk, mert egyesek még csak nem is próbálnak úgy tenni)
Amit érdekesnek tartok, hogy azt vallják „csodákat Isten nem fog tenni! Ha csodákat látunk az nem Istentől jön hanem Sátántól”. Nem ez ami érdekes, hanem az, hogy ezen tanításuk után nem egyszer hallottam, hogy valamely dologra az volt a válasz, hogy majd Isten úgy alakítja, hogy nekem jó legyen, vagy Isten majd elrendezi, majd Isten Téged ezért elpusztít ... stb még írhatnék pár dolgot de nem ez a lényeg hanem az, hogy egy nem látható személytől ELVÁRNAK valamit, vagy fenyegetnek a nevében. (Tudtommal kérni lehet, erre való az ima. Ha elvárok valamit akkor tulajdonképp csodára várok!)
Ha teljesítené az nem lenne csoda? Álláspontjuk szerint a bibliában le van írva, hogy nem lesznek csodák Istentől, akkor kitől is várják??? Fenyegetni Isten nevében? És magukat igaz keresztényeknek vallják.....
Amit még megemlítenék, nem egyszer közölték velem: "Ha nem volnék Jehova Tanúja, akkor ... (ezt mag azt megtennék)"
Kérdezem Én, ezt kell mondania egy "igaz keresztény"-nek, így kell viselkedni mint amit leírtam?
Elismerem, Én sem vagyok teljesen „angyal” de különb embernek tartom magam egyes tanúknál!
Álláspontjuk szerint viszont Én elpusztulok, de Ők örökké élnek. Ha ez így van gratulálok nekik, és örvendeztessék egymást.
Előtérbe helyezik az Istennek tetsző életmódot, a rendszeres gyülekezetbejárást, a családot, a feleség alárendeltségét a férjnek, a hűséget, az alázatot, a bűntelen életet mint a jelenlegi törvényeknek és az általuk megkívántaknak. Beleértve, hogy a lopás csalás kölcsönkérés (és „elfelejtem” megadni), paráznaság, válás, is bűn ami kizárást eredményezhet a vallásból, de ha megbánta vissza is térhet. Megjegyezném, minden kizáró oknak megvan a kiskapúja. (Én még a feleségemen SOHA nem tapasztaltam az alázatosságot! Mindig az övé volt az utolsó szó, elnézést (bocsánatot) soha nem kért, és ki is jelentette, hogy "soha nem is fogok". Szóval ez egy magát igaz kereszténynek valló hölgy kijelentése.)
Azt vallják, csak azt áldja meg Isten, akik az Ők (azaz Jehova tanúi) gyülekezetbe csoportosan járnak. Akik nem oda járnak nincs rajtuk „áldás” hiába élnek különb életet mind a „tanúk” akkor sem nyerik el Isten bocsánatát és nem lesz új életük.
Az alap dolgokkal amiket megkövetelnek nincs is semmi baj, hisz minden jóérzésű lelkiismeretes ember önmagától is próbálja élni, mivel tudja és érzi, hogy így helyes.
Amit Én a érdekesnek tartok, hogy mennek házról-házra prédikálni, ( „szántóföldi” szolgálatnak hívják és kötelező) és amit ott elmondanak a tanulmányozónak és tanítják a helyes életmódra azt otthon a családban és az életmódjukban nem, vagy az ellenkezőjét teszik!
Ezt mondjuk Én mint kívülálló nem is tudom jelezni a vezetőjük felé( amúgy a helyi vezetők sem egyszerű esetek), mert az álláspontjuk: „a testvér mindig minden körülmények közt igazat mond” nekem esélyem sincs ellenük felvenni a kesztyűt még akkor sem, ha esetleg hang, képfelvételem van a rendszeres alapelveik megsértéséről.
Erre az a válasz, előbb hisznek egy tanúnak és nem érdekli őket a hang, kép felvétel. Szó szerint: „elmehet a felvételével a sóhivatalba”.
Ha a házastárs nem tanú akkor bármit tehetnek ellene, még ha neki van igaza akkor sem hisznek neki egy "felsőbb rendű" tanúval szemben. Ha mindkettő tanú ugyebár akkor van a gond! Akkor mindketten igazat mondanak. (Akkor miért is van köztük vita? Hisz mindkettejük alázatos, igazságos. Pedig van, nem is egy Jehova tanú családban vita, válás, utálat a házastársak közt) Ezt esetben a férfi, azaz a főség szava a mérvadó. (még ha hazudik, akkor is)
A házasságot is "szentnek" tartják, kilépni belőle nem lehet nekik retorzió nélkül. Pontosabban nem lehetne, de itt is van kiskapu, főként ha a házastárs nem tanú. Ugyanis akkor mindegy mit mond a vezetőjüknek a tanú, a másik fél velük szemben esélytelen. Nem érdekli őket, hogy meghallgassák a másik felet az álláspontjáról, és bölcs döntést hozzanak. Ők „felsőbbrendű faj”, mit képzelünk mi, hogy egy földi halandó szavait meghallgatnák? Nem fogják. Ők elég bölcsnek tartják magukat ahhoz, hogy az egyik azaz a tanú szavait hallgatva tudjanak (szerintük) igazságos döntést hozni.
Esetemben soha nem érdekelte őket az Én álláspontom, hogy mit miért teszek, tettem. Mi, és miért úgy történik ahogyan. Nem érdekli a vezetőjüket, mert az „igaz” tanú elmondja azt is, hogy miért ne hallgassanak arra aki nem tanú.
Tehát válhatnak, de elsőkörben a házastársukat próbálják „rákényszeríteni” a házasságtörésre, vagy arra, hogy erőszakosan lépjen fel, megüsse a párját. Ha sikerül nekik ezek közül az egyik, akkor büszkén rohannak a vezetőjükhöz, hogy micsoda házasságban élek elnyomnak, vernek stb...! Elválhatok!
Ha nem akkor keresnek valami indokot, amely az Ő értelmezésük szerint OK a válásra.
De kérdem Én, egy kapcsolatban csak egy hibás van?
Itt jön az, "nem Én tettem" azt pedig nem hangoztatják, hogy a viselkedéssel, és a körülmények irányításával rákényszerítették a házastársukat valamely lépésének megtételére. Így büszkén mondhatják "áldozat vagyok", és sajnáltatják magukat a szekta tagjaival.
Esetemben a feleségem (Jehova tanú) adta be a váló keresetet, amely indoklása 90%ban iratokkal bizonyíthatóan hazugság! A valódi ok az, (amit hangfelvétellel tudok bizonyítani mivel kijelentette) hogy sajnos balesetek miatt egészségkárosodást szenvedtem, rehabilitációs ellátást kapok amely nem sok.
A váló keresetet akkor adta be, mikor a balesetek után kapott több mint 5millió forint elfogyott. (Jóban! - Rosszban? Gazdagságban! - Szegénységben?) Hát már nem is tudom kit vettem el feleségül...
Azt meg nem is értem, miért nem tud elválni békében? Folyamatosan provokál, mindenbe beleköt. Én nem is szólok hozzá, akkor is mondja a magáét.
Tetőzi mindezeket azzal, hogy agresszív! Már a bal kezem kisujja megrepedt amiatt, mert nekivágta az ajtót. 2 hónappal később a hátamat nézte dobnak és ököllel verte. Mikor nyaki gerinchez közel ütött akkor fordultam csak felé, hogy hagyja abba. Ekkor meg kicsavarta a kezem, közben üvöltötte, hogy legszívesebben megölne!
Jeleztem felé, hogy ezt tudatom az ügyvédjével, ekkor azt üvöltötte, hogy megy a munkahelyére és látleletet vetet, mire megkérdeztem miről? Azt válaszolta: majd meglátjuk kinek hisznek, látleletet vetetek és kidobatlak a lakásból. Én megkérdeztem miről vetetsz látleletet, hisz csak Te ütöttél engem. Erre azt mondta, majd a testvéreim (Jehova tanúi) bizonyítják, hogy megütöttél!
Érdekes dolgokat tapasztaltam meg velük kapcsolatban.
Vannak akik Úgy próbálnak tenni (teszik is) mint ahogyan vallják, Őket nem szeretném megbántani (valójában nem is tudom mivel, mert nem róluk van szó!).
Ezért Tisztelet a kivételeknek!
Ezt a pár sort azért írtam, hogy mások ne a saját kárukon tapasztalják meg. Főként akkor, ha csak az egyik fél Jehova tanú, mert akkor lesznek csak gondok, de ez biztosan függ az egyéniségtől is!
Engem is próbáltak "megtéríteni", de a körülöttem levő "tanuk" viselkedése, életvitele, mentalitása nagyon elgondolkodtatott. Döntöttem, és nem bántam meg (elutasítottam). Hozzáteszem, Én egyáltalán nem elleneztem (lehet ez volt a hiba), hogy a házastársam felvegye ezt a vallást.
Ha valaki ellenezni akarja, még a legelején tegye, mert minél többet jár valaki közéjük (tanítják) és végül nem tud kívülálló beleszólni.
Jehova tanúi azt tanítják, ha a házastárs ellenzi a vallásuk gyakorlását, az váló ok!
Ezért addig kell ezt megbeszélni a családban, míg nem keresztelkedik meg, mert ettől fogva tanú.
Egyszer egyik tagjukkal (vén) beszélgettem, és Ő azt mondta "mindent lehet, de vállalni kell a felelősséget".
Én eddig azt tapasztaltam, náluk mindent lehet tenni felelősségre vonás és egyéb retorzió nélkül!
Lehet, hogy ez csak Zalaegerszegen van így?
Akkor az itteni vezetőket nem kellene megkérdezni, hogyan is van ez?
Megjegyezném, hallomásból tudom más vallásoknál ha valaki hibát követ el, vagy annak előjele mutatkozik, felkeresik a vezetők és próbálnak segíteni.
Csak annyit jegyeznék meg itt a végén, hogy minden Jehova tanúja mielőtt megy, és elkezdi a mondókáját a helyes életről és arról mit vár el mindenkitől Isten, gondolkodjon el azon, hogy Ő vajon helyesen éli-e azokat amelyeket másnak prédikál. Ne érezzék magukat többnek mint más ember (aki nem tanú) mert nem biztos, hogy értékesebb ember mint akit lenéz.
A vezetőik meg nyugodtan aludjanak abban a tudatban, hogy a tagok magánélete a hibás tanácsaiktól romokban van, és nem tesznek meg minden tőlük telhetőt, hogy a tagok ne hozzanak hibás döntést.
Ez lenne az általuk büszkén hirdetett IGAZ VALLÁS?
Ez az az út amely örök élethez vezet? Mert ezt hirdetik!
Hát el kell gondolkodni ezen.
Köszönöm, hogy e pár sort elolvasta és bízom benn, hogy tanulságos volt számára.
