A tr. Azért a földelésüket többféle képen különböztetik meg van a tekercseknek a földelése amivel létrehozzák a föld potenciált, de az a hálózatra jellemző nem magára a tr. a tr. házát, vasmagját is szokás földelni néhány esetben ez kötelező. De a kettős szigetelésű tr pontosan a következőt jelenti:
- a tekercselések zárlata esetén sem a vasmagra sem a másik tekercselésre nem lehet hatással
- olyan a kialakítás, hogy a tr. tekercselését és vasmagját nem lehet közvetlenül érinteni.
Most hogy ezeket a jellemzőket hogyan definiáljuk szabványban és más módon az csak jogászkodás :) A védelmi mód a kettős szigetelés csak magára a tr. vonatkozik sem a betáp sem a kimenetén lévő hálózatra nem.
Ugyan ez az analógia vonatkozik minden berendezésre amin ez a jelölés megtalálható.
"Ezt a kérdést nem értem, tehát nem tettél fel mégsem egyértelmű, világos, gyakorlati kérdést. :)"
Hát persze.
Elhangzott, hogy a kettős szigetelésű transzformátor nem földelhető. A kérdésem az volt, hogy az a kettős szigetelésű transzformátor földelésének minősül-e, ha annak szekunder tekercsének egyik kivezetését földeljük.
Nincs itt semmi ellentmondás, csak van!
A minden logikától és gyakorlati ténytől messze elrugasztkodott tény, hogy a transzformátornak van vasmagja, primer tekercse(i) és szekunder tekercse(i). ha ezek bármelyikét földeljük, akkor a transzformátort földeljük.
Vagy a szabványfejűek bolygóján a transzformátor= vasmag?
A világon semmi gondot nem okoz. Sok mindent lehetett olvasi itt, de törpefeszültégű a riasztóközpont panelja, és nem a riasztóközpont. Kettős szigetelt a riasztóközpont trafója, de nem a riasztóközpont. Azt is írjta valaki, hogy a dobozt villámvédelmi okból kell EPH-ba kötni. Nos, a villámvédelem és az EPH kb Makó-Jeruzsálem esete. Tehát a zöldsárga drót nem villámvédelmi okból kell a központba. Lehet hogy EPH miatt? Lehet, csak akkor azt mondja nekem meg valaki, hogy abba a sorkapocsba amibe kb egy 1m2-es vezetéket lehet bekötni, hogy a túróba köt eph vezetéket? Szóval ott tartunk, hogy van a riasztóközpontban egy kapocspont, rajta a földelés jele, egy darabka vezeték amivel át lehet hidalni az ajtót, a riasztó leírásában leírva hogy az árnyékolásokat a dobozra kell kötni és földelni, de valami rejtélyes okból senki sem akarja leföldelni azt a nyomorult központdobozt.
Azt irtam, hogy nem értek a riasztókhoz/rendszerekhez, de röpködtek a különböző érintésvédelmi módozatok, azokba szóltam csak bele, nem a riasztó rendszer földelésébe
Jól látod: a trafó garantálja a II év. osztályt. Megerősített (szigetelésü) hozzávezetések a primer oldalon és a szekunderen már mindegy mi történik...
Ez is az egyik ok, amiért állandóan hálózaton vannak, mert a kettős szigetelés kritériumait gyengíti, ha még hálózati kapcsoló is bekerül. Annak a mérete, vezetékezése mind veszélyforrás, földzárlat szempontból...Itt jönnek be a kapcsolóüzemü tápok, mert kisebb a nyugalmi teljesítmény felvételük és csak akkor és annyit fogyasztanak, amennyit a működés megkíván.
Kicsit összekeverednek az érintésvédelmi módok/fogalmak. Miért kezelitek egyformán a kettős szigetelés II., védőelválasztás, törpefeszültséget III/A/B/C, és az I-es osztály (védővezetős) megoldásokat? Mindegyiknek más a célja/alkalmazhatósága.
A számítógépes/DVD-s példából kiindulva: hiába van ott általában kapcsolóüzemü táp, akkor sem hálózatfüggetlen a szekunder oldal, mert a tápegységben mindenütt ott figyel egy kerámia kondi a primer DC és a szekunder (negatív) között...ennek ellenére is lehet a védőföldet (GND-t) átvinni a fémházakra. A védőelválasztás meg megint egy teljesen más eset. (műtők, stb.) ott villamos és mechanikai eszközökkel oldják meg, hogy biztosan ne legyen földpotenciál felé semilyen feszültségkülönbség...(tekercselétechnikai, szigeteléstechnikai, mechanikai szilárdság védelmek)
Én a riasztóberendezéseket a szórakoztatótechnikai berendezések megoldásával hasonlítanám össze: kell egy elektronikát tápláló DC táp, ami lehet trafó+ egyenirányítás/stabi, vagy kapcsolóüzemü táp. A primer (230 V)sima kétpólus, a szekunder negatív pedig testpotenciálon...(az akár földelhető is, mert miért ne???)
Én úgy emlékszem (lehet, hogy az ismeretem nem pontos), de a kettős szigetelés elve a következő:
Az érinthető hálózattal összekötött fém részeket két külön védelmi szigeteléssel kell ellátni (pl fűnyírónál a villanymotor tekercselése és szigetelései az első védelmi vonal, a második pedig a műanyag tokozott burkolat, DVD-nél első védelmi vonal a transzformátor tekercselése, szigetelése (egymástól elválasztott pri és sec oldal), valamint a transzformátort egy olyan nyák lapon helyezik el, ami szigetel a DVD fém külső háza felé).
En -tudjatok- egyszeru ember vagyok. A lefoldelem nem foldelem temaban a kovetkezot nem ertem. A szamitogep tapja foldelt. A tap szekunder oldalat bizonyosan osszekotjuk ezzel a folddel (gondoljuk arra mikor az alaplapot fem csavarral rogzitjuk a hazhoz). Tehat a szekunder oldal "foldje" es a halozat foldje egy potencialon van.
Ezek utan nem ertem, hogy mi hibat okozhat, ha a riaszto gnd-jet, es a halozat vedovezetojet osszekotom?
A hozzászólásaid alapján feltételeztem, hogy tudsz válaszolni.
Tán tudok.
Én egyszerű és szerintem egyértelmű, világos, gyakorlati kérdést tettem fel.
Na, ezt nem.
A transzformátor leégése nem okozhat olyan problémát, hogy a szekunder tekercs és az azzal galvanikus kapcsolatban lévő megérinthető részek (GND, fém ház, a készülékhez galvanikusan kapcsolódó egyéb eszközök) "veszélyesen aktívak" lesznek?
Nos, itt kettéválik. Ami a fémházat illeti, ha rajta van a kettős szigetelés jel, akkor nem. Vagy te egy fémdobozos kettős szigetelésű transzformátort csak azért is le szoktál földelni? Én nem. Ami a szekunder tekercset és arra kötött berendezéseket illeti, azok érintésvédelmét meg kell oldani, mert a kettős szigetelés maga nem jelenti azt, hogy azok védve lennének. Feszültségáthatolás elllen a biztonsági transzformátorok vannak, tudod, zárlatbiztos, stb. De ez még mindig nem érintésvédelem kategória. Az üzemi vezetők megérintése akkor lesz csak érintésvédelmi kategória (is!), ha megengedjük, hogy üzem közben fogdossák azokat.
Ez ellen a szekunder földelésével nem szabad védekezni a kettős szigetelés miatt?
Ezt a kérdést nem értem, tehát nem tettél fel mégsem egyértelmű, világos, gyakorlati kérdést. :)
Az ördög nem alszik, csak reszelgeti a rugót a háttérben, mondta mindig munkavédelmi oktatóm
Itt mintha keveredne a törpefeszültség és a kettős szigetelés, a biztonsági trafó fogalma és még a leválasztás fogalmával, mást nem is emlitve
A 2ős szigetelés nem azonos a biztonsági trafó külön csévetestjeivel, persze lehet kettős szigetelésű egy bizt.trafó is, de forditva nem
Riasztókhoz nem értek. Van abban a hálózatban törpefeszültségnél nagyobb?
Mert ha nincs, a trafóhoz bejövőn kivül, akkor kielégiti az érintésvédelmet a törpefeszültség, akármit is csinál a szerelő a dobozban, annak a hálózatján
Két dolgot szeretnék kérdezni: Egyik, hogy multiméterrel lehet-e, illetve hogyan lehet meggyőződni a védővezető megfelelőségéről? Másik, hogy ha van egy vezérelt és egy normál villanyórám, akkor egy ilyen 4 pólusú fi relével tudom mindkettő áramkört védeni?
1: A hivatalos magyar előírások szerint minden 230/400V-os energiával működő - és a kettős szigetelés jelével el nem látott - érinthető fém burkolatú készülék házát le kell földelni. Tehát a forgaalomból azonnal ki kell vonni minden olyan készüléket, amin nincs rajta a hivatalos duplanégyzet jelzés és bármilyen érinthető fém része van. Vagy meg kell oldani a berendezések szabványos utólagos földelését, tehát pl zöld-sárga vezetéket kell kötni a DVD lejátszó házára, vagy pl minden fémházas mikrofonra.
VAGY:
2: A gyakorlatban az alakult ki (habár hivatalosan nem meri senki leírni), hogy minden kettős szigetelésű transzformátort egyútttal biztonsági leválasztó transzformátornak is tekinthetünk (habár a valóságban többnyire nem azok), ennélfogva az ilyen trafókkal táplált berendezésekre a leválasztott rendszerek enyhébb érintésvédelmi követelményeit is alkalmazhatjuk.
Üdv! Lehet hogy tényleg valami mehanikus gondja van/volt, egy próbát tettem a kondenzátor csere ügyben, De nem volt ilyen a boltban... Vissza tettem, be indítottam és most hiba nélkül üzemel, tényleg nem tudom mi a gond/baj (vagy a kondinak jót tett az utazás :D :D)
"De egy riasztóközpont, amit szerelő kinyit, vezetékeket rángat, majd visszagyűr,"
Nem hinném, hogy az érintésvédelmi szabvány bármely berendezés kinyitott (éppen szerelés alatti) állapotára is vonatkozna.
Ezzel az erővel az összes berendezés és gép összes 230/400 voltos csatlakozási pontjára is kötelező lehetne egy-egy extra műanyag védőkupak, mert mi van, ha véletlenül a szerelő kezében van egy benedvesített százas szeg...
"Nem a trafó jelenti a veszélyt, hanem a vezeték."
Ha az általam említett (földeletlen csatlakozőjú, ám kettős szigetelésű trafójú) DVD lejátszóba bedugok egy vezetékes mikrofont, akkor azon mikrofon fém házát elvileg kötelező lenne leföldelni?
Mert ha a mikrofont nem kötelező és ha ugyanazon DVD fém házát sem kötelező, akkor a riasztó dobozát miért lenne kötelező leföldelni?
Nem semmi mit össze túlóráztok a témán, prdig pofon egyszerű. Dk le is írta. Egy nyomtatót vagy egy dvd lejátszót nem kell földelgetni, a kettős szigetelés teljesen jó védelmi mód. De egy riasztóközpont, amit szerelő kinyit, vezetékeket rángat, majd visszagyűr, ajtót csuk rá, majd visszakapcsol, az már nem ugyan az. Nem a trafó jelenti a veszélyt, hanem a vezeték.
"Teljesen furcsállom, hogy erről beszélni kell..."
A hozzászólásaid alapján feltételeztem, hogy tudsz válaszolni.
Én egyszerű és szerintem egyértelmű, világos, gyakorlati kérdést tettem fel.
"a hozzáférhető vezetőképes részek ne legyenek veszélyes aktívak se normál állapot, se pedig egyszeres hiba esetén"
A transzformátor leégése nem okozhat olyan problémát, hogy a szekunder tekercs és az azzal galvanikus kapcsolatban lévő megérinthető részek (GND, fém ház, a készülékhez galvanikusan kapcsolódó egyéb eszközök) "veszélyesen aktívak" lesznek?
Ez ellen a szekunder földelésével nem szabad védekezni a kettős szigetelés miatt?
