Szia. Én is pont most gondolkodom rajta. Vagy is azon már egy picit túl is vagyok. Elméletileg a héten jön hozzám a szaki és beszéljük át, hogyan is lehetne/kellene. Bár Én már annyival előrébb vagyok, hogy nekem a légcsatorna már készen van, mert jelenleg is azzal fűtök csak most a kandalló van bele kötve. Most csak a klimát kell majd belekötni. Cserélhetnénk gondolatokat hátha tudunk egymásnak segíteni és van olyan amire a másikunk nem gondolt.
Kérdés az ezt fő fűtésnek szánod? Az AE ház lényege pont az olcsóbb legyen a gépészet.
Szellőztetni kell valamivel, ha légtömör a ház. Abba esetleg bele lehet integrálni a hűtést-fűtést hacsak nincs felületfűtésed.
Ha meg az van akkor hőszivattyú és ahhoz egy direktelpáros légkezelő esetleg.
Maga a légcsatornás rendszer a szabályozhatóság kiépítésének költségével (zónaszabályzás)növekedhet . Tisztántartása nem mindíg egyszerű hacsak nem finomszűrős a beszívása. Kiépítési költsége nem kevés, megfontolandó a multi vagy mono klíma is.
Ilyesmi kombóra gondoltam bár a samukért nem rajongok.:
RHF050KHEA ez ez ERV plus +....MVO-VA050100+.............
Légcsatornázható központi klímát szeretnék(FUJI) használni egy újonnan épülő jól szigetelt házban. Tisztába vagyok (azthiszem:) az előnyökkel hátrányokkal, de nem találtam a környezetemben, sem telefonon olyan tervezőt/szakember aki már ilyet látott és telepített, és olyan családot sem aki ebben élt. Biztos vagyok benne hogy ennek is megvan az oka, de azért reménykedem, hátha valaki mégis csak rá tudna beszélni.
Bármilyen észrevételt, (sértődés nélül) szívesen fogadok, ne kiméljetek.
Köszönöm válaszát, de lenne még pár kérdésem: ha mondjuk 180 fokos a kilépő füstgázom, akkor áthaladva a berendezésen mennyit hűl? Egy sima téglakémény esetében nem fog a kéményem kátrányosodni?
Ha van egy folytonégő kandallóm, az után is érdemes bekötni? Lesz haszna ilyen kilépő füstgázhőmérséklet, és ilyen lassú áramlás mellett?
260-600 foknál van értelme a készüléknek. Egy termosztát beépítése javasolt, a túlhűtés miatt. 160-180 foknál ne legyen kevesebb a füstgázhőmérséklet. Ezzel kiküszöbölhető a kátrányosodás. Garancia csak a termékre van.
Szeretném megkérdezni, hogy a hődobok hogyan vannak méretezve?
Beköthetem bármilyen készülék után? Mindegy, hogy 190 vagy 400 fok a kilépő füstgázhőmérsékletem? Nem fog lekátrányosodni a kéményem? Mindegy az is, milyen típusú a kémény? Ugyanúgy köthetem sima téglakéményre is, mint egy szigetelt kerámia csövesre? Van valamilyen útmutató erre? Kátrányosodás esetén garancia?
Hali. Nekünk már 4 éve működik a légfűtésünk. Jelenleg úgy működik, hogy a kandalló felett simán gipsz kartonnal be van építve. A plafon át van fúrva és a padláson van a ventilátor ami duplán szigetelt csöveken keresztül osztja szét a két szoba között a meleget. Mivel a kandalló középen a nappaliban van. Teljesen meg agyok elégedve. Semmilyen más fűtésünk nincs. De tervezünk egy átépítést és lehet nincs kedvem vissza beépíteni megint. Ez a dob felkeltette most a figyelmem. Gondolom a kivezető nyílásra kell kötnöm a csövet amin keresztül szívja a ventilátor a meleget. De a beömlő nyílása csak úgy ott marad szabadon. Gondolom. Nincs annak fütyülő vagy bármi más hangja ahogy a venti szívja befelé a levegőt? Köszönöm
Mi továbbfejlesztettük meglévő füstcső hődobjainkat, mert gyakran megesett hogy a fűtött helyiségben már nagyon meleg volt.
Így légcsatornázhatóvá tettük.
Légcsatorna csatlakozás elhelyezése: egy oldalon 2 csővel, vagy 90-180 fokban elforgatva, igény szerint gyártjuk. Színe: fekete, barna, fehér zománc vagy matt fekete Füstgázcső anyagvastagsága: 1,2mm Külső palást és a légcsatlakozó anyagvastagsága 0,6mm
Füstcső átmérő mérete: rendelés alapján 120-210mm
Ára:14.000.-Ft tól
Ventilátoros használatnál a füstcsőre termosztátot is érdemes rakni, amit 150-160 fokra célszerű állítani, hogy ne hűtse túl a füstöt, mert a hidegebb füst károsíthatja a kéményt.
Sikerült megoldások a legfutest,ha igen hogyan, mi is gondolkodunk rajta,mert a távolabbi helyekre nem igazán jut el a meleg,egy email címet küldenél nekem?
A légfűtés főként könnyűszerkezetes épületekben jó, mert ott csak a levegőt kell felfűteni, a falakat nem. Ebből következően igy nagyobb épületekben is gazdaságos.
Egy ismerősöm áámerikában lakik és ő mondta, hogy arrafele igen elterjedt a légfűtés. (A filmekben mondjuk tényleg nem nagyon látni kalorifereket, miegymást)
Megnéztem jópár ottani lakáshirdetést (a hidegebb államokból) és azok nagyrészében is légfűtés van. Errefele miért nem terjedt el? Lehet , hogy arrafele nem számít annyira , hogy mennyibe kerül?
Ezt a fórumot olvasgatva úgy tünik, hogy nem a leggazdaságosabb.
Letettem róla. ès nem is nagyon ajánlom. nem magyarázom miért nem, tessék átmenni a "szellözö rendszer légkondi helyett" topicba, 2013. március elejei hozzászólásokhoz, engem meggyöztek, hogy haggyam a picsába.
Talaj-levegö höcserélöt szeretnék beépíteni. Az a kérdésem, hogy mai tudásunk szerint milyen anyagbol lehet olcsón megcsinálni? Hallottam a nagyon tuti baktérium mentes csövekröl, (6000Ft/m kb), na ezt nem akarnám, viszont a sima 200-as PVC csöröl meg az a hir járja, hogy fertözödik.
Tapasztalatok? Jó a sima PP, PE csö?
Tisztán lehet tartani szürövel, idöszakos takarítással?
Most építettünk be egy levegős kandallót (kiegészítő fűtésnek)! Adott egy 12,5 kW-os levegős tűztér, felül 2db 125-ös kivezetéssel. A meleg levegő elvezetését úgy oldottuk meg, hogy padlástérbe elhelyezett hődobba vezettük fel a meleg levegőt egy 20x20-as kürtővel melynek küzepén a kandalló egyik levegő kivezetését tettük (a másik kivezetés felett történt a füstcső bekötése) ! A hődobból 4 db 125-ös félmerev alucsővel csatlakoztunk le végükön állítható légszelepekkel (a légszelepek beállítása még nincs teljesen készen) ! A levegő "betáplálását" úgy oldottuk meg, hogy a kandalló alatt kivéstünk egy 110-es lyukat a szuterénbe ahonnan egy 280 m3/h teljesítményű csőventillátorral "toljuk" be a levegőt a kandalló köré épített térbe! A kérdésem, hogyan lehetne a hatásfokot javítani, nagyobb venti stb. vagy bármi ötlet ?
Tegyél mindegyik ágba pillangószelepet vagy íriszes légmennyiségszabályzót azzal egyedi szabályzást érhetsz el minden lefúvásnál, de eltart egy ideig mire sikerül összejátszani.
Adott egy Vents kandalloventillátor 125mm csatlakozóval,és a rajta áthaladó meleglevegöt 6 helyre szetetném eljuttatni.80 mm es mennyezeti befúvokon szeretném eljuttatni a szobákba.
Kérdésem,hogy oldjam meg?Sonodukt 125mm es szigetelt csövel juttatom most el probaként 1. pontra ,tökéletesen üzemel.80mm es sonoduktra gondoltam,csak nem tudom,hogy számitsam ki,hogy mind a 6 ponton azonos légmennyiség áramoljon be.
Szeretnénk építeni egy kandallót a nyár folyamán a nappaliban. És ezzel szeretnénk fűteni a két hálószobát is. Nem nagy a házunk, kb. 70 m2. Az egyik szobába közvetlenül át lehetne törni a falat a kandallótól, a másikba egy 1,5 m-es csővel tudnánk a levegőt eljuttani.
De sok a kérdés bennünk... Most konvektorok vannak és kandallókályhánk. Így elég sokat kell a konvektorokat is használni, a nappailab van 28 fok az északi, távolabbi szobában viszont csak 17.
Megoldást jelenthet nekekünk a fent említett módszerrel készített fűtés? A központi egy ilyen kicsi házhoz irreálisan sokba kerülne, 800 ezerbe, ezt nem tudjuk és nem is karajuk kiadni erre.
A kérdéseink, amik felmerülnek: Mennyire fogja ez a "rendszer" vezetni a hangokat, szagokat? Kell-e a vissza áramló, hideg levegőnek is szellőző, mert régebbiek az ajtók, nem szigetelnek túlzottan... Milyen tűztér lenne jó, ami még megfizethető is? Bodokra gondoltunk... Kellene-e hődob a kupolába vagy csak egy hosszú cső? Miből épüljön, készüljön? És egy ilyen egszerűbb változatot, ezzel az olcsobb tűztérrel megoldva ki lehetne- e hozni úgy 200 ezerből?
Tudom, elég sok a kérdésem... :) De légyszi, ha akár egyre is tudod a választ, oszd meg velem, mert nagyon szeretnénk megvalósítani amit elképzeltünk, csak nem szeretnénk még a mostani helyzetnél is kedvezőtlenebbe kerülni majd télen.
A zárt csőves hőcserélős megoldás szóba került de elvetettem. Hely ugyan van a kályhában de pont a kilyukadás és egyéb hibalehetőségek miatt nem vállatam be. A kályha tetejére épített samot "tálca" elvileg alkalmas lenne a hőátvezetésre de közben rájöttem és számításaim szerint a padlásra felvezetett levegőátvezetés zsákutca lett volna, mivel a padláson keletkező hőveszteséget (külső mímusz 15-20fokoknál )nem tudtam volna kompenzálni annyi csőszigeteléssel amennyi kellene ahhoz, hogy a kályhától a kívánt hőmérsékletű meleglevegő átkerüljön.
Még nem adtam fel de módosítottam az elképzeléseimen. Egyelőre a lakáson belül a plafonon a fagerendák közt gondolkodom kialakítani egy csőalagutat amit 1db fal áttöréssel a másik szobába tudnám vinni a meleg levegőt. Így a hőveszteség is elenyésző mivel a lakáson belül marad és a csővezeték hossza is csökken.
A második kályha megépítése így is sanszos mivel ez az átvezetés még mindig csak az egyik szoba fűtését oldaná meg és van még egy nappali rész is amit ugyan ezzel a meleglevegővel nem lehetne felfűteni ... szerintem. Folyt.köv.
Szia YAG! Bocsi, hogy bekapcsolódok. A leírásodból számomra az derült ki, h a tömegkályhával elégedett vagy, ennek örülök. Talán jobb lett volna mgépítése előtt tályékozódni e témában. Én sem vagyok szakértője, de valószínűleg egy hőcserélőt kellett volna beépítened a kályhába sac: 4-6 KW teljesítményűt. Ha van hely a kályhában, ez utólag is beszerelhető. Viszont felhívnám a figyelmedet a korrózióra, kilukadása esetleg mérgező gázok lakótérbe jutásával járhat! Ezt egy csőként tudom elképzelni, két vége kivezetve, ez a csőcsatlakozás lehetősége. A kéményhatást kihasználva, gravitációsan megfordul a levegő.
Én mégis egy másik kályha megépítését javaslom. Van egy közös sarok, ahonnan mind a három helységet fűtheted. Tudom, kéményépítés, másik kályha, de talán jobb megoldás a légfűtésnél. Gondold át, minden jót kívánok!
