Pacsi :))
Volt egy régebbi eszme futtatásom a zsindelyhez:
Hello Mindenki:)
Rég nem látogattam a forumot de jelentem újra itt vagyok :)
Zsindely kérdéshez:
Személyszerint mint kivitelező nem ajánlom a zsindelyt. Mert bár mutatós de nem a mi építkezési kultúránkra lett ez kifejlesztve(mivel mi több generációra készítünk lakóépületeket szemben a nyugati modellel).
Tévhit az,hogy egy SZAKSZERŰEN kivitelezett zsindely fedés nincs olyan tartós mint akár egy cserép vagy bármely lemezfedés. Az első szervíz időszakig (6-8-10) év ugyanolyan tökéletesen ellátja a feladatát mint a többi fedési rendszer. Viszont ezután a szakszerű javtása sajnos nem vagy igen költségesen kivitelezhető.
Mert míg egy cserépfedésnél 2 mozdulattal ki lehet cserélni a "ludas" cserepet vagy egy lemezfedés esetében pár pillanat alatt állókorcok nyitásával/zárásával,esetenként néhány forrasztással orvosolhatók az első szerviztraktusban elszenvedett károsodások addig a zsindelynél már a hiba keresése is egy többszemélyes rafting túra. Ezután jöhet a feltárás,toldozás-foltozás. Ez ugyan megoldhatja a problémát de a tető már korántsem azt az egységes és esztétikus látványt nyújtja mint készítése napján.
Arról nem nem is beszélve,hogy mikor elkészítjük az alátétlemez+zsindely kombót akkor az egy zárt vízhatlan egységet képez. Ezt megbontani majd vissza javítani olyan mint egy lukas esernyőt befoltozni. Ezzel szemben a cserép és lemezfedések nyitott, amolyan LEGO módjára szétszedhető majd ismét összerakható vizzáró réteget képeznek.
Összegezve:
A zsindelyt garázsok,előtetők s kerti építmények fedésére ajánlom.
ui.: A hozzászólásom tartalma kizárólag a tapasztalataimon alapul. Elképzelhető,hogy a KATEPAL és más gyártók mérnökei a szél és eső teszt termekben kimagasló eredményeket tudnak produkálni a zsindely termékükkel de olyan tesztet még nem mutatott be egyik gyártó sem ahol egy előre elkészített X m2 fedést megbontottak majd visszajavították és úgy tették volna ki extrém időjárási viszontagságoknak.
A súlyokról meg csak egy példa:
Adott egy 120m2-es nyereg tető. A felülete legyen 6m széles 10m hosszú és ugye a 2 oldal (10x6x2=120m2). kerámia cserépnél cirka 35kg/m2 , beton cserépnél 45kg/m2 a fedő szerkezet terhe. Ez felszorozva a felülettel: 4,2tonna vagy 5,4tonna terhelést jelent a tetőnkek. A különbség tehát 1,2tonna. Ha ezt leosztom szarufákra akkor azt kapom,hogy (22db 6m-es szarufa) 132fm szarufára 1,2 tonna terhelés azaz méterenként 9 kilóval lett több terhelés a gerendán. Csak hogy viszonyítani tudjunk-> Ha felmegyek egy tetőre akkor a gerenda 10 centiméter felületére kap 70kg terhelést amitől meg sem nyikkanhat.
Tehát leszögezhető,hogy a tető szerkezetében a héjalás típusából következő plusz terhelés NEM okozhat semmiféle elváltozást. :)
Arról nem is beszélve,hogy a fedés terhe (ha statikai szemmel nézem) nem merőlegesen hat a gerenda keresztmetszetére lapos szögben amelyet a szarufa a tető hajlásszögének megfelelő szögben továbbít a talpszelemen irányába ami ezt függőleges eloszló teherkéntad le az épület koszorújára. Ebből az következik,hogy a plusz terhelés kritikus állapotokat a talpszelemen és szarufa találkozásánál okozhat. Ajánlott a fedés súlyának növelésekor a csatlakozást biztosító elemeket erősíteni.
Ha még ezek tudatában is kételkedünk a szerkezet stabilitásában akkor fogópárokkal, plusz székállással és még kismillio megoldással tudjunk növelni a tető terhelhetőségét. Továbbá ami még idevág-> a keresztmetszetek megválasztásánál semmilyen szerepet nem játszik a fedés típusa. A számítások a hó-,szélterhekből és a szerkezet alap adottságaiból (mint fesztáv, magasság, stb.) tevődnek össze.
Bocs a litániért de ennél konyha nyelvebben nem tudtam megfoglmazni,hogy mindenkinek világos legyen :)))
