Tulajdonképpen ez igaz - ott is! F.Engels irt nagyon jó és érdekes tanulmányt a sanyarúságról "A munkásosztály helyzete Angliában" cimmel, amiben cáfolhatatlan független adatok alapján mutatja meg hogy mennyire nehéz volt az élet az ipari városokban.
Milton Friedman megjegyzése ezekhez az adatokhoz (és Engels véleményéhez amivel fűszerezi az adatokat), hogy az adott körülmények között messze ez volt a lehető legjobb megoldás számukra. Ezek az emberek sokan vidékről települtek Manchesterbe, Londonba, azért, mert vidéken ettől sokkal de sokkal nyomorúságosabban éltek.
Szerintem a 21. század fokozott mobilitása folytán ez a vonzáskörzet kiterjedt az országokon belüli mozgásokról az országok közti mozgásokra is. Másrészt ezek a döntések nem véglegesek, ha valaki nem jól érzi magát Münchenben, még könnyen választhat bő kéttucat ország többszáz városának többmillió munkájából és lehetőségeiből.
Krausz Ferenc németországi, illetve Karikó Katalin amerikai munkássága is felveti a kérdést, vajon mennyire magyar és mennyire külföldi eredmény, amit most elértek, vagyis
magyar érdem-e a két Nobel-díj.
A rektorral így arról is szót ejtünk, megakadályozható-e, hogy a magyar kutatók kivándoroljanak külföldre, és ott érjenek el ilyen kaliberű eredményeket. Szabó Gábor válaszában saját tudományos pályafutására is utal, amikor ezt mondja:
A kísérletes természettudományokban természetesen vannak olyan dolgok, amelyeknél egyszerűen nincsenek megfelelő eszközök Magyarországon, így bizonyos szintű külföldi tapasztalatszerzés mindenképpen szükséges. Nem az a kérdés, hogy miért mennek el a fiatalok Magyarországról, hanem az, visszajönnek-e.Ha adott esetben valaki fiatal korában úgy megy el, hogy azért itthon megvannak a gyökerei, akkor tulajdonképpen a kettőt kombinálni tudja.
Hát tényleg luxus fizetni azt a sok gender szakos ruhatárost, aki 10 év alatt szerzi meg a diplomáját és aztán a rendszert fikázza, hogy nem talál magának milliós fizetésű állást !
Míg az Európai Unióban az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt a felsőoktatásba belépők száma, addig itthon éppen ennek az ellenkezője történt, és jelentősen szűkült azok köre, akik eljutnak odáig, hogy diplomát szerezzenek. A jelenség hátteréről kérdeztük az oktatáskutatót.
Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban a 30–34 éves korosztályban 40 százalék a felsőfokú oklevéllel rendelkezők száma. Ezzel szemben Magyarországon csak 34 százalék, amivel a nem túl előkelő 23. helyet sikerült megszereznünk 2019-ben. Ciprus 59, Litvánia 57, Luxemburg pedig 56 százalékkal kaparintotta meg a dobogó első három fokát.
Az SZFE kancellárja a magyar jogszabályok tiszteletben tartására kérné a távozó hallgatók átvételére készülő egyetemeket
A Funannal is ilyen batpor legeyny lesz az SZFE kancellarja a Kinai oktatiokkal szmeben is akiknak a kinai kommunista part utasitasait kell betartani ?
BAYER Zsolt: három fiát mostantól úgy neveli, hogy tizennyolc éves korukban nyugati egyetemre menjenek tanulni, „és ha van egy kis eszük, soha többet nem jönnek vissza
" Tegyük hozzá, ők többnyire magyar nemesek voltak, akik erősen kötődtek a nemzethez, ellentétben az ideiglenesen hazánk területén állomásozó momentumos politikusokkal, akik külföldi egyetemről jöttek, külföldre házasodnak."
