Az Európai Unió hatóságai , az Európai Parlament
és a Bizottság részéről. Már korábban voltak hírek, hogy Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezte, de most már Angela Merkel német kancellár is támogatja, az Európai Bizottságban Frans Timmermans, az Európai Parlamentben Frank Engel luxemburgi néppárti képviselő, és Ingeborg Grassle német szintén EP néppárti képviselő követelik, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, vagy az Európai Uniós támogatást
végképp megszűntetik Magyarország számára.
A nyugati liberális média már azt pedzegeti, hogy Orbánt letartóztatja majd az Európai Ügyészség
és akkor a "demokratikus baloldali pártok" fognak
győzni a választásokon. Az nem számít, hogy ez egész egy koncepciós politikai támadás Magyarország miniszterelnöke ellen, akit koholt vádakkal akarnak meghurcolni és erőszakkal
hatalomra juttatni a liberális ellenzéket. Túlságosan kilóg a lóláb. Mivel a balliberális ellenzéknek már
semmi esélye nem lenne demokratikus választásokon győzni, ezért ehhez az aljas módszerhez folyamodtak, hogy erőszakkal és
hazugságokkal és politikai puccsal távolítják el
a választott miniszterelnököt, Európai Uniós támogatással. Ide jutott ma az EU. Hogy szovjet módszerekkel, politikai koncepciós eljárásokkal fenyegetik a demokratikusan megválasztott kormányt azzal, hogy eltávolítják, a hazai liberális
ellenzék támogatásával. És az a szégyenteljes még, hogy a már politikailag megbukott Merkel és a népszerűtlen és arrogáns Macron akarnak erőszakkal diktálni a kelet-európaiaknak, diktátumokkal. Én azt mondom, állunk elébe, lássuk a medvét, legalább fényt kaptok. És 2019-ben Európa szabad nemzeteivel együtt küldünk el benneteket a fészkes fenébe. De előbb 2018 április 8-án az ellenzéket leváltjuk.
Pénz eltéve, cég eladva, cehh adófizetőkre rálőcsölve, szálló Marbellán és Gránit Bank Pesten megvéve - lehet menni tovább, nincs itt semmi látniváló, saját lábon állás van.
A zabszem azért nem fér be, hogy Apósuraság hozza-e az országot április 3-án.
Homoki Andrea: az Elios-üggyel érzékeny pontra tapintottak
HírKlikk | 2022. február 15. 15:45
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) hosszas huzavona után kiadta a Tiborcz István gazdagodását elindító, kétes tisztaságú Elios-ügy nyomozati anyagát.
Az uniós forrásból finanszírozott botrányos bizniszt az Eleven Gyál nevű civilszervezet is perelte. A közösség egyik képviselőjét, Homoki Andreát kérdezte Sebes György a KlikkFM Politikai Nagyító adásában.
Nincs mit titkolnia az OLAF-nak – érvel az Európai Bíróság –, hiszen a magyar hatóságok nem indítottak eljárást a jelentés alapján.
Ajánlom
Az Európai Unió csalásellenes hivatala (OLAF) nem tagadhatja meg a magyarországi közvilágítás korszerűsítésével, korrupció gyanújával indított nyomozás iratainak kiadását, így döntött az Európai Bíróság Törvényszéke szerdán. Az aktákat egy gyáli aktivista kérte – írja a HVG Eurologus rovata.
Az Elios Zrt. – amely korábban Orbán Viktor miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozott– számos magyar településen korszerűsítette a közvilágítást. Az elvégzett munkát sok helyen minőségi kifogás érte, és a közbeszerzések lebonyolítása, a kiírók és a pályázók közötti kapcsolatok miatt az OLAF vizsgálódott. A szervezet 35 vizsgált pályázatból 17-tel kapcsolatban látta igazolva a gyanút, hogy a pályázatok kiírása nem felelt meg a törvényeknek.
A vizsgálat 2017-ben zárult le, a megállapításokat és a meghozandó intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat az OLAF elküldte a magyar hatóságoknak. Ezt Magyarországon nem követte büntetőeljárás, és a közvilágítás korszerűsítésére szánt 13 milliárd forintos uniós hozzájárulásról lemondott a magyar kormány: ezekre a tételekre nem nyújtott be számlát.
A cég a történtek után is boldogul.
A Pest megyei Gyál is érintett volt ez ügyben. Egy helybeli aktivista levelet írt az OLAF-nak, kérte a szervezetet, küldjön egy olyan változatot a nyomozati anyagból, amelyben kitakarták a tanúkra vonatkozó személyes adatokat. A szervezet nem adta ki a kért információt, szakmai titoktartásra hivatkozva.
Az aktivista az uniós bírósághoz fordult, amely megállapította, hogy „főszabály szerint” az OLAF tényleg joggal hivatkozhatna arra, hogy az iratok átadásával sértené saját vizsgálati céljainak védelmét, de miután a magyar hatóságok semmilyen eljárást nem indítottak az ügyben, hiszen nem találtak jogsértést, nem kell védeni az uniós vizsgálat adatait. Ezek közzé tétele semmilyen folyamatban lévő eljárást nem befolyásolhat. A törvényszék tehát megsemmisítette az OLAF határozatát.
A luxemburgi székhelyű bíróság eddig elutasította az OLAF-jelentések kiadására vonatkozó kereseteket azzal az indokkal, hogy azok nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné az OLAF jövőbeli vizsgálatait.
A civilek a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével úgy döntöttek, beperlik az Európai Bizottságot a luxemburgi székhelyű Európai Bíróságon, mert „az európai polgároknak joguk van megtudni, ha a tagállamok kormányai visszaéléseket követnek el az adójukból finanszírozott beruházások során. Különösen a korrupciós ügyek elszenvedőit, a silány közvilágítást kapott gyáliakat nem lehet elzárni az OLAF-jelentésektől” – írja a TASZ közleménye.
Mivel az OLAF csak a támogatások kis részében vizsgálódik, így azokban, amelyekben nem jár el, a visszaélések tovább folytathatók. Ha tehát az OLAF vizsgálatának eredményeit az érintett tagállam nem kezeli megfelelően, az ellen a TASZ szerint kizárólag a nyilvánosság lehet hatékony eszköz.A luxemburgi székhelyű bíróság eddig elutasította az OLAF-jelentések kiadására vonatkozó kereseteket azzal az indokkal, hogy azok nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné az OLAF jövőbeli vizsgálatait. A TASZ szerint azonban sérti az Eleven Gyál információszabadsághoz való jogát az OLAF-jelentések eltitkolása, ami ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartájával.
Bár az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) súlyos visszásságokat tárt fel az Elios Zrt. által elnyert, uniós forrásból megvalósuló közvilágítási projektek körül, a részletes jelentés nem hozzáférhető a nagyközönség számára. Tiborcz István, a miniszterelnök veje 2015-ben szállt ki az Eliosból, amely többek közt Gyálon is szerződött a közvilágítás korszerűsítésére.
Az Eleven Gyál nevű civil szervezet szeretne hozzáférni az OLAF-jelentéshez, mert úgy látják, a beruházás óta náluk is sokat romlott a közvilágítás minősége. Az Európai Bizottság azonban megtagadta a jelentés kiadását, mondván, azt csak az érintett ország hatóságának kell kiadniuk, akik utána maguk dönthetnek arról, nyilvánosságra hozzák-e. A magyar kormány pedig úgy döntött, nem teszi.
A civilek a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével úgy döntöttek, beperlik az Európai Bizottságot a luxemburgi székhelyű Európai Bíróságon, mert „az európai polgároknak joguk van megtudni, ha a tagállamok kormányai visszaéléseket követnek el az adójukból finanszírozott beruházások során. Különösen a korrupciós ügyek elszenvedőit, a silány közvilágítást kapott gyáliakat nem lehet elzárni az OLAF-jelentésektől” – írja a TASZ közleménye.
Persze lehet, hogy ők is az egyébként elszigetelt és senki által nem tisztelt, nulla hatalmú és nulla befolyású orbán kézivezérlése alatt vannak, és valójában ezért tagadták meg az iratok kiadását... de azért ennek nem túl nagy az esélye...
Bár az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) súlyos visszásságokat tárt fel az Elios Zrt. által elnyert, uniós forrásból megvalósuló közvilágítási projektek körül, a részletes jelentés nem hozzáférhető a nagyközönség számára. Tiborcz István, a miniszterelnök veje 2015-ben szállt ki az Eliosból, amely többek közt Gyálon is szerződött a közvilágítás korszerűsítésére.
Az Eleven Gyál nevű civil szervezet szeretne hozzáférni az OLAF-jelentéshez, mert úgy látják, a beruházás óta náluk is sokat romlott a közvilágítás minősége. Az Európai Bizottság azonban megtagadta a jelentés kiadását, mondván, azt csak az érintett ország hatóságának kell kiadniuk, akik utána maguk dönthetnek arról, nyilvánosságra hozzák-e. A magyar kormány pedig úgy döntött, nem teszi.
A civilek a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével úgy döntöttek, beperlik az Európai Bizottságot a luxemburgi székhelyű Európai Bíróságon, mert „az európai polgároknak joguk van megtudni, ha a tagállamok kormányai visszaéléseket követnek el az adójukból finanszírozott beruházások során. Különösen a korrupciós ügyek elszenvedőit, a silány közvilágítást kapott gyáliakat nem lehet elzárni az OLAF-jelentésektől” – írja a TASZ közleménye.
Mivel az OLAF csak a támogatások kis részében vizsgálódik, így azokban, amelyekben nem jár el, a visszaélések tovább folytathatók. Ha tehát az OLAF vizsgálatának eredményeit az érintett tagállam nem kezeli megfelelően, az ellen a TASZ szerint kizárólag a nyilvánosság lehet hatékony eszköz. A luxemburgi székhelyű bíróság eddig elutasította az OLAF-jelentések kiadására vonatkozó kereseteket azzal az indokkal, hogy azok nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné az OLAF jövőbeli vizsgálatait. A TASZ szerint azonban sérti az Eleven Gyál információszabadsághoz való jogát az OLAF-jelentések eltitkolása, ami ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartájával.
Tehát a TASZ-t nem érdekli, hogy veszélybe sodorhatják az OLAF jövőbeli vizsgálatait. Ők mindenképp buktatni akarják a Zorbánt. Igaz, nem fog sikerülni, de próbálkoznak, aztán utánuk a vízözön.
