Bizony, kedvemet szegi, ha valaki megsértődik a kérdéseim miatt.
Annak idején, amikor én voltam gyakori kérdező, észrevettem, hogy esetenként annyira dühítik a kérdezettet a kérdéseim, hogy butának minősített olyankor, amikor fingja sem volt a kérdéseimnek a megválaszolásairól.
Nem vagyunk szabályosak, úgy-e? Sebaj, kivételesek sem vagyunk
Hát itt senkitől sem olvastam, hogy Jehova Tanúi nevében megtagadta Jézust. :)
Igazából csak a vitákat próbáltam/akartam "lenyomni", de valóban: vitával nem vehetem elejét vitáknak.
Inkább majd kicsivel többet imádkozom a vitázókért; hátha megérzik, és ahelyett, hogy Mózes sarujának színéből egyértelműen kikövetkeztetnék, hogy ki kerül annak nem tudása miatt a pokolra - esetleg az idő alatt is Jézust szeretik és egymást.
A bárányok... nem gondoltam ám, hogy azt úgy olvasod, hogy abban téged cikizlek. :)
Ha úgy lett volna, akkor magamat legalább annyira cikiztem volna, nem?
Kb. olyannak látom a Biblia túlértelmezéséből fakadó - egymás közötti rivalizálást. Addig-addig, míg fontosabb lesz a vita, mint Jézus, mint a szeretet, mint az egyetértésre törekvés.
János, 5:39 - Tudakozzátok az írásokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örök életetek; és ezek azok, a melyek bizonyságot tesznek rólam;
János, 5:40 - És nem akartok hozzám jőni, hogy életetek legyen!
- Szóval, én ezeket nem felszólításnak, hanem inkább intésnek olvasom. :)
Nem, te nem vontad kétségbe Jézust, de mások igen, pl. a JT-k. Meg részleteiben sok eltérő álláspont van, amik ütik egymást, mind nem lehet igaz. Aki pedig tévedésben hisz, annak rossz lesz, ha benne marad.Ezeket akkor lehetne összehangolni, ha lehet róla akár még vitatkozni is, akár úgy is, hogy egyes szavak jelentésén rágódunk. Csak az a másikat lenyomni akaró parttalanság nem vezet jóra. Az eszmecsere igen. Amit "bárányozásként" írtál, és nekem címeztél, aszerint nem látom, hogy érdemes lenne itt tovább bármit mondani. Ott a nagy Bárány-könyv, slussz-passz, az mindenre elég.
Füge, én sosem vontam Jézust, vagy az Ő megváltói mivoltát kétségbe. Megnéztem az összes hozzászólásomat, merthogy hátha véletlenül... de véletlenül sem találtam köztük erre utalót.
Talán valóban erőszakos vagyok. Ha tényleg ezt érzed, hát megéri elgondolkodnom ezen. Ezen is, meg minden egyéb szarságomon is.
Talán nem veszed észre, de te is gyúrnád rá az álláspontodat másokra. Ha a mások más véleménye és fórumozása eltér az általad preferálttól, akkor ... ???
Nyilván a Bibliát egyféleképpen kellene értelmezni. De emberek vagyunk, és nem tökéletes robotok. Ki dönti el, hogy melyik a jó elgondolás a forgalomban lévők közül? Te? Én? Mindenki a magáét tartja jónak. Amit sokan hasonló módon tapasztalnak meg, talán esélyesebb, hogy igaz. No és kicsoda az a Jézus, akit szeretünk? Isten, vagy sem? Isten fia, vagy sem? Az Ószövetség Róla szól, onnan elég pontosan, objektíven leírható, hogy milyen Ő, a Messiás. Egyáltalán nem mindegy, hogy a mi Jézusunk olyan-e, hogy Benne mint megváltóban, áldozati bárányban hiszünk, aki a bűneink, az örök életünk helyreállítása miatt halt meg helyettünk, Aki ki van jelentve a Biblia első lapjától kezdve, vagy valami másmilyenben.
Sajnálom, ha téged zavar, de az én véleményem szerint az, hogy Jézus kicsoda, üdvösségi kérdés. Ha nem Isten, ha nem Isten fia, ha nem halt meg értünk és nem támadt fel valóságosan, ha nem bocsát meg bűnöket, stb., tehát ahogy írva van a Bibliában, akkor az egész kereszténység kamu. No és hogy van írva a Bibliában, hát ezen igenis lehet kérődzni, még vitatkozni is, mert jelenleg senkinél nincs ott a bölcsek köve. A Szentlélek meg szépen vezeti az értelmezést, kibontja a közös megegyezéseket. Az idők végére kész lesz. Addig meg kár bárkit leoltani bármilyen aktuális meggyőződéséért. Én ezt nem tettem sem veled, sem mással.
Kezd átmenni a beszélgetésünk valfiles csörtébe, nem érzem már, hogy szabadon mondhatnám a válaszaimat a kérdéseidre, addig meg el se jutottunk, hogy én is kérdezhessek. Ez a te topikod, én meg nem küzdök azért, hogy szólhassak.
Drága Fügeíz, én is azt gondolom, hogy Jézust kellene megérteni belőlük. Ha Jézus megértése megy, akkor a Biblia sem lesz olyan olvasmány, amin vitatkozni kellene. Ha neked fontos az a Szentháromság, akkor fontos,- és kész.
Jézus kedvessége jósága - nem függ attól, hogy szerinted Ő és Isten és a Szentlélek ugyanaz a személy, vagy attól, hogy én nem gondolom fizikailag egynek őket. Nekem ettől Ő nem lesz másmilyen.
Az nem kedves nekem, hogy az a sok-sok keresztény, mind azon vitatkozik, hogy egyes szavak mit jelentenek, és azt erőltetik, hogy amit nekik jelentenek,- azok vagy mindenkinek ugyanazt jelentsék, vagy kikiáltják pogánynak. Pogánynak, nem kereszténynek azokat, akik szintént szeretik Jézust. Vagy éppen ostobának...
"Apám, küldj pénzt!", és "Apám küldj pénzt!" - ez egy általános iskolai olvasmány volt.
Tehát EZ, és nem EZEK, hisz egyforma a szöveg, noha nem feltétlenül értelmezi egyformán. :)
Nekem Jézus szavai itt azt mondják, hogy az Írások egésze Róla szól. Őt kellene befogadni, Őt kellene megérteni belőlük, Ő ismerhető meg az ószövetségi történetekből, a Törvényből Őhozzá vezet az egész, és ez az, amit nem értettek meg a zsidók. Nem ismerték fel az Írásokban Jézust, nem ismerték fel Jézusban a Messiást, nem akarnak Hozzá menni. Jézus is sokat hivatkozott az Írásokra, igékkel támasztotta alá a mondandóját, sokszor érvelt úgy, hogy "meg van írva". Ezt bogarászom én is, 20+ éve, és még sokan mások, hogy mi van megírva, mivel mit akar az Úr mondani. A megértésben sokat segít a másokkal való megbeszélés, elég gyakran, a tanítás is, az igehirdetés is (melynek bolondsága által tartatunk meg, ugyebár, mint írva van...). Sajnálom, hogy te ezt másnak értékeled.
Mielőtt válaszolnék valamire, próbálom átereszteni egy szűrőn,- egy megbízható szűrőn.
Szóval, nem hiszem őszintének azt az imát, és emiatt vagyok képtelen elmondani. Így vagyok azzal a sok földre lökéssel is: nem hiszek bennük, mert nem látom őszintének azokat.
Jézust, az ő apostolait,- és még egy csomó embert is őszintének tartok; simán hiszek nekik.
Fügeíz, én szeretem az embereket.
Van úgy, hogy bunkó vagyok (persze), de ez a bunkóskodni vágyásom elmúlik, és marad a natúr szeretet.
Imádom a szegénységemet, mert az nekem szabadulást jelent egy halom fölösleges elfoglaltságtól, ráadásul: nekem nem jelent szegénységet a szegénységem.
Egyáltalán nem tartózkodom a csodáktól: nekem pont egy véget nem érő csoda az, hogy van Isten, és hogy Isten olyan jó - amilyen jó, és hogy egyáltalán ismerhetem Őt. :)
Nem követelek, nem kérek csodákat Tőle,- de kapok folyamatosan.
Nagyon nagy baromságot írtam, amikor azt, hogy a Hitgyüli nem az a hely, ahol szeretném otthon érezni magam!
Szeretném abban, és mindenféle emberek között is - otthon érezni magam!
