Talán írhattam volna azt is, hogy ég és föld. Mégis, vannak (lehetnek) olyan elemei a politikai véleményalkotásnak, amelyek tudományosan megalapozott, mondhatni objektív megállapítások.
Hiába egzakt tudomány a statisztika, ha a kapott eredmények információtartalma (mert hogy az értelmezési tartományuk is) szubjektív lehet/marad.
Milyen sokféle, mennyi (politikai, társadalmi töltetű) következtetést vagyunk képesek levonni, akárcsak a KSH által néhány napja publikált 'eredményekből': Több születés és több halálozás. (Igen, mindig vannak/lesznek mélypontok és csúcsok, amelyek gyakorisága nem ciklikus, előfordulásuk gyakorisága, megközelítően véletlenszerű. És ez még mindig csak Átlagisztán.)
Egy közérthetőbb példa: statisztikailag nagyobb az esélye annak, hogy lezuhanunk egy repülővel, vagy belénk csapjon egy villám, mint annak, hogy megnyerjük a lottó főnyereményt. (Mindaddig, amíg a járatok száma kevesebb annál, mint ahányan lottóznak; amíg kevesebb adják fel zivataros időben, szabadtéren, a környék legmagasabb fája alatt szelvényeiket.)
Hibahatáron belül, csak ennyit akartam hozzászólni... a többi statisztika.:-)
Talán írhattam volna azt is, hogy ég és föld. Mégis, vannak (lehetnek) olyan elemei a politikai véleményalkotásnak, amelyek tudományosan megalapozott, mondhatni objektív megállapítások. Ilyenek például a statisztikák. Tudom, persze, "kis hazugság, nagy hazugság, statisztika", de ez a mondás nem a statisztika tudományos módszerével megállapított (ideális esetben objektívnek tekinthető) kijelentéseire vonatkozik, hanem arra, hogy ki mit próbál sugalmazni egy-egy statisztika felmutatásával. Esetleg arra, hogy egy tudományosnak mondott módszer valójában nem tudományos. Vagy tudományos, csak rosszul alkalmazták, stb. Szóval én a dolognak arra a részére lennék kíváncsi, ami a politikai véleményt formálni kívánó többség számára valószínűleg teljesen érdektelen, vagyis arra, hogy milyen tudományos módszerek léteznek egy-egy a politikai csetepatékban felkapott témában elhangzó állítás egzakt megfogalmazására és bizonyítására.
A már említett ilyen-olyan gazdasági, vagy szociális kérdésekre vonatkozó statisztikákon kívül érdekes dolog például a választási matematika (vagyis, hogy egy adott választási szisztéma mennyire igazságos, persze egzakt módon definiálva az igazságosság fogalmát).
De például van-e tudományosnak tekinthető módszer arra, hogy adott országban megállapítsuk a korrupció mértékét. Arra gondolok, hogy például statisztikai módszerrel elemezzük a gazdasági társaságok és kormánypolitikusok kapcsolati hálója és a pályázaton nyert pénzek adataiból összeálló adathalmazt, és olyan megállapítást teszünk, hogy x politikus p valószínűséggel beleszólt a pénzek elosztásába.
Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy a tudomány fórumban vagyunk, kérném a hozzászólások tartalmát és hangnemét, valamint az érvelés módját ennek megfelelően megválasztani!
