Én bőven hozom, de nem ez a lényeg. A lényeg pontosan az, hogy az átlagot semmi munkával BÁRKI hozhatja. Míg akár 1% pluszért lehet, hogy rengeteget kell dolgozni, és ott van a pakliban, hogy 5% mínusz lesz belőle.
Az általad leírt probléma kezelésére már kitaláltak módszereket. Például az életkorodat kivonod 100-ból és ilyen arányban tartasz kockázatos cuccokkat. Tehát 30 évesen a portfóliód 70%-a részvény, 60 évesen 40%-a. De ettől persze el lehet térni egyéni hajlandóság függvényében, csak az elv a lényeg: a kifizetési dátum közeledtével csökkented a kockázatot. Az USA-ban konkrét céldátumos befektetési alapokat forgalmaznak hasonló célból (ergo ebben az esetben is mindent elvégeznek helyetted).
Te nem érted. És valószínűleg még sokan, akik 10 évvel ezelőtti emlékeket őrizgetnek a részvény adásvételről. Ma már egyetlen termék vásárlásával megoldható a tőzsdeindexek leképezése (a szolgáltató megvesz helyetted 500-1000-3000 részvényt). Ezt nevezik ETF-nek. Semmi egyéb dolgod nincs "istápolás" jelleggel. Valójában mára egy komplett részvény portfóliót tartani egyszerűbb, mint fizikai aranyat vásárolni (ez utóbbi jóval kevesebb helyen érhető el, gondoskodni kell az őrzéséről, sokkal nagyobb a rárakodó jutalék).
Félreértés ne essék, számomra teljesen elfogadható stratégia a fizikai arany vásárlása. Csak ne társíts hozzá olyan tulajdonságokat, amik nem érvényesek. A részvényeket egyszerűbb tartani és hosszútávon sokkal többet hoztak. Ettől még bárki gondolhatja, hogy a jövőben jobb lesz az arany, mert összeomlik a pénzrendszer, háború lesz, jönnek az UFO-k stb. Én csak annyit mondok, ennek a gondolatnak ára van, amit vastagon meg fog fizetni a végelszámolásnál.
Jelenleg valóban ez az egyetlen hosszútávúm, a maradék pénzem hamarosan házikóvá fog válni. Abban teljesen igazad van, hogy nem szabad csak egy dologba tenni. Ez nekem 15-20%-ot jelent évente, amit ebbe fektetek, közel sem 100%.
Mellesleg drukkolok azért, hogy legyen jó nyugdíjam az államtól, meg stabil gazdaság öregkoromra, de erre nincsenek jó kilátásaim. Ha mégis így lenne, akkor kétszeresen is jól járok, mert megélek abból a nyugdíjból, amit mindenki megkap, illetve lesz egy kisebb vagyon, amit vagy örökül hagyok, vagy élvezem öregkoromra.
Így van. Szerintem a kettőnk véleménye főleg abban tér el, hogy te más mértékű kockázatot látsz benne, mint én. Én főleg attól tartok, hogy esetleg a nyugdíjba menetelem kínosan közel eshet egy olyan időszakhoz, amilyeneket felsoroltam. és erre az esetre alkalmazható amit mondtál, a kockázat. Ha az utolsó évek előtt veszti el a portfolio az értékének a jelentős részét az elég nagy szívás. Nem vigasztalna, hogy 15 év múlva minden oké lesz, ha nekem 5 év múlva nyugdíjba kellene vonuljak.
Ha a részvény, deviza, államkötvény túl misztikus akkor az árutőzsdével barátkozhatnál és nem csak egy termékével, plusz rábízhatnád olyanra aki ezt napi 8 órában gyakorolja. Évtizedes távon teljesen bizonytalan, hogy az arany szimbolikus értéke vagy ipari felhasználása megmarad-e. Illetve élettartam ismeretének hiányában életjáradékra kellene majd váltanod az aranykészletedet.
Mondom hol a hiba. Én értem hogy Te mit mondasz és egyet is értek vele, de...
Te pedig a "de"-t nem érted. :)
Véleményem szerint a biztonságos befektetés nem produkál számottevő hozadékot (jövedelmet), Te pedig ezt várod el tőle. Felhívtam a figyelmedet azokra a recessziós ciklusokra, amelyek szülik azokat a fekete csütörtököket, amelyek ellen sokat nem tudsz tenni csak hihetsz abban hogy éppen jó papírban van a pénzed és ez a véleményem szerint nem biztonságos. Mindezek mellett azt is tudni kell hogy a tőzsdei műveletek figyelése és a papírokkal való törődés bizony munkavégzés és az idő. Abból már van egy napi 16 órás, másikat már nem akarok mellé. Így tehát választom azt amiben a legkevesebbet kockáztatok, de mégis értékálló. Mindezek mellett ismét felhívom a figyelmedet arra hogy a nyugdíj korhatár elérése arany esetében nem a kasszazárás ideje ugyanis a felhalmozott megtakarítást 50 grammos havi tételekben teszem csak pénzzé (vagy még ritkábban) és ez is átsegít az áreséses szakaszokon. Az arany állja a recessziót (meg úgy alapjában mindent), de értem én hogy nem igazán hozadékos befektetés. Amint ezt az álláspontot megérted, rögtön érteni fogod hogy nem egy hülyével beszélgetsz aki képtelen értelmezni a hulla jó grafikonokat. :) Egyébként ha érdekel a nyugdíjam harmadik lábát a tetőmre szereltetem fel és napelemnek hívják. :)
A nyugdíj előtakarékosság 40-45 éves időintervallumot jelent, így az nem releváns alapja ennek a kérdéskörnek, hogy az utóbbi egy évben mi van vele. A hozzáértőkkel pedig az a bajom hogy a pénzem nem eltűnik, hanem gazdát cserél. :)
A helyi valuta lenullázódhat, az állam is csődbe mehet (ez a legfőb kockázata a nyugdíjpénztáraknak a törvényileg előírt állampapírhányad miatt), de ettől még marad bőven befektetési lehetőség az aranyon kívül.
Nyugalmi állapotban igazat adnék neked, de egy dolgot vetnék fel megfontolásra: ha igazi gebasz van, akkor csak az számít, ami a kezedben van, és nem az, amiről papírod van. Lejjebb leírtam, hogy egyre nagyobb esélyt látok arra, hogy valami nagyon el lesz kefélve a gazdaságban, nem akarok vészmadárnak tűnni, de ennek a kockázatnak megfelelően (megtakarításom 15-20%-át) halmozom fel a fizikai értékeket a papír helyett. Szerintem Alex kartács is hasonlóan gondolkodik.
"Hogy egyénileg egy részvénybe fektetve hozza-e? Nem, az ugyanaz mint az arany."
Ha az állításodat készpénznek veszem, akkor az arany annyiból mindenképpen jobb, hogy közel nulla törődést igényel, csak arra kell vigyázni, hogy nehogy az első besurranó elvigye a lakásodból.
Gyanítom, hogy te (és én) illetve a kartács is két külön koncepcióról beszéltek. Ahogy nézem mindkét vitafél értelmes embereket tartalmaz, meg lesz itt a közös nevező.
Odatettem az orrod elé, hogy az elmúlt 200 évben 1 dollárnyi aranyból 3, ugyanennyi értékű részvényből 800 000 dollárnyi befektetés keletkezett. Most akkor mégis milyen "bonyolult összefüggésekről" meg "recessziós hatásról" hablatyolsz? Szerinted a 3 nagyobb mint a 800 000?
"Mondjuk nem tudom, és ezért ez is érdekelne, hogy mi történik a részvényekkel egy WWII esetben?"
A II. világháborús német és japán példát ismerem. Nyilvánvalóan mindkét ország elég súlyosan érintett volt. A nagy cégeik elveszítették az értékük 90%-át a háború végére, de utána 15 év alatt teljesen visszanyerték. Ennél egyébként van rosszabb USA példa: a 29-es válságban ott is 90%-ot esett a tőzsde, és 25 év kellett az eredeti érték visszanyerésére.
Hosszútávú nemzetközi adatok:
A legrosszabb-legjobb országok és az átlag grafikonon:
Látszik, hogy az USA a legjobbak között van, de az átlagos teljesítmény is megerősíti, hogy a részvények a legjobb befektetési eszközosztály hosszútávon.
Fogalmazzunk úgy hogy azt látom működőképesnek amikor mindkettőben fizető az ember. Alapnyugdíjnak mindenképpen a felosztó-kirovó rendszert látom, de azt is látom hogy csak annak a hátán elfogadható nyugdíjas éveket nem lehet biztosítani így hát szükség van még egy (vagy több) lábra. Nálam a második láb a befektetési arany.
