Így küldte Jézus a tanítványokat, és manapság is sok felekezet nyomatje ezt a módszert. Kinek mi a tapasztalata? Mennyire eredményes az a módszer, hogy ismeretlenül becsengetni és hirdetni a hitet? Milyen a megtérési és a megmaradási arány?
No igen, valami ilyesmire gondoltam én is. Hogy nekem nem tűnik hatékonynak ez a házról házra járás. Nem hallottam olyan történetet, hogy valahová becsöngetve megtérítettek volna valakit. Leginkább a személyes példamutatás, illetve az életek megváltoztatása vonzotta az ismerőseimet Jézushoz.
Én például szívesen meghallgatom Böjte Csaba bármelyik előadását, ha módom van rá, de undorral vegyes megvetéssel pattintom le az utcán engem leszólító, jézusfényképes térítőket.
Ugyanakkor tény, hogy nekik ezt súgja az istenük (vagy a lelkiismeretük), és tiszteletre méltó elkötelezettségre és kitartásra vall, hogy sok elutasítást és ellenségességet tapasztalva is képesek közeledni egy ismeretlenhez, ráadásul mosolyogva.
Más világ volt az akkor, kevésbé individualizált. Szerintem ma a magánlakásokba becsöngetés/kopogtatás inkább bosszantja az emberek többségét, semmint örülnének. Rengeteg a házaló, a mindenféle agitáció, propaganda, kérdőív, stb., az a tapasztalatom, hogy több az ingerült, vagy udvarias, de határozott elutasítás a házalós, köztéri találomra megszólítós, röplapterjesztős kísérletekre, mint amennyi a fogadókészség.
Szerintem más utakat kellene keresni, személyesebb, beszélgetésre inspirálóbb elérhetőségeket keresni, vagy akár megteremteni.
A megvető példájából kitűnik, hogy hiába mentek házról-házra, nem mindenki fog termőtalaj lenni. Ha jobban ismernék a keresztények melyik a "termőtalaj", akkor csak nekik kellene beszélniük érdemben. Több száz éve csinálják és a sok panasz arra enged következtetni, hogy nem ismerik fel az emberben a három lehetőség közül melyik lehet. Öntik mindenhova a "magvakat". Az üldöztetésüknek is ez az egyik oka...
Hát, próbálkozni próbálkoznak, de én még olyanról nem hallottam akit meg is térítettek volna. Persze, attól még lehet, de inkább ne csinálnák! Igaz sok vizet nem zavarnak, de mégis. a házalókat se szereti az ember. Jó az ha nem szeretik, egy igehirdetőnek?
Ezt a csüggesztő számot megfogalmazhatjuk pozitívan is - ahányan megtértek, annyian meg is maradtak. Bár az egyszerű arányosság itt bizonyos okok miatt nem értelmezhető, de ha az "x" időváltozó mellett g(x) a megmaradási függvény és f(x) a megtérési, akkor a
L'Hospital szabály alkalmazásával ez 1-es arányt jelent, azaz 100%-a megmarad a megtérőknek. Az meg már nem semmi.
Amiképp nem zaklatom őket a relativitás-, a kvantum-, az inflációs kozmológia-, a káosz- és az evolúció-elmélettel, sem az exobolygó-, sem a földsúroló kisbolygó-kutatással, sem más effélével, ami a számomra jelent valamit, azonképpen ők sem próbálnak téríteni a számukra fontos ideológiájukkal, mert tudják, hogy: "Templomom az ég, és imám a repülés!".
Mégis jól el tudunk beszélgetni a világ dolgairól, ha találkozunk, és ha úgy hozza a szükség, akkor segítünk egymáson. Ez így van rendjén, és reméljük, így lesz továbbra is.
Így küldte Jézus a tanítványokat, és manapság is sok felekezet nyomatje ezt a módszert. Kinek mi a tapasztalata? Mennyire eredményes az a módszer, hogy ismeretlenül becsengetni és hirdetni a hitet? Milyen a megtérési és a megmaradási arány?
