Mivel "pop, rock" és "magyar nóta" már létezik a topikok között, miért ne legyen egy klasszikus zenei is. Az ezt kedvelőknek mindössze annyi a teendőjük, hogy ide beillesszenek egy általuk kedvelt alkotást. Célszerű, hogy viszonylag rövidebb művek közül válogassunk, tehát nem komplett operákról, szimfóniákról lenne szó, inkább ezek kisebb részleteiről - egy tétel, egy ária, stb. -, vagy eleve rövidebb lélegzetű művek (etűd, kórusmű, dal, etc.). Remélhetőleg egy idő után mind többen leszünk! Technikai kiegészítések még olvashatóak a "Topiknyitó" hozzászólásban.
Köszönöm, ilyesvalamire tippeltem én is. Csak azt hittem, hogy ezek standard kifejezések az egyes nyelveken, mint az andante és hasonlók. (Sajnos magyarul sem ismerem őket, zeneileg járatlanként) Ezek szerint tévedtem.
Sziasztok, barátom kérdezte a következőt: Egy klasszikus német CD-n a következő szöveget találta az egyik zeneszámnál: Bewegt, nicht zu schnell. Tőlem kérdezte, mert tudok németül. A "nicht zu schnell" egyszerű, azt jelenti, hogy nem túl gyorsan. De a Bewegt szóval nem tudtam mit kezdeni. Valami olyasmi lehet, hogy mozgalmasan. Biztos vagyok benne, hogy ez egy zenei szakkifejezés német fordítása, de fél órás googlizás után sem találom. Tudnátok segíteni?
Valóban nagy erre felé a csend, így most megtöröm egy időre. Egy Boccherini darabot hoztam, mégpedig az Op. 3. vonós kvartettből a fandangót. Előadja az Escénicas kvartett, gitáron Pablo Romero játszik, táncol és persze kasztanyettázik közben Sara Calero.
Ma 141 éve született Joseph-Maurice Ravel francia zeneszerző.
Ez alkalomból hallgassuk meg a Tzigane című rapszódiáját! A hegedűszólót Patricia Kopacsinszkaja játssza, a Varsói Szimfonikusokat Jean-Jacques Kantorow vezényli. A felvétel 2013-ban készült Nantes-ban, a Folle Journée fesztiválon.
2015. október 7. szerda 19:00 - Irodalom, 20:30 - Zene
Válogatás Dukay Barnabás fénnyel kapcsolatos műveiből.
Dukay Barnabás: Fölizzás a tüzekben – nonett három hegedűre, három mélyhegedűre és három gordonkára Dukay Barnabás: ...napfényből, vízből és kövekből... - hangköltemény Eric Satie - Dukay Barnabás: A Názáreti második darabja hangszeres responzórium Dukay Barnabás: Motetta
Előadók: Péterfy Gergely, Szabó T. Anna és Závada Pál , Anima Musicae Kamarazenekar
A belépés ingyenes, regisztrációhoz kötött. Regisztráció: szima@titkarsag.mta.hu
Szeretettel ajánljuk azoknak, akik igazi zenei megtisztulásra vágynak!
Néhány nappal ezelőtt a magyar nótás topikba tettem be egy tarantellát (ugyebár a változatosság kedvéért) és akkor találkoztam ezzel a felvétellel. Azonnal lenyűgözött. A reneszánsz zenét mindig is nagyon szerettem és ez kb. abból a korból való, bár szerzője kissé már a hivatalosan vett reneszánsz után élt. Ő nem más, mint Athanasius Kircher (1602-1680) német polihisztor, akinek nem éppen a zene volt a főfoglalkozása, de idejéből ezek szerint tellett rá - szerencsére!
Az előadók a 2000-ben alakult osztrák régi zene együttes a L'arpeggiata, a mű címe pedig nagyon egyszerűen: Tarantella Napoletana.
Mozart négy kürtversenyt írt, ezek mindegyike Joseph Ignaz Leutgeb nevéhez fűződik, ui. valamennyit a nála egyébként 24 évvel idősebb barátja részére készítette.
A derék kürtöst még Salzburgból ismerte Mozart, és bár műveletlenségét gyakran nem a leggyengédebb módon figurázta ki, alkalmilag szívesen segítette pénzkölcsönnel régi muzsikustársát, aki 1777-ben Bécs külvárosában sajtkereskedéssel próbált boldogulni. Mindamellett Leutgeb gyakran lépett fel bécsi hangversenyeken.
Ezek közül a kürtversenyek közül következik most a harmadik, az Esz-dúr kürtverseny (K 447).
Előadja a Spanyol Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel Jean-Jacques Kantorow. A szólista Radek Baborák.
Gregorián zene még nem volt idáig, ezért most hiánypótlásul egy rövid darab következik ebből a műfajból.
A gregorián ének egy lexikoni idézet szerint az emberi hang természetes dallamosságában gyökerező, modális hangrendszerű, funkciójában a középkor centrális intézményének, az Egyháznak szolgálatában álló egyszólamú, hangszerkíséret nélküli zene, a középkori műveltség integráns része.
A most következő felvételen az Alsó-Ausztriában található heiligenkreuzi apátság cisztercita szerzetesekből álló kórusa ad elő egy zsoltárt. Ennek az apátságnak a szerzetesei szinte erre szakosodtak, lemezt is jelentettek meg ilyen zenékkel.
Egy olyan zeneszerző műve következik akit őszintén szólva én magam nem igazán ismerek: Gabriel Fauré.
Debussy mellett ő volt a XX. század francia zenéjének az egyik legelismertebbek alakja.
A most következő mű címét és közelebbi adatait sajnos nem ismerem, de egy nagyon szép madrigál. Ezt a műfajt azért is szeretem, mert én magam is kórustag voltam egy ideig (a középiskolát bezárólag) és egyszerűen nagyon tetszik.
Ebben az előadásban még ráadásuk az is különleges, hogy a különböző szólamok tagjai nem egy csoportban állnak (szoprán-alt-tenor-bariton-basszus), hanem egymás között elszórva. Nekem tetszik!
Mivel erobika barátnőnk felhívta a figyelmünket a tavaszvárásra, most jöjjön egy tavaszi szimfónia!
Ez pedig nem lesz más, mint a romantikus zene egyik legkiemelkedőbb és legnépszerűbb alakja, Robert Schumann műve, az I. B-dúr (Tavaszi) szimfónia, annak is az első tétele.
Pár szó ismertetőül egy nálam sokkal szakavatottabb ember, a néhány évvel ezelőtt elhunyt kiváló zenetörténész, Pándi Marianne tollából:
"Nem hiába nevezik ezt a művet Tavaszi szimfóniának: valóban az ifjúság öröme, az ébredő természet üdesége csendül meg benne. Ma már alig ismerjük azt a költőt - Böttgert - akinek egyik verssora a szimfónia ihletője volt: „Im Tale geht der Frühling auf" (A völgyben éled a tavasz). Ünnepélyes bevezető zene lassú ütemei után az ébredő föld vérpezsdítő ritmusai élénkítik a szimfónia első tételét. Dallamvilágát a felfelé törekvés merész lendülete jellemzi."
Az 1841 februárjában befejezett szimfóniát egy hónappal később Lipcsében mutatták be felesége, Clara Schumann - a kor egyik legkiválóbb zongoraművésze - hangversenyén.
A művet előadják a Bécsi Filharmonikusok, vezényel Leonard Bernstein.
