Ha csak néhányszor tíz négyzetméteres kertünk van és gondot okoz megmetszett fáink nyesedékének és egyéb konyhai hulladékaink elhelyezése, másrészt sokféle zöldséget szeretnénk megtermelni, a dombágyásos kertművelést nekünk találták ki. Ezzel a módszerrel kedvezőtlenebb talajon is jó termést érhetünk el. A módszer lényege, hogy fokozatosan bomló szerves anyagainkat talajjal betakarva egyrészt a termőfelületünk nő meg, másrészt bő tápanyaggal és a fokozatos bomlás következtében meleggel is ellátjuk fejlődő növényeinket. A kedvező feltételek megkönnyítik a vegyszermentes gazdálkodást is, ezért érdemes ezt az elvet követnünk. A domboságy 4-5 év után annyira megsüllyed, hogy már alig fedezhető fel eredeti alakja, viszont kitűnő szerkezetű talajt hagy maga után. Bár optimális esetben ősszel készítjük, az enyhébb téli napok is lehetőséget adnak dombunk összerakására.
Elkészítés: Kiindulásul É-D irányban ássunk egy kb. másfél méter széles és ennél hosszabb alapot ásónyom mélységben. Aljára tegyünk 50-60 cm vastagságban 30-40 cm-nél nem hosszabb különféle vastagságú ágakat, vastagabb évelők szárait, majd taposással alaposan tömörítsük. Ha van istállótrágyánk csömöszöljük az ágak közé, majd gyep esetén az elején felszedett gyepkockákat füves részükkel lefelé fordítva helyezzük rá. Ha nincs gyeptéglánk szalmatörek, kertiföld, fűkaszálék és tőzeg keverékéből is helyettesíthetjük ezt. A következő rétegünk mintegy 30 cm vastagságú lomb, aprított növényi hulladék kevés földdel keverve. Ha tudunk, keverjünk közé fahamut is. Erre már valódi termőréteg jön, földdé érett komposzttal kevert kerti föld mintegy 10 cm rétegben. Jó ha adunk hozzá Cofunát vagy szerves trágyát. Ha hozzájutunk, ezt ismét egyenletesen befedjük 10 cm vastagon jól átnedvesített tőzegkorpával, tőzeghulladékkal, tavak, patakok iszapjával. Végül a halom tetejére 15 cm vastagon az eredeti talaj komposzttal, - ennek hiányában érett istállótrágyával, vagy zeolittal, bazaltliszttel, szaruforgáccsal - kiegészítve kerül. A domb trapéz alakú legyen, hogy tetejéről a víz ne folyjon le. Összerakásnál minden réteget alaposan megdöngölünk.
Gondozás: Az első 1-2 évben inkább csak palántázzunk, mert a laza talajról könnyen kimosódnak a magvak. Az öntözés kritikus pontja a sikeres termesztésnek, ezért ha lehetőségünk van finom porlasztású szórófejekkel, vagy szivárogtató öntözéssel biztosítsuk a kellő vízmennyiséget. Ha nincs erre mód, a domb tetején alakítsunk ki öntözőárkot, de emellett az oldalát is öntözzük a forró nyári napok estéjén akár másnaponta. A domboságyat a biokertekben már bevált kedvező szomszédhatások alapján is beültethetjük, a zöldségnövényeket kiegészítve fűszer- és gyógynövényekkel.
Jó szomszédok: - sárgarépa - hagyma: nem viselik el egymás légykártevőit, - paradicsom - zeller, petrezselyem vagy póréhagyma: jobb ízű lesz a paradicsom, - fejes káposzta - kapor, bársonyka, - bab - káposztafélék, paradicsom, - saláta - retek, bab, uborka, - borsó - káposztafélék, zeller, - uborka - káposztafélék, saláta. A büdöskének is nevezett bársonyvirág (Tagetes) igen kedvező általános rovarriasztó hatása miatt. Ha rá tudunk menni a talajra, már februárban vethetjük a zsázsát, korai sárgarépát, madársalátát, petrezselymet, alacsony növésű zöldborsót, spenótot, sóskát. Ha csak palántázunk, akkor március végén ültessük a fejes salátát, zellert, karalábét, korai káposztaféléket. Csak májusban, a fagyok elmúltával vessük a paradicsomot és a paprikát.
Vírus- és lisztharmat-rezisztens CUKKINI! Mikonos F1, Syngenta
Sziasztok, bocs, hogy ide is bepofátlankodom a kérdésemmel, de talán más emberek is nézik, mint a többi veteményest. A kis területen nagy hozam egyik alapja pedig úgyis a biztosan termő, ellenálló fajták megléte.
Tehát a kérdésem az lenne, hogy ha vásárolnék most 1000 magot a fenti fajtából 22 ezerért, akkor nektek kell-e belőle? (Legkisebb kiszerelési egység, Syngenta minőség, profi vetőmag.) Beszerzési áron 22 Ft/mag + a levél ára, bármilyen kis mennyiséget elküldök, Bp-re vagy itt Őrbottyán környékére el is viszek hétvégén, úgy olcsóbb. A darabszámításnál érdemes 5 évre előre számolni, mennyit szeretnénk vetni, mert addig biztonságban eláll, ha hűvös, száraz helyen tartjuk.
- Az utánvét elég drága volna, ezért ha valaki küld nekem egy levelet, benne a pénzzel, és ráírja a nevet, címet, igényelt darabszámot, akkor amint tudom, küldöm is, alufóliába csomagolva. (Természetesen maximálisan meg lehet bennem bízni, nem szeretném, hogy az első 30 mag után ne vegyen senki tőlem, és rajtam maradjon 700 darab, csak mert valakit cserben hagytam... :) )
- E-mailben is lehet jelezni a vásárlást, esetleg az utánvét igényét is, ha többet kellene, és nem sokat oszt-szoroz.
- Nemsokára intézek bankkártyát is, és lehet előre utalni, hogy még olcsóbb legyen.
Különösen azoknak ajánlom, akiknek eddig ragyás volt a cukkini, gyakran megromlott még fiatalon, kicsi, kemény és deformált lett, foltos volt a levele, vagy csak nem akarják agyonpermetezni lisztharmat ellen. (Mert ugye van másik is, ami ugyanígy közepesen vírusrezisztens, de azok lisztharmatra is érzékenyek, ez egy egyedülálló fajta!) Én bevállalom a nagy beszerzési mennyiség és ár kockázatát, nektek ezzel nem kell törődni, csak venni annyit, amennyire szükség lesz. Ne hagyjátok ki
Én is most fogom kipróbálni először, de mivel profi kiszerelésű vetőmagban elég gáz lenne, ha zsákbamacskát árulnának - nem így a hobbi vetőmagoknál, ahol elsikkad, ha kikerül néhány rossz csomag -, igen nagy reményeket fűzök hozzá.
Dombágyás a házikertben!Ennek a 20-30 négyzetméteres varázsdombnak köszönhetően egy 4-6 tagú család egész évi zöldségszükségletét (a burgonya kivételével) kielégítheti. Részben azért, mert a nagyobb felületről több termény takarítható be, Másfelőle több évre előre biztosíthatjuk a megfelelő tápanyagot. Készítéséhez lombhulladékot, fűnyesedéket, rőzsét vagy a gyümölcsfákról és a díszfákról lemetszett apró gallyakat használhatjuk. Ezt követően válasszunk ki egy észak-dél irányú, szélvédett, gyepes területet. Jelöljünk ki a gyepen a másfél méter széles területet, amelynek hossza 3-8 méter. Így a dombágy keleti és nyugati oldaláról megfelelő mennyiségű napfényhez jutnak a növények. A füvet gyeptéglaként vágjuk fel és rakjuk külön. A dombágy helyéről emeljünk ki egy ásónyomnyi (30 centiméternyi) földet és azt halmozzuk a gyeptéglák mellé. Az így nyert árok talaját dolgozzuk el, majd halmozzuk a közepére - 50-60 centiméter magasan - a 15-30 centiméter hosszúságú vágott kerti hulladékot. Amikor elkészült a halom, fektessük rá a gyeptéglákat "fejjel lefelé". Döngöljük meg jól a földréteget! Ezután szórjunk a dombágyra nedves, korhadó leveleket 25-30 centiméter vastagon! Időnként dobjunk közé egy-egy lapát földet abból a halomból, amelyet az árokból emeltünk ki! Végezetül hordjunk fel 5 centiméternyi érett komposztot és azt takarjuk be a maradék kerti földdel,. Mindezt alaposan döngöljük meg lapáttal. Dombágyásunk kb. másfél méter széles és egy méter magas lesz. Ezt formálhatjuk félhenger alakúra, de prizmát is készíthetünk, amelynek felső vízszintes része 40-50 centiméter legyen. A prizma tetején, hosszában alakítsunk ki egy 5 centiméteres barázdát.Létrehozhatunk vegyeskultúrát, vagyis az összeültetett, egymás közelségét jól tűrő zöldségfélék együttesét. Például a keleti alsó sorába káposztaféléket, a felette levő következő sorba sárgarépát, e fölé vöröshagymát majd ismét egy sok sárgarépát, utána a domb tetejére három sor fejes salátát ültessünk. A nyugati oldalon lefelé haladva a saláta alatt legyen gyökérpetrezselyem, vöröshagyma, majd ismét egy sor gyökérpetrezselyem és végül az alsó sorban bokorbab. A dombágyás másik előnye, hogy két-három vetésre is sor kerülhet egy idényben. Például a sorok közé a sárgarépával, a bokorbabbal vagy a gyökérpetrezselyemmel egyidejűleg hónapos retket is ültethetünk, mert a retek már kikerül az ágyásból akkor, amikor a bab és a gyökérzöldség erőteljes fejlődésnek indul. A dombágyás belsejéből kiáramló meleg, nem azonos a melegágy hatásával, mégis lehetővé teszi a korai vetést (például zöldborsó, retek, zöldhagyma, fejes saláta, spenót, karalábé fejes- és kelkáposzta). Májustól már termeszthetünk a helyükön bokorbabot, paradicsomot, zellert, uborkát, persze megfelelő társítással. A zöldborsó szívesen társul a kaporral, a sárgarépával, a káposztafélékkel, a karalábéval, a fejes salátával, a hónapos és a nyári retekkel. A retek jól viseli a bokorbab, a borsó, a szamóca, a sárgarépa, a káposztafélék, a karalábé, a fejes saláta, a petrezselyem, a tépősaláta, a spenót és a paradicsom társaságát, de nem tűri meg az uborka szomszédságát. Káposztafélék közelébe ne kerüljön fokhagyma, vöröshagyma valamint burgonya. A burgonya az egyetlen konyhakerti vetemény, melyet dombágyáson nem érdemes termeszteni. Petőfi Népe 2002.01.16-17.
valamelyik ököbioorganikus képesújságmagazinban volt egy pár oldalas cikk a dombágyásos művelés elkezdéséről.
és találtam más is a neten...
A dombágyás készítése
"A dombágyás ősi kínai termesztési módszer, amelyet a hatvanas években Nyugat-Európában felújítottak. Ez az újabb változat kezd Romániában is elterjedni. Elsõsorban a kisebb területekkel rendelkezőknek ajánljuk. Lényegében egy speciális komposzthalom, melyen műtrágya és növényvédőszerek nélkül kis területen nagy termés érhető el. A dombágyás szélessége 1,5, magassága 1, hosszúsága 5-10 méter (de lehet tetszés szerinti). Megépítéséhez szükségünk van vékonyabb faágakra, gallyakra, gyeptéglára, őszi lombra, érett komposztra és tőzeges földre. Az anyagokat idejében be kell szerezni, a komposzt készítéséhez már a megelőző évben kezdjünk hozzá. Az említett szerves anyagok a dombágyásba beépítve biológiai lebomlással meleget és tápanyagokat szolgáltatnak a növényeknek, fóliatakarás nélkül is megóvnak a korai és kései fagyoktól. A dombággyal egyszerű a primőráru termesztése. A dombágyást vízforráshoz, kúthoz közel helyezzük el, lehetõleg füves területen. Késő ősszel kezdjünk készítéséhez, szélárnyékos, napos vagy nem túlságosan árnyékos helyen. Helyét hosszabb oldalával észak-dél irányában jelöljük ki. A kimért alapterületen a talajt gyeptéglának felvágjuk és az árok egyik szélén egymásra rakjuk (füves, illetve földes részükkel egymásra). Az árkot 30-40 cm-re kimélyítjük, a kiásott földet halomba rakjuk az ágy mellé. A faágakat, gallyakat 15-30 cm hosszúra felaprítjuk és az árok közepén 60 cm szélességben és ugyanilyen magasságig helyezzük el. Közéjük zöldség- és virágszárakat rakunk, ha van, istállótrágyát szórunk közéjük, hogy a bomlást elősegítse. Ha nincs trágyánk, használhatunk kerti földet is, amelyet ledöngölünk, majd megöntözünk. Erre helyezzük a gyeptéglákat, füves részükkel lefelé fordítva. A réseket kitöltjük földdel és letapossuk. Ha nincs gyeptéglánk, helyette használhatunk szalmatörek, fűkaszálék, kerti föld és tőzeg keveréket. A következő 30 cm vastag rétegbe korhadó lombot és a kertben lévő zöld növényi hulladékot rakunk, ehhez keverhetünk fahamut egy-egy lapát földdel. A dombágyást végül földigilisztákban gazdag, 5 cm vastag komposztréteggel oltjuk be, majd 10 cm-es tőzegfölddel takarjuk le, ami javítja az ágy víztartóképességét. Ennek a rétegnek a közepére helyezzük el a fóliával körülvett csövet, amellyel a dombágyást locsolhatjuk csepegtető öntözéssel. A csövön a beömlõ részen (a csatlakozásnál) egy méterre, majd fokozatosan csökkenő távolságra lyukakat fúrunk úgy, hogy a cső másik végén már 30 cm-re legyenek egymástól a lyukak. A halom tetejére 30 cm vastagságban kerti föld és érett komposzt keverékét rakjuk, amit lapáttal lelapogatunk. Ebbe a rétegbe vetjük vagy ültetjük ki a zöldségfélék palántáit. A dombágyást a csapadék és a téli hideg ellen lombbal, szalmás trágyával védjük, így a föld nem fagy át és tavasszal korábban beültethetők az előnevelt palánták. Tavaszig az alsó levélréteg korhadásnak indul, hőt fejleszt és az 1 méter magas dombos ágy 100 centirõl 80-85 cm-re roskad össze. A dombágyást kő- vagy deszkalapokkal rakjuk körül, kora tavasszal, amikor a talaj sáros, ezen állva dolgozunk. Az így elkészített dombágyást 5-6 évig használhatjuk, időközben az ágakból és gallyakból álló belső mag is elkorhad, a domb lassan lesüllyed és visszaalakul kerti ágyássá. Eközben a területen jelentősen megnövekedik a talaj humusztartalma, ezért a dombágyást a kertben mindig más-más helyre készítjük. Így feljavulhat egész kertünk talaja. Ha több dombágyást készítünk, az ágyak között legalább 70 cm távolságot hagyjunk, hogy kényelmesen dolgozhassunk. A domb tetejét célszerű laposra készíteni, odalait pedig lépcsőzetesre, hogy az eső, az öntözővíz ne mossa le a földet. A jól elkészített dombos ágy 30 négyzetméter alapterületen annyi zöldség terem, amennyi egy 4-5 tagú családnak egész évre elegendő." (Gönczi Gyula, ny. agrármérnök)
közben elkezdtem szakirodalmat keresgélni, de eléggé sivár a terep az efféle kertészkedésről szóló könyveket érintően. ha valakinek lenne tippje, megköszönném.
pedig ha belegondolok, hogy amennyiben tényleg igazak a dombágyásról szóló állítások, akkor mennyivel könnyebben (persze a kezdeti nagyobb törődés után) lehetne a kiskert-tulajdonosoknak is megtermeszteniük a fazékbavalót. ha igazak a hírek, akkor szerintem a sorházi, picinyke kerttel rendelkező lakók is bepróbálkozhatnak és nem kell külön hétvégi hobbitelket venniük a vasárnapi kelkáposztafőzelék miatt. :)
Egyelőre negatív, de azon komolyan elgondolkodtam, hogy legalább egy zónányit lehetne nyerni egy dombágyás látrehozásával, mert nnagyon nem mindegy az a pár foknyi különbség, főleg, hogy ha azért az élet sem áll le teljesen fél méterrel a föld alatt télen...
ha esetleg valakinek lenne már megosztható tapasztalata a dombágyásos műveléssel kapcsolatban, akkor az ismerőseim nevében is megköszönném a segítséget/tanácsokat.
igen, én is innen másoltam ki a lejjebb betett képet. csak azt tartottam furcsának, hogy az idegen nyelvi terminológia nem volt nekem koherens... de végül ez mindegy, ameddig a növényke jól fejlődik.
más: te is úgy látod, hogy egy gondosan létrehozott dombágyásban fajlagosan kisebb területen nagyobb hozamokat lehet elérni? ugye, amikor arról volt szó, hogy ez nem más, mint egy aktív komposzthalom, akkor az ember önkéntelenül is arra asszociál, hogy egyfelől a komposztálás során keletkező hő milyen hatásokat válthat ki a növényekben, másfelől pedig arra is, hogy maga a folyamatosan változó talaj milyen hatásokat válthat ki.
állíthatjuk azt, hogy e két változás eredménye pozitív módon mutatkozik meg a hozamokat illetően? eléggé tanácstalan vagyok, mivel a talaj javulása a komposztálás során feltételezhetően javít a hozamokon, ugyanakkor a hő keletkezése...?
Szia! Úgy emlékszem valahol olvastam, hogy az emelt ágyásban kevésbé betegszenek meg a termesztett növények nemcsak művelni, de egészségesen tartani is könnyebb őket.
azért nem értem igazából, mert ha ugyanis a keresőbe beleírom a chinese szót is - utalva a helyre, ahol a dombágyásos művelési mód eléggé elterjedt -, akkor viszont rendes dombágyásokról is látok képeket. szóval, ez fura. de még kutatok.
