Minden történelem iránt érdeklődő ember szívesen kapcsolódik ki a szakirodalmon túl különböző kulturális, és szellemi termékkel. Megérdemelnek egy topikot a történelmi tárgyú, de nem szakirodalmi jellegű alkotások.
És tényleg voltak lengyel huszárok (polish hussar, winged hussar) szárnyakkal a hátukon. Én azt hittem filmes túlzás. Akkor mégse tudok mindent történelemből.
Gimnáziumi javasolt magyar történelmi olvasmány is ...
Minden magyar nyelvet ismerő embernek ott kell (-ene) hogy legyen a könyvespolcán.
Több film, ismeretterjesztő sorozat is felhasználta.
Kiemelni belőle részleteket nem érdemes, csak a teljes és figyelmes elolvasással lesz értékes.
Nem a "menetrendszerű dedós, demagóg, propaganda ...stb " módon vezeti le a magyar történelmet.
Kiindulási alap a nyelv, a Szerző kérdéseket is tesz fel, arra keresi a válaszokat, amelyek alapja csak a meglévő történelmi ismeretek, az irodalom-kultúra és a Tanár Úr józanesze.
A második világháború egyik hosszú, sikeres, véres - főleg a támadó szovjeteknek - védelmi hadművelete a narvai csata volt, ami nálunk szinte teljesen ismeretlen. Erről készült az 1944 című észt-finn film, amely magyar feliratos linkje és a történelmi háttér itt érhető el:
is a legkiforrottabb dramaturgiailag. A filmhez nemzetközi szereplőgárdát vadásztak, közülük kiemelkedik a veterán brit színész, Michael Caine. A film költségvetése a Rákay Philip-féle Petőfi filméhez hasonló, na nem mintha össze kellene hasonlítani őket. :)
Az azért cseh barátainktól kissé goromba, hogy a fondorkodó, és nem túl szimpatikusan ábrázolt Zsigmond magyar király embereit (nem tudni hogy magyar vitézeket kellene-e érteni rajtuk) kifejezetten tatáros-törökös módra ábrázolják. Némelyik echte mongol. :)
Az Egri csillagok itt-ott kissé ifjúsági film jellegű , majdhogynem meseszerű.
A történelemábrázolása nem annyira kidolgozott.
Ezzel szemben A kőszívű ember fiai egy kidolgozottabb, a történelemábrázolását tekintve hitelesebb és precízebb műnek tűnik.
Mondjuk ebben az is közrejátszhatott, hogy a film alkotógárdájának konkrétabb és alaposabb ismeretei voltak az 1848-1849-es időszakról, mint a 16. sz. közepéről.
Sokan giccsesnek tartják, ennek megítélése erősen szubjektív, ettől eltekintve egy örökzöld klasszikus a legendás középkori itáliai szent, a ferences rend alapítójának életéről.
Mint történészek megállapították, a film cselekménye néhány helyen enyhén eltér a valós történelmi eseményektől, de ez még szerintem simán belefér.
Várkonyi Zoltán és csapata még tudta, hogy hogyan kell jó történelmi filmet készíteni.
A kőszívű ember fiai a mai napig kiváló, hatásos történelmi film, én pl. nagyjából 3 évenként újra és újra megnézem.
Mondjuk a szereplőgárda is kiváló volt.
Várkonyi további történelmi filmjei is jók.
Az Egri csillagok azért messze nem éri el A kőszívű ember fiainak színvonalát, mégis a maga idejébe egy nagyon népszerű, már-már kultfilm lett Magyarországon.
Igen, jogos, a sorozatokra nem gondoltam, mint a Vikingek. Nekem a 20.század még túl közeli, annál régebbi korokra gondoltam. 20.századi témájú film elég sok készült 1990 után Magyarországon.
Sok történelmi film készül nyugaton is - orosz-ázsiai vonalról nem beszélve - , persze jellemzően ami nem USA film, az gyakran radar alatt marad, de hazájukban népszerűek a fiataloknál is. Ha már fiatalok a történelmi sorozatok reneszánszukat érik, a műfaj tehát érdekli a őket is, max. nem feltétlenül mozi formájában. Vagy nem a hagyományos mozifilm értelemben, mert idén pl. Nyugaton a helyzet a netflixen és kritikusoknál is tarol.
Van némi múltszépítő nosztalgia is, mert pl. a Trója, Apocalypto stb. mozis bukta volt. Kevés töris film lett igazán bevételi-nézettségi siker Ryan közlegény, Gladiátor, Rettenthetetlen, évtizedenként pár film. 2010 után sem rosszabb az arány, pl. a Dunkirk abszolút siker lett.
Az viszont már valóban feltűnőbb, hogy míg a 20.sz. még mindig népszerű, úgy 1850 előtti sikeres mozifilmet nagyon nehéz lenne mondani az elmúlt évekből, ott tényleg lehet hiányérzet, miközben sorozatfronton sokszor tarolnak az ókori-középkori-koraújkori témák.
