"Tehát a kedd a harmadik, a szerda (középső) a naegyedik és így tovább? Hm..."
Igen. Így van ez az ókori és középkori latin forrásokban. Nem egynéhányban, hanem igen sokban.
Olyan mértékben így volt, hogy a portugál, amely nem használja a régi bolygó/isten eredetű napneveket, hanem kitartott a keresztény átnvezés mellett, ma is:
A görögök a Nap évi útját jelentő főkört nevezték EKLIPTIKÁ-nak
A Földpályának van két fókusza, amik között 5 millió km a távolság.
Ebből az egyikhez rendelték a Napot, ami mégis csak a rendszer középpontjában van.
A másikhoz a Holdat párosították. Azért, mert nem lehet a középpontból hozzárendelni már más egyebet, mert csak egy napunk van.
A Hold viszont második Napként, éjszakai Napként viselkedik az égen. A látszólagos mérete is azonos vele.
Hogy minden jelképben körrel ábrázolták a pálya ellipszist, ezen nincs semmi csodálatos. Ez egy utalás és nem egy mértani ábra.
De akad szájbarágós változat is, -jin-jang ábra- ahol megmutatják, hogy itt ellipszisről van szó, mert a nagy körön belül ott van még két kisebb is, a Két Napra utalván.
Más helyeken ábrázolták a Napot, egy kört, és mellé oda tettek egy pálcát (vonalat), ami a két fókuszpont közötti távolságot jelezte, általában méretarányosan.
Ez utalt az ellipszisre, nem pedig egy kiszerkesztett "valódi" ellipszis.
"Amikor a fekete korong felől tekintünk az ábrára, a nyári napfordulót látjuk. Ilyenkor a Hold pontosan a Nap előtt tartózkodik.
Vagy nem. A kettőnek ugyanis köze nincs egymáshoz."
Igazad van, meg nincs is!
Egész végig megszemélyesítésről és jelképekről beszéltünk.
Ha a Hold a második fókusz pont, ilyenkor, afélium idején, mégis csak a "Nap elé" kerül nem?
Az iker fogalom, mint fogalom és nem puszta jelenség, szerintem igenis a Naphoz, a Teremtő kettősségéhez kapcsolódik.
Az iker, idő szavak mögött ott van az ük, az ős képzete. Az iker szavunk végeredményben ős(ük)-er(erő).
Ez pedig maga a Teremtő, aki nagyon sokszor kettős természetű.
Az ekliptika két fókuszának ismerete az iker fogalom gyökere.
Az ekliptika egy sík, értelemszerüen nincs fókuszpontja. Az iker fogalmat pedig égi mechanikai és geometriai tudás nélkül is ismerték.
A kör a Föld pályája, a fehér korong a valódi Nap, a fekete korong a "második" Nap, a második fókusz pont.
1/ A Föld pályája nem kör
2/ A Föld pályájának (ellipszis, ugyebár) egyik fókuszában sincs a Nap. Az ellipiszis középpontja majdnem a nap közepében van, a fókuszpontok pedig ettől 2,5 millió km-re, kb 1,8 m kilométerre a Nap felszínétől
Amikor a fekete korong felől tekintünk az ábrára, a nyári napfordulót látjuk. Ilyenkor a Hold pontosan a Nap előtt tartózkodik.
Vagy nem. A kettőnek ugyanis köze nincs egymáshoz.
Nem egy bonyolult történet - mint minden nagy dolog.
A 'mínusz végtelen' nagyságrendtól, a 'plusz végtelen' nagyságrendig (ha valahol kijelölünk egy origót) minden rezgésekből áll. A rezgések természete (törvénye) hogy 7-es frekvenciasorozatban jelennek meg tiszta alakjukban. Ezt hallod pld. a hangoknál, az ún. oktávban, ahol az első hang frekvenciájának a nyolcadik a dupla számú rezgésű, és így tovább. Ezt látod a rezgések látható formájánál a színeknek nevezett frekvenciáknál a 7 szín formájában.
A világmindenség felfogása Nap központú volt, mert a Napot tekintették az Isten legfőbb életadó megtestesülésének.
Az Isten teremtő ereje a Napon keresztül jut el a Földre.
A Nap tiszteletének és a tűz tiszteletének ez az alpja. (A tűz a Nap földi szikrája.)
A kettősség, az ikerség fogalma a hetesség fontosságával vetekedő fogalom és szintén a Föld Nap körüli pályájának ismeretéből fakad.
Az ekliptika két fókuszának ismerete az iker fogalom gyökere.
A jin-jang ábra is fehéren-feketén rágja szájba, hogy miről van szó.
A kör a Föld pályája, a fehér korong a valódi Nap, a fekete korong a "második" Nap, a második fókusz pont.
Itt égitest sohasem tartózkodik. Ennek a szimbolikus megtestesítője a Hold, ami a Nap sugarait csak vissza veri, nincsen saját fénye.
Amikor a fekete korong felől tekintünk az ábrára, a nyári napfordulót látjuk.
Ilyenkor a Hold pontosan a Nap előtt tartózkodik. Ez az a helyzet, amikor a második fókuszpont a Nap és a Föld közé esik.
Ez Csísomlyón a Napbaöltözött Boldogasszony napja, hiszen ekkor áll együtt a két égitest is, ekkor van a Hold a Nap és a Föld között.
Értelem szerűen az átellenes pont a téli napforduló pontja.
Kitűnően szemlélteti a rajz, hogy a nyári napfordulót követően a sötétség egyre nő, majd a téli napforduló után a világosság csappje lesz egyre nagyobb.
Ez az ábra a Naprendszert ábrázolja az ekliptika síkjára merőleges nézetből.
Ne felejtsük el, hogy a hetességhez minden képpen tisztában kellett lenniük a Föld golyó alakjával,
és azzal is, hogy ellipszis pályán kering a Nap körül. E nélkül a tudás nélkül az egésznek nincsen semmi értelme!
Tisztában is voltak - nyugodj meg :)) Csak nem mindegy milyen régiek, és hol !
A hetes egyébként más miatt olyan fontos: a Kozmosz alapszáma, a rendszer lényege. a rezgés váltószáma - ha érted. (Ezt legjobban - mindenki - látja a hangok és a színek rezgésnagyságrendjénél. De attól, hogy mi csak ott "versszük" a természetes vevőrendszereinkkel, attól még annál lejjebb és annál följebb is ugyanígy van, mindkét irányban a végtelenségig.
Miért gondolod, hogy őseink számon tartották a napokat és ha egyáltalán akkor miért pont hétig számolták volna őket ?
A kérdés jogos
A rómaiaknak például nyolc napos "hetük" volt...
A hét napos beosztás ennél is régebbi, a babilonak is ismerték már, ki tudja előtte ki mindenki még. Ez elvileg a bibliai időktől kezdve megszakítatlan.
már csak azt kellene tiszt8zni, kik is az őseink, mikor és mennyire azok
A keresztény hittérítésre joggal gyanakodhatunk, azaz legkorábban ekkor vagy még később találhatták ki a "szláv" elnevezéseket teljesen önkényes módon. Ugyanúgy mint cirill-betűs írást. Ez utóbbit ugye még a szlávok is a KM eredetűnek tartják. (Lásd Ciril és Metód legenda.)"
Nem volna szabad keverni a KM fogalmat Pannoniával.
Ciril és Metód AD 863 táján Moráviában, a mai Graz központú Mura-Enns (Marahensium) vidéken térítgettte a szlávokat, majd átmentek Karantániába is (Blatograd/Moosburg). Nem volt messze...
A korabeli népségnek (9. sz. Kr. u.) fogalma sem volt arról, hogy nem Pannoniában, hanem Noricumban élnek.
Így történhetett meg, hogy Nagy Karesz hazafelé Győrből (AD 791) a Rába majd a Dráva vonalán "menekült" haza, és a mai Mária Saal környékén azt hitte, hogy Sabaria romvárosába érkezett.
Szvsz. Számnevekkel való elnevezés bürokratikus és fantáziátlan. Legfeljebb művileg jöhet létre, természetes fejlődés eredményeként aligha. Azt hiszem jól megragadtad a lényeget. Miért gondolod, hogy őseink számon tartották a napokat és ha egyáltalán akkor miért pont hétig számolták volna őket ?
A számnevek és a hét napjainak szláv elnevezése közötti kapcsolat nyilvánvaló.
ámde
Szerda-nem lehet a szlávul a hét közepe, mert a hét közepe az mindig a negyedik nap, ami a szlávoknál elvileg sosem lehetett szerda. Ha hétfőn kezdődik a hét, akkor csütörtök a hét közepe, mert az a negyedik nap. Ha vasárnappal kezdjük a hetet akkor úgy kijön, viszont a csütörtök így az ötödik nap lenne, nem eredhetne a szláv "negyedik" számnévből, sem pedig a péntek a szláv "ötödik" számnévből. Hétig pedig ugye még a szlávok is tudnak számolni, és úgy tűnik, egyébként következetesen számoztak.
Szvsz. Számnevekkel való elnevezés bürokratikus és fantáziátlan. Legfeljebb művileg jöhet létre, természetes fejlődés eredményeként aligha. A keresztény hittérítésre joggal gyanakodhatunk, azaz legkorábban ekkor vagy még később találhatták ki a "szláv" elnevezéseket teljesen önkényes módon. Ugyanúgy mint cirill-betűs írást. Ez utóbbit ugye még a szlávok is a KM eredetűnek tartják. (Lásd Ciril és Metód legenda.)
Különböző szláv nyelveken egyébként sem egységesek a számnevek. Az orosz miért modja ugyanúgy 1-egy (agyin), a többi szláv miért nem? De ez egy más téma.
Következtetés: Nem a hét napjai erednek szláv számnevekből, hanem inkább némely szláv számnevek eredhetnek a hét napjainak elnevezéseiből, mi több olyan késői korból, amikor a mai beosztás volt érvényben. Azaz már a hétfő volt a hét kezdőnapja, szerda a harmadik, csütörtök a negyedik, péntek az ötödik nap.
adalék:
szerda szlávul streda - s-tre-da (tre=3) (gy.k. third day - kiejtve szerda) azaz harmadik nap, a szó szláv eredete kizárt - közös forrás ami elképzelhető, illetve magyar eredet, amennyiben a magyar a KM ősnyelve (sokkal inkább úgy kellene feltenni a kérdést, honnan ered a szláv stred-sred szó, mi a kapcsolata a hármat jelentő számnévvel, a szerdai nappal, illetve valóban van-e hozzá köze, vagy csak a német mittwoch mintájára belemagyarázó szlavofil sarlatán etimológiáról van-e szó)
vasárnap -nyugati szlávul "nedele, nedela" (ne dela - nem dolgozik) -keleti szlávul-oroszul "voskresenje" (feltámadás) ebből sem eredhet a magyar vásár-nap (gy.k. market day) mit ahogy azt sokan belemagyarázzák (valószinűleg az orosz elnevezés sem eredhet a magyarból, a két szónak pedig egymáshoz semmi köze)
