Csak ismételni tudom azt, amit a 1639-es hozzászólásban írtam. Kiemelném továbbá az ott említett elhatárolás miatt a moderációs alapelvek közül a III. 1. H. pontot ("Különösen tiltott ... minden más olyan beavatkozás, ami ... akadályozza annak [t.i. a topiknak] rendeltetésszerű használatát"), valamint a III. 1. I. pontot ("Különösen tiltott ... hozzászólás, amely[] alkalmas[] ... arra, hogy másokat zavarjon, a kialakult közösségek létét megzavarja, veszélyeztesse").
Egyáltalán nem sértődöm meg, de sem Te, sem @LvT még egy sort sem írtatok ebbe a topikba, s most is azt állítod, "a nyelvtudomány alapján tárgyaljuk a kérdést." Ki az a "mi"? Az utóbbi öt évben senki egy sort sem írt. Ti meg még azt megelőzően sem. Így ez az állításod nem fedi a valóságot.
Amúgy ez egy "halott" topik, amin 10 éve semmilyen érdemi vita nem folyik, leszámítva a négy, pontosabban három 5 évvel ezelőtti hozzászólást, amit nem lehet úgy aposztrofálni: "a fórum ezen részén a nyelvtudomány alapján tárgyaljuk ki a kérdéseket."
Melyik részén tárgyaljátok? Az utóbbi öt évben? Esetleg az utóbbi tíz évben?
Előtte pedig éppen gyökökről volt szó, ha más néven szerepeltették is mint; nyelvi elem, tő, alapszó, stb...
Továbbá, mint idéztem a topikgazda szándékát, ő semmilyen elfogadott tudományos igényt nem támasztott a hozzászólásokkal szembe, sőt, ki is emelte, ez a topik az amatőr nyelvészek számára indult.
A gyöknyelvészet is tudományos, csak éppen nem elfogadott.
Ezzel együtt szívesen láttam volna cáfolatát az általam leírtaknak, és lehetett volna vitatkozni a kétféle álláspont igazságán, s újra "élővé" tette volna ezt a topikot...
Aha, most meg egy 21 éves hozzászólásra hivatkozol? Világosan leírták neked, a fórum ezen részén a nyelvtudomány alapján tárgyaljuk ki a kérdéseket. Ilyenkor a helyes válasz az, hogy köszönöm, akkor átviszem a kérdéseimet oda, ahova valók. Persze könyebb megsértődni, és támadni.
Hja... Az elmúlt 10 évben mindössze négy nyúlfarknyi hozzászólás volt. Egyik sem tartalmazott semmilyen kivetnivalót az előtte megjelent "gyöknyelvészkedéssel" kapcsolatban.
Amúgy a topik gazdája sem tett semmilyen hasonló kitételt a nyitó hozzászólásában:
"Sokszor van, hogy valamiről azt hiszem, heuréka!, tudom, a szó honnan ered - és ha utánanézek, komoly (?) nyelvészek - akár már évszázada is - adtak rá magyarázatot, hihetőt. Hihetőt? Másnak, de nekem nem...
Ez a topic legyen hát az amatőr (ami nem minőség, csak kategória :) etimológusoké..."
Egyébként nem is értem, miért zavar benneteket a hozzászólásom, mikor egyikőtök sem írt még egy sort sem ide?
Te voltál az, aki egy több, mint 10 éves hozzászólásra válaszoltál, ehhez képest te próbálsz kioktatni valakit, aki tudja, hogy 2012 és 2022 között eltelt időnek egy jó része már régen beletartozik a "jó ideje" időintervallumba. Ki az, aki itt nem olvas?
A gyöknyelvészkedés fórumai az Alternatív elméletek fórumcsoporton találhatók. Jó ideje szigorú elhatárolás van a tudományos és az alternatív megközelítés között. Ezen a fórumcsoporton a nyelvtudomány alapján tárgyaljuk a kérdéseket. Kérlek, ezzel a szállal vonulj át az Alternatív elméletekre.
A csér gyöknek több más változata is létezik: Cser-gedezik, cser-degél, cser-mely, cser-tél, cser-gő csur-og, csur-ran, csor-og, csor-gul, csireg-csörög, csir-reg, csir-(ip)el, csir-ke, csör-ög, csör-tet, csör-ömpöl, stb.
Mind valamilyen ismétlődő hang jelölésére szolgáló gyökkel rendelkező szó.
De menjünk tovább:
Sur-ran, súr-ol, ser-eg, serdül-fordul, for-og, pör-ög, pör-öl, per-eg, gör-ög, ker-ing, stb. Itt az első mássalhangzó változása értelemszerűen némi tartalmi módosulást von maga után, s nem a hang, hanem a mozgás ismétlődése, folytonossága kapott hangsúlyt.
És itt eljutottunk az előbbiekkel rokon "kr" gyökhöz, s annak szerte ágazó rendszeréhez...
Kár és fölösleges a szlávból eredeztetni a csárda szavunkat, hiszen jól láthatóan számos más szavunkkal rokonítható a gyök révén. A szlávban nincs ilyen kiterjedt kapcsolata a "csár-" gyöknek (csér-, csir-, csor-, csur-, stb.) így nem is származhat onnan a csárda szavunk.
Pl. a mai szerbben a чардак veranda jelentésű, de a szótár kidobja a Чарда=csárdá-t is. A цури доле ill. Ћурић csurog jelentésűek, de a csörög=звони már nem tartozik ebbe körbe, ahogyan a звони=csörömpöl sem, és a csergő=змија sem. A többiről nem is beszélve. Más a gyöke ezeknek a szavaknak.
"A csárda megint csak perzsa eredetű. Ott 4 boltívet jelent, azaz erkélyt vagy négyszögletű szobát (čar ţāķ > čähār). Szintén az oszmán-törökön kersztül a szerb-horvátból (čärdāk) került át a nyelvünkbe eleinte csardak formában, mint őrhely. Itt a szóvégi k, mint többesszám érződött és lekopott."
Mi köze az őrhelynek, a csárdához? Semmi. Miért kopott volna le a "k" betű? Miért nem kopott le a cibak, kobak, kajak, ajak, ablak, külalak, salak, csanak, tasak, patak, csutak, konyak, latyak, bicsak, észak, palack, barack, tarack, kupak, abrak, sisak, sityak, pecek, érdek, telek, remek, stb. szavak végéről?
Érdemesebb a szó gyökére koncentrálni, hiszen a "csár" lármás, zajos jelentést ad a képzett szónak: Csárma = Lárma. Csármál = sokat kiabál. Csáré = locsogás, fecsegés, lármázás.
A -da toldalék közismert a magyarban: Szálloda, tanoda, iroda, csillagda, fogda, jósda, csapda, stb...
Tizenpár éve tetted fel a kérdést,de azért válaszolok,nem vagyok nyelvész,sem tanult ember,egyszerű falusi parasztgyerek vagyok,hallottam ezeket a szavakat,tudom mit jelentenek. A gyanver az a jávorszarvas..a gödény(batona) a pelikán,a bial pedig a bivaly bika.
A csárda megint csak perzsa eredetű. Ott 4 boltívet jelent, azaz erkélyt vagy négyszögletű szobát (čar ţāķ > čähār). Szintén az oszmán-törökön kersztül a szerb-horvátból (čärdāk) került át a nyelvünkbe eleinte csardak formában, mint őrhely. Itt a szóvégi k, mint többesszám érződött és lekopott.
Zsiger szavunkat a szerb-horvát nyelvből kaptuk (diger), ahová az oszmán-törökből került (ciğer). Végső forrása a perzsa nyelv (ĵigar). Így elvileg elkerülhetett az ujgurba is, mint jövevényszó. Innen most nem tudom leellenőrini. A perzsa szó ősi IE tőből ered.
Messziről jött ember azt mond amit akar, mivel nehéz leellenőrizni. Messzi nyelvekről azt mondhatunk, amit akarunk, hisz nehéz leellenőrizni.
Nem azt mondom, hogy nem igaz, amit hozol, de ilyen esetben egy tudományos rovatban illő valami forrást is adni. Ez nem traccsparti hely, hogy minden olyan dolgot bedobjunk, amiről azt mondták, hogy ...
Vagy akkor úgy fogalmazd meg a hsz-edet, hogy az legyen egy kérdés, amire itt szakmai választ vársz.
Az I. Kat. Felm térképén az országrészeket összekötő utak mentén kb. 5 km-ként WH jelzések vannak arrafelé, amerre a postakocsik jártak. Ezek gyakorlatilag az utazó lovak és emberk pihenőhelye mellett a környék csárda szerepét is betöltötték. S így bizony nem egy a településközi szakaszon, akár erdőben vagy erdő mellett is lehetett.
Némelyeknek még a neve is rajta vana térképen, s olyan is van, mely még a III. felmérés térképén is szerepel ugyanazzal a névvel. Ez több, mint 100 év.
Népdalokban a versszakoknak, strófáknak nem muszaj témában, mélyen összefügni.
Csak összehasonlításképen, a magyar népköltészetben nem kutattam, de a szlovákban a 12 madár az erdőben általában 12 betyárt jelent, ennyiből áll a népballadák betyárbandája.
Bizony úgy van ahogy írod, a "csárdás lányok" a csárdákban dolgoztak, felszolgáltak és azon kívül mulatásra és azáltal költekezésre bírták a vendégeket (főleg utazókat, pásztorembereket és betyárokat) no meg más szolgáltatást is nyújtottak. Sokszor ők voltak a betyárok szeretői (mert ki másnak kellett volna egy üldözött , szó szerint ágrólszakadt vagyis akasztófáravaló). Ezekről általánosult a léhákra. Természetesen nem a "csárdás" saját lányai voltak. (nem muszaj elhinni, nincs időm bizonyítékot keresni)
II. melléknév (népies) <Főleg állandósult szókapcsolatokban.> 1. Hetyke, betyárkodó, magát kellető <nő>. Csárdás galambom; csárdás menyecske: kackiás, kikapós m. Eressz be hát, csárdás kis angyalom, Mert megvesz a hideg. (népköltés) || a. (tájszó, régies, rosszalló) Laza erkölcsű <nő>.
Nem magyar etimológia, de érdekelne (ha valaki tud segíteni), hogy az ukrajnai Kárpátokban található Gorgany (Ґорґани) neve kapcsolatban lehet-e a Görgényi-havasokkal?
