Örökre megmaradnak a gyermekkor emlékei, az az érzés, amit a hullámok játéka kelt, ahogy a lábujjak alól kimossa a rózsaszín meg ezüst homokszemeket, vissza a tenger mélyére. Olyan nyugalmas volt; valami megfoghatatlan módon a halhatatlanság mutatkozott az ár-apály váltakozásában meg az ég és a tenger végtelenjében. Most, ahogy rácsodálkozom ugyanarra a szikrázó víztükörre, tudom, hogy ifjúságunkat sosem hagyjuk el, mindig magunkban hordjuk a szívünk mélyén.
Én az ünnepek alkalmával a távoli ismerősöknek az utóbbi időben elektronikusan szoktam képeslapokat küldeni, főleg azoknak, akikkel sajnos biztos nem futok össze az ünnepek ideje alatt, mert külföldön élnek. Mostanában annyira elterjedtek a különböző üzenetküldő alkalmazások hogy ott szoktam keresni valami kreatívat. :) Itt pedig szemezgethetek szép idézetekkel ;)
Tudom, hogy milyen, ha olyan kicsinek és jelentéktelennek érzed magad, amennyire csak lehet, és ez hogy tud fájni belül olyan helyeken, amikről nem is tudtál. És mindegy, hogy hányszor csinálsz új frizurát, vagy hányszor mész edzésre, vagy hány pohár shardolét iszol a barátnőiddel. Az ágyban minden éjjel aprólékosan végiggondolod, hogy mit rontottál el, vagy hogyan érthetted félre a dolgot, és hogy hihetted akár egy rövid percre is, hogy boldog voltál. És néha még meg is győzöd magad arról, hogy észhez tér, és becsönget hozzád. És ezek után, bármilyen sokáig is tartott, elmész egy új helyre, és akikkel találkozol, visszaadják az életkedved, és a lelked apró darabjai egyszer visszaállnak, és a zavaros iők, azok az esztendők, amik így elmentek, lassan kezdenek elmosódni!
"..Az ember mozdulhat parancsra. A fiú követheti atyját. De ne feledd, ha királyok mozgatnak is téged, vagy hatalmasok, a lelkedért egyedül te felelsz. Isten elott állva nem mondhatod, hogy mások parancsára cselekedtél, vagy hogy az erény nem volt járható út a számodra. Az nem lesz mentség."
" a múlt az nem lesz könnyebb, hiába hull a könnyed, hogy bizonyság vagy erre, legalább ezt köszönjed..." (József Attila - nem biztosch, hogy jól idéztem...)
"Vegyél 12 hónapot Gondosan tisztítsd meg a keserűségtől, a kicsinyességtől, a félelemtől, a haragtól. Azután oszd fel a hónapokat 30 vagy 31 napra, minden napot készíts el 1 rész munkából, 3 rész jóakaratból, és egy gyűszűnyi derűből. Mindehhez adj 3 evőkanál optimizmust, 1 csipetnyi iróniát, 1 késhegynyi tapintatosságot. A kapott masszát bőven öntsd le szeretettel. A kész ételt mindig díszítsd apró figyelmességgel, és tálald fel mosolygó arccal.
"What s(c)hould we do with the drunken Lobser, What s(c)hould we do with the drunken Lobser, What s(c)hould we do with the drunken Lobser, Early in the morning?" :-)
