Mivel a Szfinx puhább mészkőből készült, amely érzékenyebb az erózióra, különösen a vízerózióra, és emellett a gízai plató szintje alatt levő Szfinx szobor és templomai (a Szfinx-árok objektumai) egy alapvetően száraz, elsivatagosodott klimatikus környezetben az állandó, akár egy-két évtized alatt bekövetkező betemetődések veszélyének is ki voltak téve, logikusnak tűnik a feltételezés, hogy inkább egy olyan korban hozhatták ezeket létre, amikor még az elsivatagosodás, a száraz, illetve a kimondotan esős éghajlat nem volt jellemző Észak-Afrikában, Egyiptomban, és a létesítménynek nem kellett tartania az állandó betemetődésektől, és az esőzések okozta áradások miatti eróziós lemorzsolódástól. Erre legalkalmasabb korszak a 11-12 ezer évvel ezelőtti termős szavannás időszak, másodsorban pedig a kb. 5-6 ezer évvel ezelőtti predinasztikus időszak volt. A késői predinasztikus időszakban még mindig több csapadék hullott, mint az Óbirodalomban (a Nílus szokatlanul magas áradásaival). Ez az időszak kedvezett a mezőgazdasági termelésnek is, így egy stabilabb és termékenyebb környezetet biztosított az emberi tevékenység számára.
"De ilyen mély esőnyomok messze nincsenek a Szfinxtemplom falain. Ez hogy lehet?"
A Szfinx alapvetően mészkőből készült, amely puhább és érzékenyebb az erózióra, különösen vízerózióra. Ezzel szemben a Szfinx templomai részben keményebb gránittal vannak burkolva, amely jobban ellenáll az eróziónak.
A Szfinx közvetlenül ki volt téve az időjárásnak, míg a templomfalak részben védettebbek.
A Szfinx körüli árokban lévő víz és homok kombinációja fokozott eróziót eredményezhetett, míg a templomok falai kevésbé voltak kitéve ilyen intenzív eróziós hatásoknak.
Schoch szerint a Szfinx templomok mészkőfalait enyhén visszavágták, mielőtt gránitburkolattal látták el azokat, feltehetőleg az Óbirodalom idején, de lehet, hogy előtte már.
Ha léteznének egy 10-12 ezer éves elődcivilizáció nyomai a gízai fennsíkon, valószínűleg nem a fennsík szintje felett, hanem inkább annak alatt, mélyen alatt lennének. Az ilyen korú helyszínek valószínűleg az idők során betemetődtek a természetes üledéklerakódások, illetve elrejtőztek az újabb építkezések alatt. A piramisok építését azért sem tartom régebbinek 4600 évnél, mert egy 12000 éves piramis-komplexumnál a kőbányák már - szerintem - elég mélyen eltemetődtek volna.
Lehetséges még pár helyen, (szerintem valószínű) de vélhetően pont ezért tiltott mindenféle kutatás, feltárás, talajradar, stb. Nagyon erős a cenzúra a "talált érdekességek" irányában, ld. Annaem írását, mielőtt konkrétum lehetne bármiből, ami különlegesség kategória, kidobnak és kitiltanak életed végéig egész Egyiptomból. Így egy cseppet nehézkes felmutatni még egy falrészletet is, nemhogy újdonság számba menő leletet. A "tiltott régészet" vasszigorral seper le mindent és mindenkit, ami változással fenyegetheti az elméleteiket.
"Ezeknek a hatásoknak nemcsak itt kéne látszódnia, hanem a gízai fennsíkon máshol is."
Ugyanezt mondtam az esőnyomokra is, majd összevissza beszéltél, meg angol nyelvű tanulmányokat emlegettél. De a Szfinx testén semmilyen függőleges, esőmarta eróziós nyomok nem láthatók.
Talán egyszer, amikor nem a háborúkra, hanem az „eredet” vizsgálatokra költik a pénzt, ha még forgalomban lesz egyáltalán. Amennyiben kiderülne, hogy az emberi lét valamelyik másik dimenzióban folytatódik, akkor kíváncsiak lennénk a Földi lét kezdetére, hogy miként kerültünk ide, és hogyan jutottunk idáig? A tudósaink és filozófusaink meg azon agyalnának, hogy miként lehetne elkerülni a „visszaesést” az anyagi kötöttségek világába?
Az Egyiptomi vallás nagy hangsúlyt helyez a túlvilági létre, és az ehhez szükséges evilági teendőkre. Tulajdonképpen olyan vallást és kultúrát gyakoroltak, amit ideiglenesnek tartanak ahhoz, hogy belépőjegyet kapjanak egy más világba. Lehetséges, hogy nem csak Jézus jött vissza bíztatásul, hanem előtte mások is? Atlantisziak, Vénusziak, Szíriusziak?;-)
A szél és a homok szintén jelentős eróziós tényezők a Szfinx környékén. A finom homokszemcsék folyamatosan súrolták a kőzet felszínét a múltban is (amikor nem temette be ea homok), sima, lekerekített formákat hozva létre. Ez különösen a Szfinx alsó részein figyelhető meg, ahol a homokviharok ilyen eróziót okozhattak. De a képen is látszik, hogy nem ez az erózió volt jellemző, hanem az esővíz.
"Ami a függőleges eróziós vonalakat illeti, azok lehetnek olyan repedésekből adódóak, amit a földrengések, és a Hold árapály okozhat a Föld kérgén."
Ezeknek a hatásoknak nemcsak itt kéne látszódnia, hanem a gízai fennsíkon máshol is. Matematikai szempontból valószínűtlen, hogy csak a Szfinx-árokban alakultak ilyen ékek, hasadékok, függőleges eróziós nyomok (ilyen kis területen), ezen hatásoktól.
Vajon lesz ebből valami? Vagy ezt is megvizsgálják titokban, később dobnak némi csontot az érdeklődő nagyközönségnek...
"A Higashi Nippon Nemzetközi Egyetem, a Tohoku Egyetem és a National Research közös kutatócsoportja 2021–23-ban földbehatoló radar (GPR) és elektromos ellenállástomográfia (ERT) alkalmazásával geofizikai kutatást végzett az egyiptomi gízai nyugati temetőben. Csillagászati és Geofizikai Intézet (NRIAG), Helwan, Egyiptom. Úgy véljük, anomáliát találtunk: egy sekély szerkezet kombinációját, amely egy mélyebb szerkezethez kapcsolódik. A vízszintes síkban L-alakú, 10 x 10 m-es sekély szerkezetet a GPR jól leképezte. Úgy tűnik, hogy homokkal töltötték fel, ami azt jelenti, hogy az építés után visszatöltötték. Bejárata lehetett a mélyebb építménybe. Mélysége a talajfelszíntől mérve legfeljebb 2 m. E szerkezet alatt az ERT egy nagy elektromos ellenállású anomáliát tár fel, amely körülbelül 10 x 10 méteres területen terjed. A szerkezet mélysége körülbelül 5-10 m-rel a felszín alatt van. A homokdűnékben elektromosan ellenálló anyag lehet homok és kavics keveréke, beleértve a ritka távolságokat vagy a benne lévő légüregeket. Sem a GPR, sem az ERT nem tudta azonosítani az anomália tulajdonságait.
Azt mondják, hogy fontos ennek az üres területnek a felszíne alatti feltárása GPR és ERT segítségével, hogy a teljes nyugati temetőt megvizsgálhassuk. A következő fejezetekben leírtak szerint a GPR és az ERT felmérésünk eredményei rámutatnak a régészeti maradványok jelenlétére. Fontos, hogy céljuk megállapításához azonnal ki kell ásni őket.
A felmérési terület a mastaba G4000-től délre található, amelyet Hemiunu herceg sírjaként ismernek.
Az adatok egyértelmű anomáliákat mutatnak, amelyek egy régészeti potenciálnak (nagy ellenállású kontúrfoltok) tulajdoníthatók a felmért régióban, Kheopsz piramisától nyugatra, a gízai fennsíkon. A tereptárgyak további kiterjedést mutattak, akár 3-5 m-rel nagyobbat, mint a GPR felmérés által szűrt mélység. Ezekből az eredményekből arra következtetünk, hogy az anomáliákat okozó szerkezet függőleges mészkőfalak vagy sírszerkezethez vezető aknák lehetnek.
GPR és ERT felméréseket végeztünk az egyiptomi gízai nyugati temetőben. Úgy gondoljuk, hogy 0,5–2 méter mélységben egy körülbelül 10 m × 15 méteres L alakú szerkezetet azonosítottunk, amely homogén homokkal volt feltöltve, ami valószínűleg azt jelenti, hogy az űrt az építés után homokkal töltötték meg. Ugyanazon a helyen, de a mélyebb mélységben az ERT erősen ellenálló anomáliát mutat, amely lehet erősen ellenálló anyag, például homok vagy üreg. Ez az anomália 3,5–10 m mélységig és 10 x 10 méteres vízszintes területen terjed.
Fontosnak tartjuk a sekély szerkezet és a mély nagy szerkezet folytonosságát. A felmérési eredményekből nem tudjuk meghatározni az anomáliát okozó anyagot, de nagyméretű felszín alatti régészeti építményről lehet szó."
Ami a függőleges eróziós vonalakat illeti, azok lehetnek olyan repedésekből adódóak, amit a földrengések, és a Hold árapály okozhat a Föld kérgén. Ha függőleges repedés van a kőben, akkor a külső felület eróziója befelé indul a repedés felé. Nem csak a víz, hanem a homok és a szél miatt is. (szerintem)
A 19. századi fotón a Szfinx testén látható vízszintes vonalak a kőzet természetes rétegződését mutatják, míg a függőleges vájatok az erózió nyomai.
A vízszintes vonalak a mészkő természetes rétegei. A mészkő üledékes kőzet, amely rétegekben rakódott le évmilliók során, és ezek a rétegek idővel megkövültek.
A függőleges vájatok az erózió következményei. A víz eróziója, különösen ha hosszú időn át tartott, mély függőleges vájatokat vájhatott a kőzetbe. Az esővíz és az általa hordozott üledékek lefolyása okozhatta ezeket a mély vájatokat.
Ez a kombináció jelzi, hogy a Szfinx hosszú időn keresztül ki volt téve mind a természetes kőzetrétegződésnek, mind a jelentős vízeróziós hatásoknak.
Most úgy mutattad a két képet, hogy áthatók a függőleges esőnyomok. Most meg " horizontális eróziós vonalak"-ról beszélsz. A testen akkor ugye nincs olyan függőleges nyom, amit állítottál?
"Az erózió mély és függőleges vájatok formájában jelentkezik..."
Most nem tudom, hová teszed ilyenkor a szemed, de a "Sphinx bedrock" feliratú képen, ami a Szfinx testét mutatja, az erózió egyáltalán nem függőleges, hanem vízszintes "vájatok formájában jelentkezik". Amit itt és a környéken a szélfútta nedves, sós homok számlájára írnak.
Te mit látsz a felső képen erózió vájta függőleges vájatnak?
Robert Schoch szerint a völgyfalon és a 19. századi Szfinx testen világosan látható a hullámos, csapadék okozta erózió. Tisztán látni a gyűrődéses hézagokat. A hézagok nem nyílnak így ki a szél okozta eróziónál. A déli falnál van egy látványos függőleges ékes hasadék. Ezt az éket nyilvánvalóan a lefolyó víz okozta. A puhább részeket kiválasztva éket nyitott a kövekben. Azt mondja, hogy ő számára, mint geológus számára ez konkrét bizonyíték, hogy eső okozta az eróziót. A 19. századi Szfinx fotón is látható hasonló hasadék.
A falkerítés hátsó oldaláról látható képen van a hullámzó erózió profilja. Tisztán láthatók a különböző mészkő rétegek. A puhább és keményebb rétegek váltják egymást. Kiszámolták a tartóssági tényezőket. minél tartósabb a kő, annál magasabb a tartóssági szám. Például a legfelső réteg sokkal tartósabb, mint a középső réteg. Ez a középső puhább réteget jelent, jobban visszahúzódott, mint a felette és az alatta levő réteg. De ez nem mindig van így. A felső tartósabb rétegek jobban visszahúzódtak, mint az alatta levő kevésbé tartós kövek. Ha a fal függőleges profilból indult, miért húzódnának jobban vissza a tartósabb kövek? Ez jellemző az eső okozta erózióra. Az eső fentről veri a köveket, a felső, tartósabb köveket jobban megviseli, mint az alsó puhább rétegeket, s így jobban visszahúzódnak, mint a puhább kövek, melyek védettebbek.
Ha a Szfinxben az eső okozott kárt, és bizonyítottan a Szahara nedvesebb volt 10000 éve, akkor a Szfinx 10000 évnél idősebb. Az utolsó jégkorszak vége.
Igaz, a fennsík - piramis komplexum másik oldalán, a Menkaure piramistól nyugatra, de közvetlenül mellette, a cikk szerint.
Rémlik valami 1960-as eset pontosan itt talált, föld alá vezető építményekről, járatokról, ami a "Gízai 51 Area" elnevezést kapta, merthogy az egyiptomi hadsereg azonnal lezárta, és azóta is tilos odamenni, ott kutatni (?) - utána nézendő, pár éves netes cikk emlék. (?!)
ÉÉÉÉS pont a NatGeo! (mintha "véletlenül éppen ők kapták volna" a lehetőséget a második robotkamerás felfedezőútra a szellőzőkben, aztán ugye azzal az akcióval is hírzárlat végzett?!)szóval van ott valami "energia mező" ?
"az egyik alagútban s tudomány számára ismeretlen energiamező volt ... " mint írod.
És ismét ott van (odakerült -> hümmögős khm.) "véletlenül" a NatGeo:
"Ezt támasztja alá, hogy az L alakú struktúra alatt mélyebben, 3,5-5 méterrel a felszín alatt koncentrálódó anomáliákat észleltek, amelyek közül kettő egészen 11 méteres mélységig detektálható.
Szató Motojuki, a Higasi Nippon Nemzetközi Egyetem munkatársa és kollégái szerint az anomáliák régészeti potenciálnak tulajdoníthatók. A csapat az információkból arra következtet, hogy a jeleket okozó szerkezet egy függőleges mészkőfalakból vagy sírépítményhez vezető aknákból álló struktúra lehet, az anomáliákat okozó anyagot viszont nem tudták meghatározni."
Szvsz az egész fennsík alatt van egy közel város nagyságú építmény - alagút - csarnok rendszer, amelynek a teljes felfedezése pontot tehetne az itt folyó legélesebb vitákra. Talán az építési bravúrok kivitelezésére is fény derülne.
Halványlila gőzöm sincs a geológiához, meg az erózióhoz. Azt mondják a felszíni erők munkája. Az a kőtípus, ami kevésbé ellenálló a felszíni erőknek, az homokká morzsálódik. Abból meg nincs hiány Egyiptomban sem. Amikor a szél, a víz, meg a homok összefog a kő ellen, akkor felgyorsul az erózió. Az idő is fontos tényező, ha ehhez még társul az emberi környezetszennyezés, könnyen lesz a kockából golyó. De vegyük figyelembe, hogy egy viszonylag kis területen is lehet többféle kőtípus, amiknek más, más az ellenálló képessége a felszíni erők munkájával szemben.;-)
A 19. századi fotókon látható Szfinx eróziója jelentős mértékű, ami arra utal, hogy hosszú időn át természetes folyamatok hatottak rá. Az erózió mély és függőleges vájatok formájában jelentkezik, ami valóban inkább víz által okozott erózióra utal, nem pedig szél általi kopásra. Ez a megfigyelés támogatja azt az elméletet, hogy a Szfinx és környezete sokkal régebbi, mint az eddig gondolt 4500 év, és valószínűleg a korábbi, nedvesebb éghajlati időszakokban keletkezett. Az erózió jellege inkább a víz által okozott károsodásra utal, nem pedig arra, hogy a völgyfalakat az ókori egyiptomiak mesterségesen alakították volna ki.
Nincs semmi ilyen benne, többet se tudhatnak, mint a hivatásos kutatók. A tanulmányuk inkább bóvli kategória (Schoch-féle figyelemfelkeltő humbug). Felesleges ezen erőlködnöd.
Ha a „Sustainability problems of the Giza pyramids” tanulmány a következtetéseknél azt az állítást teszi, The study revealed...... a tanulmány feltárta, akkor elvárható, hogy a kutatók saját vizsgálatokkal és mérésekkel támasztják alá a megállapításukat.
A piramis helyén semmilyen romos "kis piramis" nincsen. Ez inkább problémát jelentett volna Kheopsz építőinek, mint segítséget. Egy romos házat is jobb lebontani, mint arra építeni.
A piramis alatti szikladomb mindig is ismert volt, mint arra többször is utaltam már:
"Mindenesetre van egy tanulmány, a Sustainability problems of the Giza pyramids, ami egy rendkívüli dolgot tár fel:"
Neked lehet rendkívüli, de az egyiptológusok közt ez régóta vita tárgya, s van aki ezt a nagyobb méretet részesíti előnyben. Amúgy hihetetlen, hogy nem látod, hogy nem ez a tanulmány mondja a 23%-ot a szikladombra, mert egy másik tanulmányból veszi (ezt két másik arab írta), arra hivatkozik. Mégpedig innen:
Samia Wafik Morsy és Mohamed A. Halim: Reasons Why the Great Pyramids of Giza Remain the Only Surviving Wonder of the Ancient World: Drawing Ideas from the Structure of the Giza Pyramids to Nuclear Power Plants. Ez magyarra fordítva: "Az okok, amelyek miatt a gízai nagy piramisok az ókori világ egyedüli csodájaként fennmaradtak: Ötletek a gízai piramisok szerkezetétől az atomerőművekig."
Szóval, amire az a szerinted nagyívű tanulmány hivatkozik, abban mindössze egy megállapítás van: "Az eredeti szikladomb a Hufu/Kheopsz piramis térfogatának 23%-a, az átfaragott kiemelkedés pedig a Hafré piramis 11,5%-át teszi ki." Ez egy kijelentés, nem komoly fejtegetés a szikladomb méretéről. De bármilyen százalék a szikladombról, csak feltételezés lehet, azon tények alapján, amiket korábban írtam a szikladombról. És semmit nem jelent, hogy 5% vagy akár 30% lenne (ami lehetetlen, tekintve hogy a Vészkijárat falán jól látszik , hogy a szikladomb milyen magas nagyjából a piramis közepe táján!), olyan szempontból hogy erre Kheopsz előtt semmiféle építmény nem került, hiszen több helyen vizsgálható a szikladomb teteje és az, hogy milyen mesterséges kövek vannak rajta!
Nem kell felújni! Nem kell álmodozni! Nyilvánvalóan természetesen természetes képződmények mind. A szél fújta, az eső mosta csak véletlenül ilyenre a sziklákat. Méghogy ismeretlen ősi fejlett civilizáció. Ugyan már!
"A gízai piramisok fenntarthatósági problémái" című tanulmány nem azt mondja, hogy megtippelte egy eredeti, nagy térfogatú domb létezését a két nagy piramis alatt, vagy javaslatot tett erre, hanem azt mondja, hogy feltárta azokat. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a tanulmány alkotói, a projektben résztvevő szakemberek geofizikai vizsgálatokkal (szeizmikus tomográfiákkal, földradarral (GPR), vagy gravimetriai mérésekkel (gravitációs anomáliák vizsgálata), vagy magfúrásokkal, mintavételekkel, vagy térinformatikai és 3D modellezéssel (3D szerkezeti modellezés, LIDAR szkennelés), illetve korábbi rgészeti feltárások, történelmi feljegyzések segítségével, vagy mindezek együttes kombinációjával feltárták a piramisok alatti szerkezeteket; s ezáltal részletes és pontos képet kaptak a két nagy piramis alatt található domb méretéről és térfogatáról.
A 23%-os térfogatarányú domb jelentős méretű objektum lehetett. Ha a domb alapja kisebb területet foglal el, akkor ennek ellensúlyozására a magasságnak növekednie kellett. Ha a domb alapja kisebb, mondjuk 115 méter × 115 méter, azaz az alapterület körülbelül 13225 négyzetméter. A domb magassága ekkor 45 méter. Ha a domb alapja kisebb volt, mint a piramis alapterülete (ez a valószínű), akkor a domb magassága jóval nagyobb lehetett, akár 25-30 méter vagy még több is. Ebben az esetben jelentős munkaerő megtakarítást érhettek el az építéskor, és az építmény stabilitása növekedett. Viszont igaza van Őszszakállnak, hogy ez a fajta építkezés rendkívüli geológiai és mérnöki tudást követelt meg az építőtől. A terep feltérképezése, a talajtani vizsgálatok, a kitűzés, a betájolás, a domb vagy sziklaemelvény egyenetlenségeihez igazítani az építkezési folyamatokat, sokkal nagyobb tudást igényelt, mint azt elsőre gondolnánk. A Hafré piramis alapsorainál láthattuk, hogy a sziklába faragott hatalmas mészkő monolitok milyen technológiai tudást jelentenek, és mindezt mondjuk nagy, természetes tereptárgyaknál is elvégezhették, nagy volumenben! A Nagy Piramis térfogatának 23 %-t kitevő, és a Hafré piramis térfogatának 11,5 %-át kitevő sziklaágyak faragásakor.
Ha a piramisok gyomrában nem természetes formációk vannak, hanem kisebb piramisok (ami nagyon könnyen elképzelhető a tények birtokában), akkor már kisebb lehetett a technológiai kihívás az építőknek.
Téged lehet meggyőztek, engem egyáltalán nem. Olyan tanulmányokra hivatkozol rendszeresen, mint igazolások, melyek egyáltalán nem beszélnek korábbi, évezredekkel korábbi kultúráról itt.
Az hogy Kheopsz és Khephrén kőművesei belefoglalták az ott lévő sziklaformációkat a piramisaikba, csak a leleményességüket dicséri.
Több értekezés, tanulmány van a Nagy Piramis alatti dombról is, de mivel ez a tanulmány tippeli a legnagyobbat, ehhez ragaszkodsz. Hogy kicsi vagy nagy a szikladomb, annak nincs köze ahhoz, hogy nem Kheopsz építette volna fölé a piramist. Stadelmann egyiptológus véleménye volt a nagy szikladomb, de ő egy szóval se állította, hogy nem Kheopsz építette volna rá a piramist, vagy azt se mondta, hogy a piramis előtt ez a két domb már be lett volna építve, mert "szent domb" volt (éppenséggel ez is egy lehetőség, elismerem). Erre semmiféle tárgyi bizonyíték nincs, az a tanulmány se mond ilyet, amit már vagy tízszer említettél.
"Az amiket írsz, nem bizonyítékok semmilyen "korábbi kultúrára", de ha leírod ugyanazt tucadjára, attól még nem fog átalakulni bizonyítékká."
Nem is szándékom, hogy bárkit meggyőzzek a gízai komplexum régebbi eredetéről. De engem meggyőztek az eddig vázoltak, Szfinx árok és a Hafré Halotti templom régebbi eredetére vonatkozó összefüggések, az oroszlánfejű Szfinx bizonyítékai, a klimatológiai történet, illetve a 2020-as, "A gízai piramisok fenntarthatósági problémái" című tanulmány egy fontos igazolása:
Mindenesetre van egy tanulmány, a Sustainability problems of the Giza pyramids, ami egy rendkívüli dolgot tár fel:
The study revealed the existence of an original hill of large volume under the two great pyramids. The volume of this original hill is about 11.5% for the pyramid of Khephren and about 23% for the pyramid of Kheops. (A tanulmány feltárta egy eredeti, nagy térfogatú domb létezését a két nagy piramis alatt. Ennek az eredeti dombnak a térfogata körülbelül 11,5% a Khephren piramis és körülbelül 23% a Kheopsz piramis esetében.)
A Nagy Piramis tehát nem egy kisebb, 9 méteres dombocskára épült, hanem egy olyan dombhalomra, amelynek térfogata 23 %-a piramis térfogatának. A középső piramisnál 11,5 % ez az arány. Ezek után nem sok kérdés marad Gízában. A Nagy Piramisnál, a kőhegy belsejében lévő domb 23 %-os térfogat-aránya nagyon sok! Az már nem egy 9 méteres dombocska, hanem egy hatalmas objektum!
Ezen részlet a Szfinx faláról nagyon közeli, s azt sugallja, hogy ezt az egyiptomiak szándékosan faragták ilyenné. A régészek szerint az a kör alakú, csőszerű bemélyedés pedig szintén szándékos (esővíz nehezen vájná így vízszintes irányba ki) lehetett, az esővíz elvezetésére szolgált. Ez végigfut a nyugati és déli árokfalon.
