Szia!

Nem mindenben értek egyet Earles-szal. Ha ràm hallgatsz, soha nem adod föl a munkàdat! Soha ne függjél egy férfitôl sem! Ennél rosszabb nincs a vilàgon. Sajàt tapasztalatbol beszélek. Minél több évig nem dolgozik az ember (mert pl. fôàllàsu anya), annàl nehezebb visszatérni a hàzon kivüli munkavàllalàsba, mert az ember lemarad, öregszik is...A màsik pedig, hogy szégyenérzete is tàmadhat, hogy "eltartott", vagy nem mer ugy költeni arra amire szeretne, mivel nem ô keresi meg az àràt. Aztàn persze sok minden függ attol is, hogy a férj hogy àll hozzà a dologhoz, érezteti-e a feleséggel, hogy ô nem hoz pénzt a hàzhoz. De én ha ujra kezdhetném, biztos, hogy nem àllnék le a munkàval, s a lànyomat is arra tanitottam, hogy soha ne függjön egy férfitol sem angyagilag.

S miért nem ô az ( a jövendôbelid) aki hozzàd költözik?