20334, 20335, 20336:

Eléggé egyöntetű a válasz, én is így gondolnám, természetesen a helyi-helyközi "jegy-át-nem-járhatóságot" figyelembe véve. Azonban a valóság nem ezt tükrözi, és nem minden sofőr gondolja úgy, hogy a városban a helyközi járat a megfelelő térítés ellenében is igénybe vehető lenne, és nem csak azért, mert nem logikus. (Még a 90-es évek közepén volt egy kedvenc sofőrbácsim, aki a távolsági járatnál is mindig morgott, ha bérlettel a szomszéd faluba utaztam, szerinte a helyközi és távolsági járat sem volt azonos a helyközi bérlet szempontjából. A kérdés azonban kifogott rajta, hogy akkor hogy lehet Budapestre utazni a 80 Km-es helyközi bérlettel.)

És ha igénybe vehetőek a járatok, akkor az alábbi mindennapos esetek miként magyarázhatók?

1. Dózsa mozinál a nem világító tájékoztatás alatt állva próbálj meg felszállni a beérkező helyközi buszra, amelyik még az első ajtót sem nyitja ki.

2. Baracsi úti megállóban város felé várakozó utasok mellett simán elmegy minden ott egyébként megálló helyközi járat, ha nincs leszálló utas.

3. A Vasmű térre vagy a Vasútállomáshoz be sem megy a városba érkező helyközi járat, ha nincs leszálló, pedig a megállók mindkét helyen takarásban vannak, nem is látszik, hogy áll-e ott valaki.

Ezek mindegyike a kialakult logikán alapszik, pedig ellentmond a menetrendi leírásoknak. Lehet, hogy tényleg lenne mit átgondolni?