…igaz, nem kérdezett senki, de elökerült újra ez a gumicsont és megszólítva érzem magam az ellenörök - finoman fogalmazva – számomra nem éppen pozitiv kicsengésü hozzászólása miatt. Tehát a ”hipotézis”: aki megy mondjuk 40-50 km:t naponta, az már alapvetöen gyanakvásra ad okot… Nem hittem el, hogy ilyet olvasok… :(

Vegyük pl. a teljesítménytúrázókat, akik a mai kínálat mellett már hétvégenként akár (több) száz km:eket tehetnek meg, tehát a fanatikusok kivételes kondícióban vannak; és emellett könnyen elképzelhetö, hogy csinálják a kéktúrákat is – esetükben nehezen tudom elképzelni, hogy napi 20 km:ekkel operálnának, mert még bemelegítésnek is kevés… Igaz, sokak szemében a tt:zók nem is igazi túrázók, de a véleményszabadság jegyében ezt el kell fenntartás nélkül fogadni.

Én is - amikor teljesítettem anno az OKT:t - alapvetöen átlagosan 40-50 km:es szakaszokat teljesítettem naponta, de volt több 70 km:es is – nézelödve és hansgsúlyozom: az útvonalon. Igen, nézelödve, mert biztos erre a reakció az, hogy aki ”végigrohanja”, az nem lát és az biztos a mozgalom szellemiségével nem egyeztethetö. De nem vagyunk egyformák: valakinek az ”ember” a prioritás, a nagy beszélgetések, erdöben-Mariska nénivel-falusi kocsmákban, vagy feküdni egy füszálat rágcsálva egy réten a felhöket bámulva, alaposan fotodokumentálva; de valakinek a természetben járás öröme mellett a sportérték is döntö pl… Egy a közös: mindkét típus ugyanúgy, mindenféle gyanakvás nélkül jogosult a jelvény viselésére és megérdemli az elismerést! Ahhoz hozzászoktam, hogy vannak szélsöséges vélemények a hasonló témákban itt a fórumon és mindenkinek joga van hozzá, de! Az nagyon nem szimpatikus, hogy pont az MTSz ellenörei nyílvánosan ezen azonosító alatt ilyen véleményt fogalmaznak meg! Gondolni lehet bármit, de az ilyen cédulázást nagyon udvariatlannak tartom!

Nem mindenki tud rendszeresen eljutni kékezni: van akinek pénze nincs elég, van akinek olyan szintü családi elfoglaltságai vannak, hogy csak ritkán megy a dolog, van aki messze lakik mindentöl (Magyaroroszágon belül is vagy akár messze külföldön, akárcsak én) és mégis belátható idön belül szeretne végezni vele, így mintegy rákényszerül ”megbecsülni” a rendelkezésre álló napokat. Ez is egy tényezö.  (meg ne keverjük a tájfutást a terepfutással ha már pont a hosszabb távokról van szó, mert a kettö között a “futás” szó a közös: a tájfutók mennek mondjuk max cirka 20 km:t cikk-cakkban, a terepfutók akár száz km:eket is – általában kötött útvonalon)

Bizonyos adminisztrativ szigorúságot és következetességet mindenképpen, söt elengedhetetlenül szükségesnek tartok én is, de ne essünk át a ló túlsó oldalára. Mindenki a saját lelkiismeretével számol el, ezen nem múlik senkinek az egzisztenciája, jövöje, semmije – ha valaki át akarja verni az MTSz:t, akkor az simán meg is tudja tenni és meg is teszi és jókat röhög olvasva a szájkaratét. Anno Vencel is lehet, hogy gyanakodott bizonyos esetekben, de nekem pl. mosolyogva kezet nyújtott, átvettem a jelvényt és ennyi.

A duplapecsét kérdése is elviekben jogos elvárás, de akkor lenne igazán, ha biztosítva lenne lehetöség mindenhol dátumos pecsét beszerzésére – ez viszont manapság egyre ritkábban lehetséges: a vasúton mostanság nem nagyon adnak, csak hosszú bélyegzöt fintorogva (már ahol van még szolgálat…), a postán pedig az esetek többségében páros lábban rúgnak ki ha bemész.

Több mint valószínü, hogy sokan úgymond “bliccelnek” és ez joggal szúrja a becsületes teljesítök szemét, de tenni ellene nem lehet igazából semmit. Mindenki élvezze a maga kéktúráját és ha valaki autóval pecsétel, akkor vagy ki kell nevetni vagy belegondolni abba, hogy: vagy elfelejtette amikor arra járt, vagy nem volt épp bélyegzö elérhetö vagy stb… (egyéb racionális magyarázat behelyettesítendö)

-cz-