Örülök, hogy tételesen leírtad a tapasztalatodat, véleményedet. Legközelebb (és most is) hangsúlyozom, hogy nem általános érvényű szabályokat fogalmaztam meg, hanem az én elmúlt évi és bizonyos területeken a közel 20 éves saját tapasztalatomat.

A meggyfáim még kicsik, de eljön az idő, amikor abból is fogok tudni főzni, nagyon várom, hiszen egy évtizedig csináltam meggylikőrt cigánymeggyből, s nagyon sikeres volt. A fáját ki kellett vágnom.

A szilva iránt elfogult vagyok, van több mint 20 fám, többségében kicsi itt is várom az évek múltával azt a minőségi áttörést a fajták megújulásával, amely a minőségi cefrézés után a bérfőzdében főzetve igazolja a munkámat. A málna lett már kiváló (tavaly előtt), de a szörpkészítés után fennmaradó zagy kevésnek bizonyult a minőségi pálinka elkészítéséhez. Nem fogok a jövőben elaprózódni 30-40 l ilyen málnacefréért, mert nem tudom a kívánt minőséget hozni. A birssel gyakorolni fogok, és ha a fene-fenét eszik, is javítok a minőségén, ami így sem rossz, pl. ma is "könyörgött" egy barátom, hogy adjak már neki.

A nem megfelelő minőség természetesen az én hibám (nem a gyümölcsé). A kezdeti összevissza mindent főzzünk lendülete után tudatosan felmértem, hogy mi az amire alkalmas vagyok (ész, türelem, munkabírás, környezeti alkalmasság, stb. alapján). Ezt a számvetést ajánlom minden kezdőnek, s emlékszem tavaly az én figyelmemet is felhívták rá többen is , persze burkolt formában. Önfejűen nem hallgattam rájuk, mindig is saját tapasztalatból igyekeztem tanulni.

A borom nagyon jó lett tavaly, az ország egyik legjobb borvidékén lakom, s 20 évig foglalkoztam szőlőtermeléssel is. A borpárlatom nagyon jó, kedvesebb nekem, mint a körte, alma, feketeszeder.

Te szoktál birset cefrézni?

Főzöd? Illetve mi a véleményed a főzéséről?

Üdv.