A háromszoros lepárlást hogyan kell csinálni? Az elsőnél kinyerjük az összes szeszt amit lehet. A harmadiknál megcsináljuk a vágást, ahogy már írtad a megfelelő %-oknál. A másodikat hogyan kell csinálni? Felöntés nélkül azt is lefőzöm 25%-ig és utána mehet a harmadikra?
Sziasztok
Szeretném szakértelmetek igénybe venni, a savanyú cefre kisüsti lepárlása esetében, mi az eljárás. Az elsö főzetet úgy kezelem min a pálinkánál az alszeszt és a második erjesztés fözetével öntöm fel tisztázásra és ott válastom le a f-f részeket .? De a helyesbitést pontosítást meglöszoném
A Hubertust nem lehet előretolni. Az mindenki fejében egy alsókategóriás likőr, és ezen generációk alatt se lenne könnyű változtatni (hivatalosan nem változhat meg, mert akkor már „nem az eredeti”, a feljavításra volt kísérlet a Hubertus 33, ami tényleg jobb, de az is kit érdekel, hiába nyomták neki a reklámot évekkel ezelőtt).
Az Unicum mindenki fejében keserű, de 1. sokan megszerették már, 2. nem egy ember hótkomolyan gondolja, hogy ez GYÓGYSZER, ezért nem kell finomnak lennie, és tart belőle otthon, hogy mindenféle „egészségügyi” (főleg gyomorral kapcsolatos) kifogással igyon belőle. A marketinget se lehet megváltoztatni, mert a hubinak sose volt „gyógykészítményes” eredetmondája, tehát az már csak egy „ipari likőr” marad, még ha 1901-es is. Hozzáértőként már hihetetlen, de ha azt mondod az átlagfogyasztónak, hogy II. József megdicsérte az Unicumot, akkor nem csak elhiszi bemondásra, hanem sokszor magában keresi a hibát, ha elsőre nem ízlik. Jó példa ugyanerre a mixto tequila és az abszinthamisítványok nagy sikere is: mindkettő gusztustalan, de elhiszik róluk, hogy ebben a formában ízlik a mexikóiaknak, illetve ízlett a 19. századi franciáknak (meg ottvan hozzájuk a szertartásos cirkusz is).
Egyébként meg nincs is igény az országban minőségi likőrre. A Jäger is a promóciója és PR-ja miatt kedvelt (meg persze mert egy fokkal ihatóbb az Unicumnál, azért ez se egészen hátrány). És – nem meglepő módon – az sem 40%-os. Egyrészt majdnem senkise venné ettől komolyabban, másrészt a növényi likőrnél nem is feltétlenül előny. A Bénédictine is csak azért bírja el, mert telibezúzták cukorral, a Bazilita „sárga” likőrje is 35%, a keserű 38%. És jók. De amúgy senkitse érdekelnek. Szerintem a cvakknál mindenki nagyon jól érti a dolgát. Az üzemben tudják, hogy hogy kell a kitűzött lenyelhető minőséget legolcsóbban kihozni, a marketingosztály meg tudja, mire van igény (vagy mire lehet igényt teremteni).
Elég hülyék lehetnek a Zwack marketingesei, ha pont az Unicumot tolják előre, a Hubertus helyett. Évszázados hagyomány ide-vagy oda, az Unicumot 10-ből 9 ember egészen biztosan ihatatlannak találja az ocsmány keserű íze miatt. Szerintem ha egy kicsit csiszolnának a Hubi minőségén, egy sokkal bevállalhatóbb, és népszerűbb középkategóriás likőr válhatna belőle, persze reálizált áron. Még a 36% V/V is megbocsátható lenne, de ha felvinnék 40-re, az talán még inkább pozitív(abb) minőségre és nem valami kommersz rémsége utalna (azt a kicsivel több adód meg bőven le lehetne nyelni, vagy be lehetne építeni az árba). Így viszont csak egy alsó kategóriás pancs az egész. Mellesleg a Hubi cimkéjén is ott vírít a 1901 dátum, szóval biztos hogy nagy múltú italról beszélünk :) Még jó hogy a két világháború alatt nem veszett el a receptje...
És még azon estem hanyat, hogy a Hubertust tölgyfahordóban is érlelik :) Legalábbis a weboldaluk szerint.
Nem hinném, hogy két verzióban létezik, főleg, hogy a palackozás nem változott. Valakitől hallottam a minap, hogy 3 éve látott hubit először és akkor már 33 volt. A humor meg az az egészben, hogy a honlap csak ezután készült:)
Várható volt amúgy, hogy a két likőrjük közül a hubit butítják, mert az Unicum jól marketingelhető mint 220 éves szentmagyar gyógyital, amivel minden meg van bocsátva neki, a hubi meg csak egy mezei likőr, még akkor is, ha egyébként sokkal ihatóbb... eredetileg biztos 40% volt az is, meg mint már fejtegettem, a Bénédictine minőségi koppintása lehetett.
Elképzelhető hogy keverem valami más hasonló kategóriással... pedig tényleg a Hubertussal kapcsolatban rémlett.
A weboldalát én is néztem, és látszik, hogy több energia van fektetve a "csomagolásba", mint az italba. A 36%-osat én is láttam, de akkor most nem tudom hogy az létezik-e még.
Hát akkor nem skót lesz. :) De azért remélem jó lesz. Kormoss' 449. hozzászólásában van egy hasonló recept, abból merítettem az ötletet. Hétvégére leerjed a mostani adag is úgy nézem. Hát már nagyon kíváncsi vagyok. A következő a Fekete Jim Beam lesz a recepttárból.
Köszönöm a válaszokat. Én egy "skót jellegű" whiskey-t akarok csinálni. A burbon a második próbálkozás lesz. Ennél érdemes másképp eljárni, mint a burbon készítésekor? Sokat olvasgattam régi hozzászólásokat a fórumban, de nem találtam eltérést csak az ízesítésnél. A pörkölt léceket mibe érdemes áztatni, hogy minél jobb legyen a végeredmény?
Igen ez az én hibám…..Eredetileg úgy hangzott, hogy “ …de nem kötelezö, lehet más sav is…”
Aztán a javítgatás, ollózás során ezt lehagytam valahogy……Ráadásul mégegyszer bemásoltam a receptek közé hibásan…..Ez már rajtam szárad, mert utólag már nem tudom kijavítani……Sajnálom.
Nyitva.
Amikor az élesztö szaporodik az oxigént igénylö folyamat…..kell a levegö neki….
A budafoki sütőélesztő hány %-ig bírja az alkoholt a cefrében? És még egy teljesen amatőr kérdés: hogyan tudom kiszámolni, hogy mennyi lesz a kierjedt cefre alkoholtartalma? pl. egy gabonacefrében amiben csak a hozzáadott cukor az erjeszthető
A citrom nem feltétel, de a savazás fontos. A sav védi meg a cefrét a káros organizmusoktól, amik akadályozzák az élesztő munkáját, vagy tönkretehetik a cefrét. A gyümölccsel ellentétben a gabonában nincs sav, ezért elengedhetetlen tenni bele.
A töményebb részeket leszámítva az alszesz általában végig opálos. 25%-nál szerintem veszteséges leállni, mert viszonylag sok alkohol marad még a cefrében, ami ezután kárba vész. Én 10-15%-ig szoktam főzni, utána befejezem, mert ami ez után jön, az már annyira kevés és gyenge minőségű, hogy nem éri meg az energiát.
Kifőztem az első adag "édes" cefrémet, 4,2 liter 46%-os szesz jött le belőle. 25%-nál elkezdett opálosodni, én itt megálltam és nem engedtem tovább. Nálatok ez szokott jelentkezni, és ha igen, akkor engeditek tovább? Most, hogy felöntöttem újra a gabonakveréket a cukros vízzel kb. egy órán belül elkezdett újra nagyon forrni, remélem hétvégéig kész lesz és le tudom főzni. Már nagyon kíváncsi vagyok rá. Ö-m egy korábbi hozzászólásodban írtad, hogy az édes cefrét később az összeöntött fejével-farkával kell kífőzni, amikor kijön egy adag. Kb. hány ilyen adaggal érdemes összeönteni, hogy az ízek jók legyenek?
Sziasztok. A cefrét penteken csináltam.Citromot nem raktam bele mert a receptbe irva nem feltétel .de ma raktam bele egy egesz citrom levet és újra élesztőt..Felhigítani nem tudom nem fërne a hordoba.Segítő tanácsokat szívbsen fogadok de azedigieket nagyon köszönöm. Üdv.:Csoringer
Megcsináltam az akvavit receptedet …#2187…Jól sikerült, ízlik…….Az egyetlen dolog amin változtattam, a kapor, amit felére csökkentettem……A többit követtem pontosan, a kakukkfüvel óvatos voltam…..Nagyon jó recept, már régen a recept gyüjteményben lenne a helye…….
Nem írtad, hogy mennyi citromot ( vagy savat ) tettél hozzá…..A savanyú cefréhez kell valami savanyú is……( ez a neve…..)….. Csavarj bele két citromot és inditsd el újra élesztövel….csak két nap után tedd fel a kotyogót…..
Én nem tettem volna bele többet, mint 7 kg cukor…..ha tudod hígítsd le egy kicsit……
A recept jónak tűnik. Melyik nap csináltad a cefrét? Ami biztos: nem az a 2 gramm borélesztő indította be az erjedést. Néha lassabban indul be az erjedés, a Te esetedben arra tippelek, hogy a cukor elsőre nem oldódott fel kellőképp, és ez lassította az erjesztés elindulását. Egyébként a hőmérséklet lenne az első tippem (de azt írtad az megvan), vagy az hogy nem úgy tetted bele aaz élesztőt a cefrébe ahogy kell.
Tényleg nem az:) Azért választotta ezt a receptet, hogy kezdőként csökkentse a hibalehetőségeket. Hozzáadott cukorral helyettesíti azt a cukrot, amit a keményítő adna. Pazarlás, de az íz majdnem ugyanaz lesz.
Jóvanna, semmi gond, értem én a viccet, meg ki is provokálom. Az a branye jó volt, megint tanultam valamit. Kukoricádat meg akár én is ledarálom, csak ne legyen több mázsa, meg és is csak néha járok a nagyfaluba.
