Végre kész a férjek ketrece és két napja ki is telepítettek őket. Először meg voltak széppen e, de már nagyon jól érzik magukat. Már volt tojásos néhány, az egyikre - ha tyúk tojás lenne - azt mondanám kétszikű. (Nem törtem fel.) Szerencsére nem gömbölyded, hanem hosszúkás, úgyhogy remélem az elkövetőjéneknem lett baja, és nem csinál rendszert belőle. Majd teszek fel képeket.
Anett, én a helyedben levágták szegényt - ha még nem tetted meg. Kár szenvedni hagyni.
Sziasztok! Olvasom a fúrumot egy ideje,de írni még soha nem írtam. Két hónapja vannak fürjeim. Három és fél hónaposak. Rendszeresen tojnak. Most viszont az egyik tojóm nem néz ki túl jól. A kloákájából lóg egy véres hólyag. Nem tudom mit csináljak vele. Levágjam vagy menthető? Látott már valaki ilyet? Sürgős lenne a válasz! Előre is köszönöm!
Pontosan így van. Én is Zuglóban születtem 70 éve, és 1982-ig emeleten éltem. Viszont gyerekkoromban, úgy 13 -14 éves koromig Szegeden, Szegváron és H.vásárhelyi tanyákon nyaraltam. Valószínű akkor csapott meg a föld, a mező, az állattartás. Építtettem a XVII. ker.-ben, és azóta a húsellátásom saját. Persze vannak kedvenceim, azok végelgyengülésben pusztulnak el. Nálam nyáron állandóan jönnek a környék gyerekei, mert utcaszámba nincs sehol szárnyas, nyúl, kecske. Mezítlábason, koszosan etetik, szeretgetik az állatokat. (Valamikor az mondta egyik öreg doki: "az immunrendszer erősítéshez szükség van megenni egy jó pár kiló koszt is" :-) Közben észre sem veszik, hogy tanulnak egész nyáron. :-)
Na, úgy tűnik, túl vagyok az idei fürj keltetésen. Hát mit mondjak, nagyon keserves volt. Három napig keltek, most van az utolsó a bújtatóban, de nem hiszem, hogy megmarad. A 74 tojásból sacc 30 fürjem lesz. A kikeltek közül 4 kelés után nem sokkal elpusztult, 1 befulladt, a maradék tojások fele "üres", a másik fele korábban elhalt. (Lehet, hogy az áramszünet? Igaz, hogy csak vagy két órát tartott és 33 fok alá nem ment a keltető hőmérsélete, de ki tudja?)
Azért nem ment el a kedvem, mert ha lesz 15-20 egészséges tojóm, az a családnak bőven elég. No meg árban se sokat bukok, mert a napos fürj 300Ft körül van és 30x300 az 9000Ft, ebbe még az áram is belefér. (A fáradság nem.)
Nem tudom, talán az eladó is benézte, mert a férjét küldte összeszedni a tojásokat, ő meg étkezési tojás árában kezdte számolni a tojásokat. Úgyhogy valszeg nem ő foglalkozik velük és a csuda tudja honnan szedte össze a tojásokat. De ennyi erővel én is elbaltázhattam a keltetést.
Igen, azok a csodálatos régi szép emlékek, mikor nagyszüleimnél a tsz. - ből elcsaklizott sajtárral mentünk a kövekkel kirakott falu gémes küthoz minek vizével öntöttük az ürgéket, vagy az ottani holtág vizéből szintén ahogy írtad mi is ittunk mikor horgászás közben megszomjaztunk. Akkor még lehetett, mára már szinte kiszáradt. Sajnálom a mai fiatalokat hogy nem lehet ilyenekben részük.
Abban is biztos vagyok hogy az akkori falun eltöltött nyári szünetek során oltódtunk be egy életre a természet, állatvilág szeretetével és tiszteletével , ami az évek során sem tudott megfakulni, hiszen hazaérve a munkából sokszor az ember első útja a kertbe, a tyúkokhoz vagy a fürjekhez vezet, ha csak egy ránézésre is.
A szegedi vizet többnyire ismertem, igaz 60 éve nem ittam. Gyerek koromban sokat nyaraltam ott, rendszeresen ittam hőforrásból, kannákkal vittük haza. A másik forrás hideg volt, pont ellenkező irányból volt az artézi közkút. Csap vízre nem emlékszem, talán nem ittam.
Nekem az legjobb ízű volt Szegváron, egy major gémeskútból, fa vödörből, melyet drága nagyapám húzta.
És ami már elképzelhetetlen, egy iskolai kirándulás során, talán 1958. tájékán, Leányfaluban a közvetlenül Dunából ittunk! Ma már nem merném megtenni.
Bocs az off miatt. Jó volt kicsit visszaemlékezni. :-D
Ne idegesítsd magad, úgy csináld mint legutóbb és biztosan jó lesz.
Amúgy ahány ház annyi atombiztosnak vélt beállítási érték.
Nekem két azonos típusú gépem van, miket nem azonos beállítással működtetek. Pontosítva működtetném én, de pölö. ugyanazon vízmennyiségű feltöltés mellett közel nem azonos páratartalmat mutat.
Nekem összességében semmi gondom a jó öreg Bükki karszt vizünkkel, sőtt....
Voltunk Szeged környékén . A szállodába mikor megnyitottam a vizet azt hittem érzéki csalódás ,és a mellettünk lévő gyógyfürdő vizének a jellegzetes szagát érzem, de nem . A vezetékes vizen is rajta volt az a jellegzetes gyógyvíz kisugárzás. Lehet hogy kevés volt a megszokásához - sőt biztos - az az idő amit ott töltöttünk, de mikor hazaértünk nem győztem betelni a hazaival. Szerintem palackosnak is megfelelne úgy ahogy van.
Szörnyű dolog az internet néha! Lassan itt az ideje, hogy bújtatóba rakjam a fürjtojásokat, és ennek örömére nemcsak a tavalyi naplózásomat, hanem a netes okosságokat is olvasgattam. Nahát, ahány hozzászólás, annyiféle hőmérsékletet, páratartalmat és mifenét ír. Úgyhogy maradok a tavalyihoz hasonló menetnél, és bizakodom.
Ebben is igazadnak adok. -:) Valóban így a làtyitás praktikusabb. Nekem a vezetékes vizek Budapest-i, főképpen Duna menti kutakból származik. Van, akinek orra finnyás a klór szag miatt, én 70 éve iszom. :-) Van, aki a palackos vizet issza, drágán, de nemigen nagy különbség lehet, sőt sűrűn lebuknak a palackozók hamisítás miatt, na de ez már más történet.
Valahogy így gondolom én is, továbbá az ivarérettség ill. keltethetőség kiszámolásánál szerintem sokat számít az aktuális állomány felnevelése során alkalmazott tartási és takarmányozási tényezők összessége, amik tolhatják vagy siettethetik a megfelelő ill. keltethető tojások előállítását. Ez miatt szerintem érdemes kis ráhagyással értelmezni a - jelen esetben- ivarérettségi , keltethetőségi határidőket, annál is inkább, mert szerintem ami határeseten keltethető ill. kekel, nem biztos hogy életképes is.
Természetesen ha nem " húsba vágó " a kérdés hanem csupán hobbi, akkor okozhat örömöt akár százból húsz apróság is, tudod......a félig tele pohár esete.
A lágy víznél annyit pontosítok, hogy én nem csak a kitörésnél használom hanem a keltetés elejétől a végéig, mert minálunk Borsodban annyira kemény e víz hogy víz csövet-is csak egyeneset használunk.
Az első keltetéseknél csapival töltöttem fel a gépet, ami pár nap után úgy nézett ki mint amit behavaztak.
Gyorsan áttértem a lágyított vízre ami szerintem nálunk alkalmasabb erre a célra mindenféle szempontból.
A "Lágy víz" szerintem nem releváns. A kemény víz után olyan jó, lényeg, hogy ne legyen savas kémhatású. Viszont biztos, hogy kénes vizek sem alkalmasak keltetéshez. A kemény víz nem rontja a tojás belső tőrhetőségét, mert inkább keményítheti kívülről, törékenyebbé teszi, az viszont kedvező a pici madárnak kitörés szempontjából.
Tudomásom szerint a tojó minimális ivarétettségi időpontja 90 napos, a kakasé 120 nap. Ilyen alapon 100 napos fürj tojásai eleve nem alkalmas keltetésre. Nem állítom, hogy lehetetlen, de kicsi a valoszinűsége, hogy életképesek az utódok.
Messze nem vagyok szakértő, de pár sikeresnek mondható keltetésen túl van pár észrevételem.
Hőfokot pontosan tartottad...én miután kiraktam a tojásokat a forgatóból lejjebb veszem a hőfokot, szerintem ekkor már kevesebb hő is elég, továbbá nem száradnak úgy a tojások.
A forgatás 12 óránként kevés, ill. úgy írtad hogy az utolsó 3 napban szellőztettél 5 perceket. Én a keltetés teljes idején szellőztetek ami egyben egy visszahűtés is, szerintem fontos, viszont pontosan az utolsó napokban hagyom el szinte teljesen , pontosan a páravesztés elkerülése miatt. A kelések beindulásakor ill a kikeltek kiszedésekor úgy is nyitom a gépet, tehát megvan a szellőztetés.
Permetezni szoktam, de csak tiszta , és csak LÁGY vízzel. Azt is csak próbálom a már kikelt és pontosan - e célból a gépben hagyott üres héjakba fújni.
Mindezeken túl szerintem túl fiatal az állományod - 100 naposak - ez is okozhat kelésgyengeséget.
1./ Elvileg 2 óráként kell forgatni, de legalább sokkal többet, mint 12 óránként.
2./ Befulladt, kicsi volt a pàra, a hártya rászáradt.
3./ A legnagyobb hiba az ecetes locsolás! KÉMIA! Az ecet sav, a mészhéj lúgos! A sav puhítja, nem törik, a pici gyenge madár képtelen kitőrni! Csak langyos tiszta vízzel szabad permetezni! Majd ha kikelnek, kúra szerint adhatsz almaecet és löttyöt, de tapasztalatom szerint csak drága és híre ellenére csodàkat nem csinál, jelek szerint ártottál.
Én ugyan nem vagyok szakértő, de a párával lehetett a gond. Ha a gépben gyárilag nincs páratartalom mérő, lehet külön venni, talán nem is olyan horribilis összegért. Hiába párásítottál a végén, ha közben nem "puhult" folyamatosan a héj és nem puhult fel a hártya. De ez csak az én véleményem.
Abban szeretném kérni a segítségeteket, hogy többet ne forduljon elő a következő hiba amit elkövettem: Most keltettem először, fürjeket már 4-5 éve tartok, megtanultam innen a fórumról mindent. Sajnos a 100 tojásból 20 üres volt, nem volt fias, csak 15 kelt ki a többi mind a csőrével kilukasztotta a tojást és valószínű belefulladt. A fürjeim amiktől a tojást gyűjtöttem igaz hogy nagyon fiatalok voltak, a kakasok is, kb 100 naposak. A hőmérsékletet tized pontossággal tartottam. Amikor kellett a fekvő tojásokat 12 óránként kézzel forgatás 180 fokot jobbra következőre balra vissza. Páratartalmat a CLEO 5 ös gépen nem tudtam nézni mindig tele volt vízzel, az utolsó három napban 8 óránként 5 perc szellőztetés után enyhén almaecetes vízzel alaposan lefújtam a tojásokat, plusz a gépbe befújkáltam, bőségesen párás volt a gép belülről. Nekem a tojások hártyája tűnt túl erősnek nehezen tudhatták volna átszakítani? A tojás héja itt ott lepattogzott el volt válva a belső hártyától. Mi az oka, mi volt a hiba? Előre is köszönöm szépen a szakértői segítségeteket.
Szépen gyarapodnak, már jó ideje minden rendben van velük, de ma reggel az egyik (az egyik legkisebb) elkezdte a nyakát nyújtogatni, miközben nyitogatja a csőrét, mintha nem tudna valamit lenyelni, vagy mintha nem kapna levegőt. :(
Lehet, hogy megüt a guta. Most írta a szolgáltató, hogy 20-án négyórás áramszünet lesz. A fürjek elvileg akkor kezdenek kelni.
Úgy gondolom, hogy addigra már a bújtatóban lesznek, tehát a forgatás nem gond. Majd teszek melléjük melegvizes palackot és a kontrollhőmérővel próbálom tartani a hőmérsékletet. A páratartalomnak - ha jól tudom - ilyenkor magasnak kell lenni, úgyhogy mindkét csatornát teletöltöm langyos vízzel, és buzgón imádkozok a sikeres kelésért.
Ma végre elhoztuk a fürjtojásokat, holnap berakom őket a keltetőbe. Tegnap bekapcsoltam a műkotlóst, hogy legyen időm behangolni. Meg se néztem mit mutat. Hát reggel látom ám, hogy a kijelző sötét. Teljesen kétségbeestem, mert kontrollhőmérőm van, de páratartalom mérőm nincs. De aztán kiderült, hogy egy látens szőke vagyok. Az én zseniális párom seperc alatt rájött miután a burkolatot két csavarral levette, hogy a kijelző két gombelemmel működik, ami ugye már lemerült. Szóval nem kellett plusz páratartalom mérőt venni, elég volt két gombelem.
Hát kívánjatok nekem szerencsét, mert ha későn is, de sikerül beindítani a fürj projektet.
A kamillát gyorsan állítsd le. Amennyire gyógyít, árt is! Csak kúra szerüen használd, mert erősen fosat!
Zöld mehet minden mennyiségben.
Forgácsot semmilyen formában ne hasznàld, begygyulladást okoz! Ha nincs mosott sóderod, inkább közönséges kerti földet használj. Ugye a tetmészetben sem mossák a földet életterüknél. Azt lazíthatod kis fahamuval, még jót is teszel, kisebb az madártetü fertőzés.
Szép lassan változtattam a tápon és ez talán használt, de az is lehet, hogy már kezdenek tollasodni és egyszerűen csak kinőtték a kritikus kort. A tojásokat vettem, tehát csak a keltetéstől tudom kontrollálni a dolgokat, próbáltam mindenben a topikban olvasottak szerint eljárni.
Rengeteget olvasok vissza, de van pár dolog, ami még nem nagyon tiszta:
A kamilla teát már teljesen el lehet hagyni 3-4 hetes kortól, vagy később még párszor érdemes visszatérni rá?
Az alomnál nyugodt lehetek ha pormentes a forgács?
Lucernát ugye lehet nekik frissen adni? A jószágok felfúvódnak a friss lucernától, a madárkáknak ugye nem árt?
Bizony, sokat lehet tenni. Mindenek előtt a szűlőpár tartása, takarmányozása, majd a tojás raktározása, később a keltetés szakszerü végzése, végül a kikelt madárkák megfelelő inkubálása, takarmányozása.
Amit írsz, véleményem szerint, az egyedek gyengék voltak. Fontos a tojás mérete is. Az elhullás oka lehet rossz tartás is. (hő, etetés, utazás, vitamin, fehérje tartalom és tisztán tartás, álom minőség stb.)
2-3 hetes fürjecskék között mindig újabbak lesántulnak, majd pár nap múlva elpusztulnak. Lehet valamit tenni, vagy ez a beltenyésztés/vérvonal miatt van?
Csak annyi lenne a kérdésem, hogy ahol veszitek garantálják, hogy mind az 500 (+/- 10) tojó legyen?
Ugyanis ez csak felnőtt (kvázi 6 hetes kortól) madárnál dönthető el több kevesebb bizonyossággal. Namármost egy felnőtt fürj ára sacc. 600Ft, úgyhogy az 500x600 az jó sok pénz. Ha meg fiatalabbat veszel, a fele kb. kakas lesz, és az 1 hetes fürj ára is 300Ft körül van, ahogy nézem, a napos fürj meg 180Ft.
Ja és a technikai részletektől eltekintve - arra vannak nálam alkalmasabb tanácsadók - van már piacod a leendő és remélt napi 500 tojásra?
Kezdőnek kicsit soknak tartom az 500 madarat. Ha valami nem sikerül a gyakorlatlanságod miatt, az sok szomorúságot okozhat.
A fürj össze-vissza tojik, nem mint a tyúk tojóládába, de a taposórács nem EU-kompatibilis (és nem is emberséges). Szóval hogyan szándékozol összeszedni a hipotetikus tojásokat? Mert a forgács alommal nem lehet kigurulós megoldást csinálni. Azon kívül a forgács-por fölcsipegetése beggyulladást okozhat (úgy hallottam).
Szóval töprengj még egy kicsit!
De mindezzel együtt, sok szerencsét a vállalkozásodhoz!
És a "fontos, de elfelejtettem" kategória az idő és a fáradság, meg a szeretet amit a fürjekre fordítani kell.
