Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
A téglakályha; 'téglából készült cserépkályha' és a tömegkályha nem ugyanaz.
A program jó. Azt nem vitatom.
De tömegkályhánál értelmét veszti pl a biztonsági átégő fogalma is, nemhogy méretezni kellene. Illetve a füstjárat, mint olyan mellé tennék egy: (?) -t.
Ha jól látom cserépkályhát szeretnél, ott lehet vannak kompetensebbek is a témában, és maga a téma is oda vág.
Cserepkalyha,teglakalyha egyeb teglaepitesu kalyha es kandallo szamitasokat tartalmaz. Az elv ugyan az az egesre vonatkozo szamitasokra. A fustjarat hossza is szamithato. Programmal ellenoriztettem egyetemen. Ugyaz ezeket az eredmenyeket hozta. De azthiszem ennyi.
sztem a paplan nem tűnik el. én pl a 'dry joint' hideg kiégőrést a kályhám tűzterébe azzal tömtem be egy teszt miatt és semmi baja. azt mondják a vékony aluminiumszilikát papír is ebből van, de érdekes h az hajlamos a kiégésre. sőt büdös égett műanyagszagot árastz míg a paplan nem.
Sancibá, meg kéne nézni egy kályhát ami ezzel az autómata levegőszabályzó cuccal megy (meg nem mondom most mi a neve). hogy az egyes égési szakaszokban menyire nyit a pillangószelep. csak úgy józan paraszti ésszel. amikor tombol a tűz v amikor már csak piplákol aláng.
Az ajtó feletti csempék biztosan nem fognak megrepedni... Nagy Z paplant rak be én még agyalok ezen. Nem tudom mennyire ég ki, mert ha elhamvad egyszer akkor a homloktégla kicsit lötyögni fog.
Régi 3 mély csk-nál már régóta 6-os samottot használok, az újabbaknál pedig elgondolkodtam Pop mester építési megoldásáról. Rá szoktam beszélni az embereket a nehéz kivitelre, 5-3-nál illene azt csinálni, pont a tűztér és a járatok méretezése miatt.
"Valahol olvastam -ezzel egyet is értek-,sőt a tapasztalataim ezt alá is támasztják- a FATÜZELÉST LEVEGŐ ADAGOLÁSSAL szabályozni NEM LEHET."
Az én tapasztalataim mást támasztanak alá. :-)
A fatüzelést nem az égési levegővel kell szabályozni. Ez ok.
De az égéshez szükséges levegő mennyiséget az ajtón/..... keresztül igen, lehet!
Gyakorlatilag nincs olyan sok szakasza az égésnek.
1.gyújtós ég.
2.meggyullad, és ég a rakás.
3. Összeroskad, és parázslóan, de kis lánggal ég.
4.Parázs láng nélkül.
Gyakorlatilag az égési levegő bejuttatásának is több módja van. A hagyományos hamuzó ajtón keresztüli melett egyre jobban terjed a külső levegő bevezetéses is.
De beszéljünk tömegkályháról (finn, dán, vagy orosz), vagy cserépkályháról, vagy a német nyelvterületen kedvelt grundofen-ről: mindegyik tipusnál a törekvés a kályha teljesítményéhez igazodó tűztér mértet. Hogy a kályha hőleadó képességének, teljesítményének megfelelő adag fát lehetőleg egyszerre el lehessen helyezni a tűztérbe. Vagy max 2-re, tehát 1 után rakással.
A trend inkább a levegő helyes mértékén van, illetve annak tűztérbe való bevezetésén. A bio-tűztér, umwelt-plus tűztér,....
Tehát nem a tüzelő anyag adagolásán, hanem az optimális méretű tűztér, és ott az elégséges, de nem túl sok levegő, illetve az éghető anyaggal történő keveredése.
"FATÜZELÉST LEVEGŐ ADAGOLÁSSAL szabályozni NEM LEHET."
vita: :)
pl. az enyémben, ha lezárom a levegőt, akkor a legnagyobb tűz is elalszik. többször teszteltem. szóval ez így nem igaz - max nem szerencsés, vagy nem jó, de hogy nem lehet az nem állja meg a helyét
Ez a tűztér méret probléma ismét előkerült. Vajon mennyi levegő kell az indításkor , teljes égésben ,a végén parázs állapotban ?
Biztosan nem ugyanannyi !
Valahol olvastam -ezzel egyet is értek-,sőt a tapasztalataim ezt alá is támasztják- a FATÜZELÉST LEVEGŐ ADAGOLÁSSAL szabályozni NEM LEHET.
A szabályozás a FŰTŐANYAG ADAGOLÁSÁVAL oldható meg, ez azonos levegő mennyiséget a igényel az égés majd minden fázisában-minimalizálva az égéshez szükséges teret.
Egyszer megkerdezte az egyik volt kalyhas osztalytarsam hogy milyen anyaggal rakja a teglakalyhat. Aztan kiderult hogy 4*4 teglas lesz a tuzter. Belul samottozva. Magyaran lenne 75*75 cm-es. Az a kiraly! :-(
De nem nagyon hatotta meg a velemenyem. Szetintem vannak akik megkerdeznek. De nem is a velemenyre, tanacsra varnak. Hanem inkabb jovahagyast szeretnenek.
Mondjuk számolhatsz azzal hogy min 2,5t-át kaphat egy négyzetméter, annál kevesebbet ritkán, de az meg széltében lesz nagy. Ökölszabály....ott kezdődik hogy hőszükséglet számítás, kéményteljesítmény, nem árt azt se tudni, hogy hova lesz elhelyezve... Enélkül inkább csak álmodozni lehet, tervezni már kevésbé.
Az inkább a cserépkályha járataira vonatkozhat, a tömegkályha egészen más, nincsenek a hagyományos értelemben vett járatai. Ami az elérhetetlenséget illeti, 10-20 ezer forintokról halottam, de állítólag előfordult ingyenes is, én elég messze vagyok, van aki ebben sokkal inkább tud segíteni. Az anyagköltség biztos van pár százezer, ha meg elszúrod akkor sokkal tőbb is lehet, szóval miről beszélünk?
Az emelet100x200mm-es vasalt betongerendákból van 700mm az osztás, terhelhetősége 6 tonna/méter. azzal nincs god, sem a főfallal, fém méter vastag amin nyugszik a gerenda.
Vasúti hidak összeszereléséből maradt ránk annó 20 éve :)
Vagy keresel egy szakit aki megépíti, vagy keresel egy tanfolyam szerűséget. Vagy közös építést ahol legalább egy kályha felépítésében részt veszel és egy gyakorlott szakival át tudod beszélni a te kályhádra vonatkozó lehetőségeket. Ez az anyagköltség töredék része.
Persze nekiállhatsz barkácsolni is , vállalva annak minden kockázatát, de nem hiszem hogy bárki is ezt javasolná, egy elszúrt kályha igen sokba tud kerülni.
Egy biztos, itt néhány hozzászólásban senki sem tudja neked megtanítanítani, esetleg egy két kérdést tisztázni, de ez még nem lesz elég ahhoz hogy saját magad egy jó kályhát építs. Ha emeletre akarod építeni akkor meg mindenképp egy statikussal kell először beszélni, egy ilyen kályhához elég komoly födém szükségeltetik.
Amennyiben a 3 csempe mélységű kályha tűzterét 6-os samottal csinálod és plusz 3-assal tuningolod akkor szépen kijön 37cm-es tűztér. Amúgy untig elég a 30centis tűztér mélység, ebben az esetben a tűztérnél 12cm lesz a samott. A régi kályhámat így 12centissel csináltam.
Sancibá! idén átraktam egy olyat, h az 5x3-as belső alapterület egy az egybe tűztér volt (kicsit túl méretezték).
"Véleményem szerint a lehetőségek sokfélesége miatt a kifüstölés okát csak alapos vizsgálat
után lehet (és szabad) meghatározni."
Teljesen igazat adok önnek. Egy kályha, a levegő ellátással, maga a kémény, illetve a füstgáz elvezetés=> mindez egyetlen rendszer, a maga komplexitásában kell, és szabad vizsgálni.
Ez a témának/problémának 1 megközelítése.
De mint tudjuk a 3 elem már négy az összekötő elemmel. :-)
De maga a kályha is, mint a 3 (4) elem egyike nem egyszerű mint egy bekötőcső; hanem önmagában is komplex, tehát sok helyen, pontján a kályhának különböző folyamatok zajlanak. Tűztér, füstjáratok, fordulók, be/átégők, stb. Ami mint kitér rá, egyetlen helyen is el lehet rontani. És sajnos van, hogy el is rontják.
Jómagam ilyen lelkes amatőrök között tartok is ex-katedra kijelentést tenni, hogy egy kifüstölő kályhánál, pl a beégőt kell kisebbre/nagyobbra venni, vagy egyebek. Akik olvasnák, és kifüstöl a kályhájuk: mind a beégőt állnának neki kisebbíteni/nagyobbítani, stb. A kályha komplex, aminek minden elmével, abban zajló minden folyamattal tisztában kell lenni egy hiba feltárásnál, de még ezt a kályhát be kell illeszteni a környezetébe! És azt is vizsgálni, kell, hogy egy ugyanígy megépített kályha miért nem működik itt jól, holott máshol jó???
A cikke valójában erre mutat rá. Egy rosszul működő, akár kifüstölő kályhánál meg kell vizsgálni a környezetet, amibe a kályhát illesztették: (levegő ellátás, és a kémény). Valamint a kályha belső felépítését.
Én erre utaltam, hogy az általam megtekintett kályháknál kivétel nélkül a kályha rossz belső felépítése, mondhatnám megépítése, illetve a méretezése nem volt jó.
A hozzászólását azzal zárja, hogy: "Lehet, hogy van jobb magyarázat is."
Én nem más magyarázatot mondanék, hanem más megközelítést!
Adott egy probléma: kifüstöl a kályha. Az Ön a cikkében a huzattal foglalkozik.
Ha kihívnak egy szakembert egy rosszul működő kályhához, és megállapítja, hogy a 4 elemből 1 rossz. (Adott esetben lehet, hogy ez a kályha, aminek pl. 20 elemi pontjából 19 jó, de 'csak' 1 rosszul méretezett, megépített).
Ilyenkor 2 választás van:
-lebontani azt az 1 elemet, és átépíteni,
-vagy úgy átalakítani a többi elemét a rendszernek, hogy illeszkedjen ahhoz a leggyengébb láncszemhez.
Ha ez a kályha, akkor igen fájdalmas a dolog padlóig bontani. Másik lehetőség a kályha többi elemét esetleg átépíteni, átalakítani!
Aztán az égés sem teljesen statikus folyamat. Időben a kályha/kémény huzat terhelése sem egyforma. Lehetséges csökkenteni a terhelést egyes kritikus szakaszban, ha a többi szakaszban nincs gond.
De én ezektől teljesen függetlenül úgy gondolom, hogy egy üzem melegnek mondott kályhánál (amit már hetek óta fűtenek) ha már reggeltől estig tartó 8-10 órás felfűtés szükséges !!!! (napi 50 kg fa), és ezek után is hideg pontjai vannak a kályha külső köpenyének:
-azt is mondhatjuk nyugodtan nem jó kályhának, vagy nem jól megépítettnek. Ilyen esetben nincs mit tovább ragozni: rosszul méretezett, és a belső kiépítése rossz.
Ezen nincs mit tovább ragozni, magyarázni.
Aki ezt nem érti, és további részleteket kér; (nyílván nem Önre célzok), az nem is ért a témához.
Amúgy untig elég a 30centis tűztér mélység, ebben az esetben a tűztérnél 12cm lesz a samott. A régi kályhámat így 12centissel csináltam.