Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Jelen esetben amint visszaolvasod a vicces játékod már megtévesztett valakit, és alkalmas egyéb károk okozására is.
Felejtős a játék. Az IP meg megismerhető mint tudjuk.
Próbálkozz azzal a gondolat kísérlettel hogy minden nick apró megváltoztatásával (teszel utána egy pontot, (.) (_) stb. teleszórják a fórumot egy csomó hülyeséggel.
Tetszik a lehetőség?
Ember nincs aki képes szétszedni ki mit mondott és tényleg ő volt e.
Az ötlet egyébként nem rossz, nem is te találtad ki, csak ennek van neve is és díjjazása.
Ha egy téglát már meg tudsz mozgatni a kéményben nem biztos hogy a fugák kitömködése időtálló megoldás.
Az én kéményem is hasonló állapotú, csak ott a téglák is jobban oda vannak! Ezért nem fogom javítgatni, hanem vissza bontom és újra rakom a tető feletti részt új téglákból!
Azt csak halkan jegyzem meg hogy ez nem éppen a tömegkályhás/kéményes topik, de az elmúlt időket nézve már ez is értelmesebb dolog mint egyesek szónoklatát olvasni!
Megmozgattam megmozdult! A képen nem látszik a tetőgerinc alatt ig nagyobb méretű téglával rakták. Onnan a már látható mérettel, tehát valószínű ezt már egyszer visszabontották. A problémám egyszer a fuga ugye nem tudom itt mennyi farsot szív de biztos kevesebbet fog mintha nem lenne kijavítva. Ez ahogy írod kétszer 20 perc meló, tehát nem téma. Ennyit megér hogy meglegyen. A másik gondom vele hogy az újra rakott rész elvan válva a régitől ha megrángatom akkor megmozdul. Ez egyszer ugye nem jó, jobb ha nem mozog a másik ahol elvan válva ott is valszin farsot szívhat. Az is lehet csak toldásnál a külső vakolatot újra vakolom ez tartja kívülről. Ha idővel kireped itt akkor visszabontás és felfalazom bár jobb lenne ha ezt nem kéne tennem:) Kösz a műveletsor ismertetését:) Az ecet mit csinál?
A képen lévő egy épp egészséges kémény. Majdnem a tető gerincnél jön ki és a kiállás nincs 1 méter. Pontosan mennyi ? Hát a fedlappal együtt lehet úgy 60 cm. Semmijen tornádó azt le nem dönti. A téglák épek semmi kipattogzás nincs rajtuk. ha nem tetszik persze reparálhatod. Keversz 1 félveder cementes habarcsot /azért csak annyit hogy sok ne maradjon meg hát nehéz egy teli veder. / Femégy, kikaparod a málló fugákat pl. egy csavarhúzóval, rákened a habarcsot, a nagyját le, majd úgy 2 óra múlva egy vizes zsákkal eldörzsölöd fúgázod. ha még továbbra se tetszik másnap egy félveder ecetes vízzel letörlöd majd tiszta vízzel öblíted. És ha még mindig nem tetszik, akkor bekened lenolajjal vagy paraffinnal. Szép fényes, pirostégás kéményed lesz, csodájára járnak az utca beliek.
felszaladtam a padlásra onnan meg a tetőre. Hát bizony bizony rosszabb mint lentről látszott télire meg kell csinálni. jól összekoszítottam magam
A bölcsességét méltattam most is:) Az öregség természetes állapota az embernek. Nem gondolom hogy sértő lenne, bár több ismerősöm megemlítette hogy ne hívjam így. Lehet velem van a baj:) Számomra az öregség tapasztalt sokat megélt, letisztult gondolkodást jelent. A valóságban ez természetesen nem mindig ezzel találkozunk, nehéz az ember élete elfárad benne az ember ez sok mindent kiválthat az egyénnél.
„Hát persze hogy haladok okosodok az ügyben:) Anyukám mindig mondta ha megtanulsz olvasni akkor sok mindent megtudhatsz amiről csak akarsz. Igaza volt az öregasszonynak:) ”
na, te szépen megemlékeztél édesanyádról így anyák napján
ui.
ne vegyél komolyan nem értek én egy kályhához sem, csak okoskodok
Nem tudom hol vagy helyileg? Én zuglóban tivornyázom mintha említetted volna hogy budai vagy. Speciális hegesztést igényel a dolog? Majdnem apósom hegeszt mint a robot, de tényleg gyönyörű varratokat készít. Mindig csodálom mikor látom, de ehhez 200 km kell utazzam:)
Műszerem természetesen nincs. De máris hasznos lehet az írásod számomra. A kémény rendben van a tető szintjéig az ajtajai is rendesen zárnak. A kémény 8-10 m lehet az utolsó kb egy méteren látszik viszont a tégla fugáinál kormos elszíneződés ami ugye javításra szorul. Majd nyáron kimászom a forró cserepekre és alaposabban szemrevételezem:) kijavítom a kiesett fugákat ezzel javítva a huzatot. Alkalmazkodás rugalmasság. Kevesebb fa napi többszöri égetéssel egyenlőre ez a megoldás. Mivel a vásárlás, házfelújítás igencsak megcsappantotta bankszámlámat. Majd télen levizsgázik hányszor kell begyújtanom napi kettő még nem gond amúgy is nem ez az egyetlen fűtési lehetőség a házban. Van gáz is, eddig több is volt a szobában mint kellett volna:) Hála nektek sikerült csökkenteni a felesleges gázok mennyiségét.
Nézegettem a mai cserépkályhákat hát gyönyörűek némelyik műalkotás, minden elismerésem a mestereké aki keze alatt ezek megszületnek. Persze nekem ez csak álom marad egy ideig, egyszer talán készíttetek egy olyat aminek pihenő padja van. A hideg téli napokon nagyon jó lehet ezeken kicsit sütkérezni.
Hát persze hogy haladok okosodok az ügyben:) Anyukám mindig mondta ha megtanulsz olvasni akkor sok mindent megtudhatsz amiről csak akarsz. Igaza volt az öregasszonynak:)
"ha a kémény keresztmetszete 2x ekkora lenne azt is be lehet fojtani egy még nagyobb intenzitású tűzzel."
A kémény huzatát meg tudod mérni műszerrel (hideg kályha, meleg kályha és a különböző időjárási viszonyok között.
Kérdés milyen a hossza és a keresztmetszete, van e bélelve fémcsővel vagy nincs, van e fals levegő (lukas e a kémény x helyen stb.)
A kéményseprő nem alszik ott, hiába mér egyet ha arra jár, ha akkor éppen nincs szél mást mutat mint egyéb esetekben.
Ha nincs szél és megküldöd a kályhát rendesen akkor a járatok miatt eleve fékező erő jön létre és az tovább gyengíti a huzatot (egy vaskályhához képest).
Mivel az országban telepített kémények átlagosan 14 cm átmérőjű szögletes kémények ezek Pa értéke csekély 10-12 Pa, különösen ha 6 méter alattiak, neked meg kellene 18-20-25 Pa -amit a 180-200-250 mm-es kémény tudna ekkora magasságban.
Ha csak 5 kg-os adagokban égeted el a fát, akkor valahogy el van, ha a kémény nem lukas itt ott (kiestek a fugák, vagy szétégett a fuga a magasabb hőtől) és még 1000 baja lehet.
Ha egyszerre beküldesz 20 kiló jó fát (ha vizes akkor eleve Waterloo van, és KO) szélcsendben +10 fok felett, akkor lehet élvezni a füstöt, vagy szerencséd van valamivel.
Ha kátrányos a kályhád akkor büdös lesz akármit is csinálsz vele, mert a repedezett helyekre beivódott kátrányt nem tudod kiszedni sehogy. Újra kell rakni, örülnek a kályhások :).
Nincs, ez is egy 1960 években kiadott kályhás "tan" könyvnek a mostani átdolgozott változata van egy két új dolog benne de szerintem ugyan az a színvonal mint a 10 évvel ezelőtti magyar kályhás oktatáson prezentált könyv, sajna. De jobb mint a semmi.
Kösz mindenkinek a segítséget, sokat tanultam belőle. A szag eltűnt nem nyomtalanul de ez már kezelhető és a legfontosabb hogy kiderült ez nem a titanic kazánja hanem egy jóval érzékenyebb szerkezet finomabb kezelést igényel:) Laikusként arra nem gondoltam hogy a nagyobb terhelés nemcsak a samott szétégéséhez nagyobb hirtelen hőtáguláshoz vezet hanem az égéstermék áramlására is hatással van. Egyszerű elgondolásom alapja a kéményben lévő huzat miatt nem gondoltam volna hogy belül nyomás alakulhat ki ami ugye megkeresi a réseket és ott próbál utat keresni magának enyhítve a nyomáskülönbséget. Így utólag érthető a zakatolva égés is megkapja az oxigént felgyorsul az égés ami önmagát gerjeszti még több anyag ég el. Igen ám de ezzel együtt több az égéstermék is ami a hirtelen keletkező mennyiséggel már nem bír a huzat. Ezért nem jut be elegendő oxigén csökken az égés sebessége, amit a kémény kitermeli a plusz gázokat csökken a benti nyomás újra áramolhat az égéshez az oxigén. Innen a pulzálás, ebben a szakaszban jut ki gáz a kályhából a réseken a szoba légterébe. én a kéményben kerestem a hibát hogy valamiért nem szállít eleget. Persze már értem ha a kémény keresztmetszete 2x ekkora lenne azt is be lehet fojtani egy még nagyobb intenzitásu tűzzel. Nem toljuk a füstöt hanem a kéménnyel húzatjuk.Tehát mindig a huzat határozza meg mennyi anyag égethető el adott idő alatt a kályhában fenntartva a normál áramlási viszonyokat. Egy cserépkályha meg igazából olyan mint egy szita kis túlzással így a kémény huzatának mindig nagyobbnak kell lennie mint a bent termelődő gázok mennyiségétől az egészséges működés érdekében. Nekem ez a szó jutott eszembe valamiért bepipál:)Ez egy öreg kályha így valószínű még finomabb bánásmódot igényel. Mint termosztáthoz szokott ember nem nagyon gondolkodtam eddig az égés viszonyain a meleg érdekében.
Nekem valószínű a 7 vagy a 11 verzió van, így egy horizontális járat tisztítatlan maradt. Na majd ősszel megtalálom a módját hogy hogyan tudok oda behatolni valamivel:)
"Amikor szétszedtem kiderült hogy a járatban egy gramm kátrány sincs, de az elemek érintkezési felületein kifelé irányuló beszivárgó füst lehűlt és kátrányozódást okozott azokon a pár centis részeken. Ennek van (volt)szaga. Elég kellemetlen.
ezek a kátrányos részek darabonként nem voltak nagyobbak kb egy gyufa cimkénél"
Ez is annak az átka amikor valaki 110% százalékos vagy több hatásfokot akar kicsikarni a kályhából...
És ez még esetleg meg van spékelve egy kis vizes fával és fojtott égéssel akkor ez a jelenség garantált .
Egy ilyen jelenséget sikerült nekem is felfedezni. Lehet hogy kályhás profinak is ez új, mert ő nem él okvetlenül együtt az általa rakott kályhával évekig.
Csak tipp amit mondok, de gondolkozz el rajta.
Volt egy segédkéményem ami utólag kiderült hogy felesleges, el is bontottam és felhasználtam az anyagait a kályha átépítéséhez.
Ez a segédkémény az ellenáramú "régi" átépítés előtti verzió tartozéka volt, a kályhából alul kilépő füstöt vezette fel a mostani kémény belépésig, ami kb 180 cm a padlótól.
Ennél a segédkéménynél éreztem eleinte pár helyen kifüstölést, amit megszüntettem természetesen megfelelő anyaggal, és a felrakott kő burkolat megszüntetett minden ilyen jelenséget alapból.
Egy év után mégis elkezdett szaga lenni.
Amikor szétszedtem kiderült hogy a járatban egy gramm kátrány sincs, de az elemek érintkezési felületein kifelé irányuló beszivárgó füst lehűlt és kátrányozódást okozott azokon a pár centis részeken. Ennek van (volt)szaga. Elég kellemetlen.
ezek a kátrányos részek darabonként nem voltak nagyobbak kb egy gyufa cimkénél.
Ha a cserépkályha véletlenül kátrányozódott és a fugákon ez a szag a nagy belső nyomás miatt (amikor jól megrakod és sok a füst a kályhában) kipréselődik (elég neki egy gombostűfejnyi rés is), akkor lehet szétszedni az egészet.
Ha csak kis tüzet csinálsz és kicsi a nyomás akkor nem fogod érezni.
Hát mé nem mondtátok hogy ne csináljak ilyet!:) Nem a szomszéd, az én agyamból pattant ki én voltam okos.Akartam építeni egy minikohót így volt itthon mindkettő. A csempéknek nem hinném hogy esztétikailag kárt tenne ez egy öreg kályha valszin át is kéne rakni de akkor se ezt a csempét tartanám meg. randa barna.Az ajtónál agyaggal adtam neki:)
"A nyílásokat samot vízüveg keverékkel zártam le."
Gratulálunk. Sikeresen elvégezte a cserépkályhás tanfolyamot. Most már lehet Önhöz tanácsért fordulni. A vízüveg és samott liszt keveréket a szomszéd mondta ugye? Itt meg lehetett volna kérdezni és akkor nem teszi tönkre a dugókat, a dugók alatt a csempét és a mázat.
Köszönjük az elkövetkezendő munkákat, javaslom, az ajtó körül is vastagon kikenni, valamint a tetejét is.
