Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Sajnos a potenciális megrendelők is tizedannyit keresnek :( Közben találtam egy cikket a kályhák burkolásáról, és az abban említett vakolóanyagnak is utánanéztem, olyan iszonyatosan nem is drága: 8000 Ft körül van egy 25 kg-os zsák, persze kell még bele háló, meg nyilván a munka sincs ingyen... A leírása alapján úgyis csak a kályha kifűtése után célszerű felvinni, a fennmaradó időszakban meg lehet gyúrni a vakolás költségére :)
Ez nyers ill. vakolt, de hsz 1711-ben van kő(hatású)-vel burkolt is.
A miértek:
-esztétikum/ízlés, és anyagi okok természetesen.
"Mennyiben befolyásolja a vakolás/burkolás a kályha "jóságát" (értve ezalatt pl. a hőleadást)?"
Igen is meg nem is!
A hőleadást nem. Ezen anyagok hőleadási (sugárzási) együthatója közel azonos. (sőt infra hőképes fotókon látható, hogy a téglák közötti agyaghabarcs még melegebb a vakolatlan téglánál is). Azonban a vastag külső burkolatnál megnövekedik a kályha hőtárolása, de ezzel szemben a külső felület kevésbé forrósodik át! A konvekciós hőleadása azonos lesz, azonban a sugárzó hőt a magasabb hőm-ű tárgyak jobban képesek közölni, márpedig a kályhák jórészt ezzel melegítenek.
Én csak magam tudnám idézni->meg kell keresni egy kályhaépítőt, aki az adott lakótérhez, lakáshoz, lakók tüzelési szokásaihoz..... kiválasztja az oda illő kályha TÍPUST, méretezve.
"A vakolás/burkolás mennyire bírja a hőingadozást, nem repedezik, vagy válik le?"
A nyersen maradó, ill. a burkolt, vakolt kályhák mind más-más szerkezetűek, és építési tech-uk van, Ezeket be kell tartani, és a megfelelő anyagokat alkalmazni. Ha ezeket betartják nem válik le, és nem repedezik, esik le!
A google e-books-on majdnem teljes terjedelmében olvasható a Masonry Heaters (szerző: Ken Matesz) c. könyv. Sajnos a linket valamiért nem tudom beszúrni, de kis kereséssel könnyen megtalálható
Külföldi oldalakon gyakran látni olyan tömegkályhákat, amik vakolva vannak, vagy cseréppel és különböző kövekkel burkoltak. Az itthon fellelhető képek között nem igazán gyakori az ilyesmi. Mindenki annyira szereti a rusztikus tégla külsőt, vagy egyéb, praktikus oka is van? Mennyiben befolyásolja a vakolás/burkolás a kályha "jóságát" (értve ezalatt pl. a hőleadást)? A vakolás/burkolás mennyire bírja a hőingadozást, nem repedezik, vagy válik le?
Adjék Isten minden jót, öt-hat tyúkot, jó tojót! Hízott disznót, sok hurkát, tele pincét, kamarát, sonkát, kolbászt, szalonnát, gond ne bántsa a gazdát! Adjék Isten szép vetést, rengő-ringó jó termést, békesség és szeretet töltse meg a szívetek ebben az új évben!
Üdv mindenkinek!!Már egy két hónapja ,hogy megfertözött ez a tömeg kályha vírus:)))Szerelem első látásra:)Ezért jövő télre ,készitek egyet magamnak.Kőmüves a szakmám ,talán nem éll túl messze tőlem.És majd megkérek egy két gyakorlott urat,hogy segítse az indulásom:))Addig is olvasgatok!!! NAGYON BOLDOG TÖMEG KÁLYHA MELLETTI BOLDOG UJJ ÉVET!!
Minden kedves fórumozónak, különösen 'tömegkályha fun'-nak, használónak, és használni vágyónak kellemes Karágsonyt, és boldog (tömegkályhában és tüzelőben bővölködő:-) Új Évet kívánok!
Valamiért nem tudok a rég címre mail-t küldeni. Változott? Amúgy a kályhával minden ok, csak néhány tapasztalatit szerettem volna megosztani, kérdezni ezt azt.
Na az majd akkor leszek, ha ledől a nyáron lerakott frissen lakkozott hajópadlóra!(képen csak egy pozdorja darab látszik, meg egy adag hamu - arra raktam a kályhát, hogy ne legyen nyoma ha átadja helyét egy normális szerkezetnek)
