Keresés

darumadár fenn az égen hazafelé szálldogál,

vándorbottal a kezében cigánylegény meg-megáll.

darumadár ha lehet vidd el ez a levelet,

mondd meg az én galambomnak

ne sirasson, ne sirasson engemet.

ha még egyszer utoljára veled együtt lehetnék,

violaszín nyoszolyádon oldaladhoz símulnék.

szívemet a szívedre, gyenge legény létemre,

lehajtanám bús fejemet fehér hattyú,

hattyúfehér kebledre.

Nem értem. Kéne értenem?

Folytassuk 30ig.

Lehessen újabb nick

egész világ e drága föld nekünk,

anyánk, hazánk, és édes mindenünk!

kemencében sül a málé,

ma menyasszony leszek már én,

ma menyasszony, holnap asszony,

holnap után komám asszony.

csókoljál meg, ha meg akarsz,

vegyél is el, ha el akarsz,

mert ha engem elszalasztasz,

ilyen rózsát nem szakasztasz.

Tüllben forgok: látsz is, nem is.
Táncom igaz, arcom hamis.
Csalás vagyok: örök hűség.
Irizáló sokszínűség.

Hangom bűvöl: érzéki, lágy.
Beleremegsz, ha rádkiált.
Körülfonlak! Beborítlak!
Karom ápol, óv és ringat.

Rám mosolyogsz: végzek veled.
Öleltelek? Csak képzeled.
Szemem követ: te el nem mész!
Tükröd vagyok: ne engem nézz.

Mit kapni vágysz, majd azt adod.
Nem lesz többet nyugodt napod.
Erős vagyok, vagyok gyenge,
belehúzlak az ölembe.

Vagyok szoknya, vagyok szivar.
Tomboló csend, vidám vihar.
Vad suttogás, szóária.
Hol királynő, hol pária.

Ragályos a nevetésem.
Körmöm tenyerembe vésem.
Sírok: nedves ág, ha gyullad.
Tüzem füstbe sose fullad.

Én vagyok az örvény szeme.
Vagyok mohó, kerek zene.
Fényes írisz: megbámullak,
idegeid megrándulnak.

Érints meg egy tekintettel,
nézz erősen: egyéb nem kell.
Tüzet játszom: szeress belém!
Tiéd vagyok… Vagy te enyém.

szép a rózsám, nincs hibája,

csak egy kicsit bicegős a járása.

Isten adta csókos ajka,

jaj de hamis a kék szeme vágása.

ne csodálja, ha hibája nincs néki,

én vagyok a szeretője, szívbéli!

szép a rózsám, nincs hibája,

bice-bice-bicegős a járása.

piros rózsák beszélgetnek,

bólintgatnak, úgy felelnek egymásnak.

találgatják hová jutnak,

mely sarkára ennek a nagy világnak.

szőke kislány hó keblére,

vagy egy gyászos temetőben koszorúba fonják.

vagy talán az éjszakába'

valahol egy kis kocsmába'

egy szép lánynak adják.

elesett a lúd a jégen,

majd fölkel a jövő héten,

dáre-dudáre,

rózsám szeretsz-e?

nem!

megdöglött a bíró lova,

nyúzza meg a bíró maga!

dáre-dudáre,

rózsám szeretsz-e?

nem!

 :)

kis szekeres, nagy szekeres,

mind meg issza amit keres,

míg a szekér ide-oda jár,

száz forintnak a végére jár.

elesett a lúd a jégen,

majd fölkel a jövő héten,

dáre-dudáre,

rózsám szeretsz-e?

nem!

 :)

kék a kökény, zöld a petrezselyem,

tótágast áll bennem a szerelem.

én istenem, most már mit csináljak,

szeressek-e vagy tótágast álljak?

hosszú fekete haj

sugár ez a csaj

a nézése se gizda

lovéja meg nyista.

Csak egy nap a világ,

csak egyetlen egy csók az életünk.

Ki tudja mi vár ránk,

ki tudja holnap mire ébredünk...

Szép város Kolozsvár,

én ott lakom a Szamosnál,

jöjj hát, mért haboznál,

angyalkám gyere már!

Vígan él a favágó, ha szól a rigó.

Fűrészelni jaj de jó! hali-hali-hó!

mások vittek rossz utakra engem

a mások bűne az én hibám.

mindig kettőn áll a vásár,

és az út elágazásnál

az élet majd kijózanít.

megértem, ha akárki más

egy ilyen nagy hibát csinál,

de kérdem, egy komoly tanár

hogy lehet ilyen szamár?

már ezután úgy élem világom,

kis kalapom a szememre vágom,

jobb szememről a bal szememre vágom,

csak a leszerelő kiskönyvemet várom.

már ezután két szeretőt tartok,

az egyiktől a másikhoz járok,

ha az egyik hűtlen lesz és megcsal,

megyek a másikhoz, majd az megvigasztal.

este van már, késő este,

kilencet ütött az óra.

az a csalfa barna kislány

még se jött el a fonóba.

vagy aluszik vagy beteg,

vagy talán nem is szeret.

így hát kedves kis angyalom,

még sem lehetek a tied.

Azért a legényért nem adnék egy almát,

aki a lány előtt összehúzza magát,

összehúzza magát, eltátja a száját,

az ördög vinné el a málé szájúját!

paprika, só

szó ami szó

én vagyok csak tehozzád való.

jó leszek én, csendes, szerény,

édes szívem légy hát az enyém!

már nekem százszor is megmondta,

elvisz a paphoz a templomba.

mért hiteget, hogyha szeret?

gyógyítsa meg fájó szívemet!

nincs szebb madár, nincs szebb madár a fecskénél,

balatoni, balatoni menyecskénél,

fehér lábát mossa, mossa,

hideg a víz, hideg a víz, kikapdossa.

Ó, boldog Betlehem, Názáret városa.

Ott sír a védtelen, bús árvák gyámola.

Égiek öröme, földieknek gyönyöre,

ne sírj, kis Jézuska!

Juhász kutyák ugatnak,

talán meg is harapnak.

Ne félj barna babám, nem hagylak,

subám alá takarlak.

a csizmámon - hejj de - nincsen kéreg,

megette a patkányféreg.

de én nevetek, de én nevetek,

mert én csizmadiát szeretek!

ne nézzen úgy rám a gyönyörű szemével,

a szívvel játszani, jaj nem szabad.

ne nézzen úgy rám a szomorú szemével,

a szívnek húrja van, mely elszakad.

az első csókját én el nem feledem.

itt állok árván halálos betegen,

mert szeretem....

Ki tanyája ez a nyárfás?

Nem hallik bé a kurjantás.

Vagy alusznak, vagy nem hallják,

vagy talán nem is akarják.

szárnya, szárnya, szárnya a madárnak,

nincsen párja a rátóti lánynak.

tele van a, tele van a szája édes csókkal,

zsebkendője csörgő mogyoróval.

Ha egyszer elindulunk lefelé,
Mert előttünk a lejtő.
Folyékony királynő, kérlek,
Te légy a búfelejtő!

Még azt mondják, nincs boszorkány Szegeden.

pedig-pedig mint a fűszál úgy terem.

engemet is megrontott egy boszorkány,

még pedig egy kökényszemű barna lány.

Legény, legény jól vigyázz a szívedre.

ne menj, ne menj a boszorkány szigetre.

oda jár a szegedi lány valahány,

ott ragad rá a boszorkány tudomány.